Interjú

„Közepes fejlettségi csapdában”

Lengyel Imre, az SZTE Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára a magyar felzárkózás esélyeiről

Belpol

Mi ez a csapda, amelybe sok más országgal együtt Magyarország is beleragadt? Hogyan állunk Ausztriához és az EU átlagához képest? Van-e valódi területfejlesztés? Miért probléma, hogy hazánk egyközpontú ország?

Magyar Narancs: A gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakirodalom egyik kedvelt és az utóbbi időben sokat publikált témája annak elemzése, hogy egy-egy nemzetgazdaság fejlődése bizonyos pontján beleragad a közepesen fejlett ország csapdájába. Mit jelent ez pontosan?

Lengyel Imre: Ez nem egzakt tudományos fogalom, másfél évtizede a Világbank és később más szervezetek jelentései révén került be a köztudatba. Voltaképpen egy gazdaságpolitikai kifejezés, arra a problémára próbál választ adni, hogy a legfejlettebb és kevésbé fejlett országok között megtörténik-e a kiegyenlítődés, a többiek utolérik-e az élen állókat. Az eredmény: alig. A fejlődésben elmaradt vagy kevésbé fejlett soktucatnyi országból évtizedekre visszamenően alig tíznek sikerült a legfejlettebbekhez való felzárkózás: Tajvannak, Finnországnak, Dél-Koreának, Írországnak és néhány városállamnak, így Szingapúrnak. A többieknél a felzárkózás egy bizonyos szintig megtörtént, majd jött – jön – a megtorpanás. Önmagához képest persze fejlődik, de a legfejlettebbeket nem éri be.

MN: A közbeszédben a kevés számú sikeresen felzárkózó országról hallani többet.

LI: A futballban sem a futottak még kategóriáját, hanem a bajnokokat emlegetjük többet.

MN: Ma hány ország küzd a közepesen fejlettség csapdájával?

LI: Legalább 80. Egy korábbi jelentés 101 országot sorolt ide, amelyek közül 15 tudott kitörni a csapdából. A világ országainak harmada, de területben és népességben ennél is meghatározóbbak. Ezek már elértek egyfajta fejlettségi szintet alapoktatásban, közegészségügyben, közúthálózatban, infrastruktúrában, intézményrendszerben, az egy főre jutó nemzeti jövedelemben, ekként messze meghaladják a legelmaradottabb országokat. Abban bíztak, hogy innen gyorsan tovább fejlődnek, de nem így történt. Az a jellemző, hogy a fejlődés és a felzárkózás egy ideig viszonylag gyorsan történik, különösen, amikor a termelés java része a természeti erőforrások kihasználásán alapul vagy a feldolgozóiparban zajlik, amikor a falvakból tömegesen költöznek az emberek a városokba, és kezd kialakulni egy modern szolgáltató ágazat is. Ilyen az utóbbi időben Thaiföld, Vietnam vagy Indonézia, s ekkor azt hihetik, gyorsan felzárkóznak.

MN: Mennyire jellemző ez Magyarországra? Néhány hónappal ezelőtt azt írta, a „magyar gazdaság felzárkózásáról, tartós növekedéséről eltérő vélemények olvashatók, a kincstári hurráoptimizmustól a leszakadás vizionálásáig”. Megkülönbözteti a fővárost és a magyar vidéket, és a vidéken belül is „dübörgő” térségekről ír és olyanokról, ahol balkáni állapotok vannak. Vagyis egy ilyen kis országon belül is nagy fejlettségbeli különbségek vannak. Mi következik ebből?

