Magyarországnak több olyan tartaléka is van, amelyeket kiaknázva, saját erőből is képes megoldani a gazdasági növekedésből eredő munkaerőhiányt – mondta Kövér László Az Üzlet című lapnak.
Az MTI összefoglalójából az derül ki, hogy a házelnök szerint hosszú távon a kormány demográfiai programja és a robotizáció lesz a nyerő, de Kövér további „két nagy tartalékról” is említést tett; úgy véli, az egyik ilyen tartalék az „oktatási rendszerben van, ami szintén nem hoz rövid távú eredményt”, a másik pedig a „magyarországi cigány népesség még nem integrált része, amit a kabinet a közmunkaprogramon keresztül már megpróbál visszavezetni a munka világába”, bár arról nem tett említést, hogy mekkora sikerrel. Ennek ellenére ugyanezt ajánlja a hasonló problémákkal küzdő európai államoknak is, mondván: „mivel 8,5–10 millió roma él a kontinensen, ez ugyanúgy tartalék lehetne más országok számára is”.
| ||
Kövér László a jelenlegi állapotokat is sorra vette. Noha elismeri, hogy a magyar demográfiai mutatók jelenleg még a visegrádi négyekkel összevetve sem a legjobbak, de szerinte a korábbi, egészen rossz állapotokat „jelentősen sikerült meghaladni”. Ami a munkaerőhiányt illeti, Kövér úgy látja, kétségtelen, hogy a jelenlegi demográfiai folyamatok nem képesek megoldást adni, mint ahogy az sem, hogy „sokan ezzel igazolják az illegális migráció eltűrését, ösztönzését”.
Kövér szerint akármennyire is kézenfekvő lenne, hogy kívülről próbálják megoldani a munkaerő-problémákat, azt csak nagyon óvatosan szabad megtenni. A házelnök hangsúlyozta azt is, hogy az Erdélyből és más határon túli területekről az elmúlt évtizedekben Magyarországra települtek nélkül, több területen is sokkal rosszabb helyzetben lenne az ország, például a jelenleginél is sokkal nagyobb lenne az orvos- és nővérhiány, ám nem lehet céljuk a Kárpát-medence magyar szállásterületeinek „kiürítése”.
„Ha már egyáltalán a külső munkaerő bevonása fölvetődik, akkor elsősorban a környező országok hozzánk hasonló kultúrájú polgárai azok, akik itt számításba jöhetnek, ahogy például Kárpátaljáról vagy Ukrajna más részeiből az ukránok is” – mondta a Kövér, aki emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltozás óta több sikertelen nekibuzdulás történt, hogy az államháztartást tehermentesítsék a túlzott bürokratikus költségek alól.
Mindezt azért említette, mert szerinte ez „mozgásteret ad a kormánynak, hogy az államigazgatás létszámát csökkentve, az államigazgatási munkaerő egy részét átterelje a piaci szférába, mivel ott ráadásul a munkabérek magasabbak is, mint az állami szférában”.