LI: A közepes fejlettség csapdája egy puha fogalom, az utóbbi időben nemcsak országokra, hanem régiókra is alkalmazzák. Ha belegondolunk, ez többé-kevésbé igaz Olaszországra, vagy annak egyes részeire is, például Calabria régió a magyar Dél-Alföldnek felel meg. De ugyanez megfigyelhető Dél-Portugáliában, Kelet-Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában, azaz messze nem magyar sajátosságról van szó. A gyorsan fejlődő országokban nőnek a területi különbségek, mert a jó vállalkozások, a tehetséges fiatalok a fejlettebb régiók nagyvárosaiba mennek, mivel ott jobban boldogulnak – vagy külföldön keresnek maguknak munkát. Magyar sajátosság viszont az egyközpontúság, Budapest abszolút meghatározó szerepe. Magyarországon hiányoznak a főváros mögül a második szintű városok. Az egészséges városszerkezet úgy nézne ki, hogy ha van egy 2 milliós nagyváros, akkor van két 1 milliós és négy-hat félmilliós, ami a városi szolgáltatások térbeli elérhetőségénél egészséges funkciómegosztást jelentene. Magyarországon történelmi okokból nincs így, mert Budapest városszerkezetének fejlődése még az Osztrák–Magyar Monarchia keretei között indult meg, és ezt nagyon felerősítette a centrális, sugárirányú közúti és vasúti hálózat. Ennek van egy elvonzó hatása, így az összes nagy szolgáltató cég központja a fővárosban van, vidéken a konkurencia leépült. A magyar településhálózat és infrastruktúra-fejlesztés pedig ezt a koncentrációt tovább erősíti. Olcsóbb és hatékonyabb az M0-s környékén az egész országot kiszolgáló raktárbázist vagy logisztikai központot létesíteni, mint másutt. A bankszektorban informatikust alig találunk vidéken, ezek a szakemberek a fővárosban vannak. Ezek szükségszerű és racionális üzleti döntések sorozatai miatt alakulnak, amelyek hatására jövedelem és képzett munkaerő koncentrálódik a fővárosban és agglomerációjában. Voltak törekvések egy egészségesebb városszerkezet kialakítására: ilyen volt a Pólus Program, de ebből szinte nem lett semmi. Az egycentrumúság azért is probléma, mert az új kutatások azt mutatják, hogy Európában a második szintű, de milliós városok a leginnovatívabbak: például nem Berlin, hanem München, Frankfurt, Hamburg.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Második gyermekkor

Sean Mathias az izgalmasabb utat választotta, amikor filmre vitte saját 2021-es Hamlet-előadását, melyet a Covid-járvány lezárásai és néhány kulcsszínész viharos távozása tett próbára.

Üzenet

Brazíliáról mindenki a mesés tengerpartra, a karneválra meg a focira asszociál, pedig valaha (50–60 évvel ezelőtt) ott is pontosan olyan embertelen katonai diktatúra volt, mint Dél-Amerika legtöbb országában.

Vele a szégyen

Amikor a miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky Kristóftól megkérdezték, nem zavarja-e, hogy elődje, Benkő Tibor hivatásos katonatiszt volt, ezzel vágott vissza: a magyar haderő a kormány fejlesztéseinek köszönhetően magától is „tudja, hogy mit kell csinálnia”. Neki pedig az a feladata, hogy a katonaságot vonzóvá tegye, elsősorban az ifjúság körében.

Üldözik Matolcsyt!

Hol tűnt el és mennyi pénz a jegybank alapítványából? Most azon kell izgulnia sok jó embernek, hogy közülük az ÁSZ feljelentése nyomán ki megy majd, vagy nem megy, mikor és mennyi időre börtönbe.

Minden határon túl

A világháborúról szóló művek sora végeláthatatlan, ám a téma lefedettsége igencsak aránytalan, az erdélyi zsidók soája például meglehetősen alultárgyalt volt korábban.

Az Infláció Réme

  • Király Júlia

Valamikor réges-régen, amikor a közpénz még nem vesztette el közpénz jellegét, a Magyar Nemzeti Bank még nem magántőkealapok gazdagításán szorgoskodott, az euróért még nem adtak többet 260–270 forintnál, és még működtek Magyarországon a fékek és az ellensúlyok, szóval abban az időben, amire már a legeslegöregebb magyar ember sem emlékszik, akkoriban történt.

Felejtsük el!

Önkormányzati szociális bérlakás miatt áll a bál Szarvason. Az ellenzék szerint jogosulatlan volt a kiutalás, a nyertes pályázatot az egyik városi fideszes képviselő „menedzselte”. A kedvezményezett az egyik nemzetiségi önkormányzat alelnöke.

Elveszik, hogy osztogathassanak

Az önkormányzatoktól elvett pénzből indította el a kormány a Versenyképes Járások Programot, és ettől várja azt, hogy még a 2026-os választások előtt mindenütt épül valami. A lebonyolítás láthatóvá teszi az országgyűlési képviselők, fideszes választókerületi elnökök meghatározta hierarchiát.

Zsákutca

A szerencsén is múlt, hogy a XI. kerületi önkormányzat meg tudja akadályozni egy böhöm társasház felépí­tését a Sas-hegy oldalában, a tájvédelmi körzet szomszédságában. Más esetekben hiába derülnek ki a korábbi stiklik és összeférhetetlenségek, sokszor nem lehetséges a kármentés.

Lakásból utcára

Mivel a hivatalos procedúra rendszerint nagyon elhúzódik, olykor szélsőjobboldali formációkat bíznak meg az érintettek az ingatlanjaikban jogosulatlanul lakók eltávolítására. Az akciókról beszámolók készülnek a YouTube-ra. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László több alkalommal is megjelent ilyen akciókon.