Az idén 3,5 milliárd forintból gazdálkodhat a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) – derült ki június elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda nyilvánosságra hozott szerződéslistájából.
A hatalmas összeg főleg azért mellbevágó, mert az alapítványnak kevés nyilvános tevékenysége van, illetve jogállása szerint még csak nem is közhasznú szervezet.
Az alapítványt 1991-ben még Antall József és köre, konkrétan az MDF Barátai Egyesület hozta létre, hogy „a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közéletet” támogassa. Az alapítvány az alapító kör nemzetközi kapcsolatait is kihasználva leginkább magánadományokból tartotta fenn magát, elnöke Antall halála után Tar Pál bankár és volt washingtoni nagykövet lett, őt 1998-tól Granasztói György MDF-es háttérrel rendelkező történész és volt brüsszeli nagykövet követte.
„Granasztói elkötelezett Antall-hívő volt – mondja egy, az alapítvány ügyeire az ezredforduló környékén rálátó forrásunk –, ebbe a körbe tartozott, ezért koherens lépés volt a részéről, hogy elvállalja a BLA vezetését. Az alapítványt Antall azért hozta létre, hogy legyen egy think tank, amely azt a politikai irányvonalat és szellemiséget követi, amit ő is: kereszténydemokrata, jobbközép, elkötelezetten nyugati, NATO- és Európa-orientált vonalat. Granasztóinak komoly ambíciói voltak, látott külföldön is ilyen alapítványokat működni, mint az Európai Néppárthoz köthető Robert Schuman Foundation, vagy a német CDU mellett a Konrad Adenauer Stiftung, a cél az volt, hogy ezek mintájára működjön a BLA is.”
A BLA a kilencvenes évek végén elsősorban rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével töltött be háttérszerepet a jobboldalon. Előadásokat, beszélgetéseket rendeztek közéleti témákról, háttérbeszélgetéseket, találkozókat hoztak össze különböző értelmiségi körök és az első Orbán-kormány képviselői között, időnként pedig egyéni kutatási ösztöndíjakat is kiadtak egy-egy témában. Az alapítvány székhelyeként szolgáló Eötvös utcai nagypolgári lakásban alkalmanként helyet adtak a konzervatív értelmiségieket tömörítő, és inkább klubszerűen működő Professzorok Batthyány Körének is.
Csakhogy az alapítvány a kilencvenes évek végén már inkább kötődött a Fideszhez, mint az akkor Dávid Ibolya vezette MDF-hez. „Granasztói a Fidesz és a kormány háttérmunkáját akarta támogatni és segíteni a BLA-val, mert ez volt az a politikai vonal, ami az alapítvány profiljába beleillett, és akkor az antalli politika továbbvivőjeként jelent meg” – teszi hozzá forrásunk. Granasztói maga 2011 után miniszterelnöki főtanácsadói és miniszterelnöki megbízotti pozíciót is kapott, „Magyarország címerének és zászlajának használatáról, állami kitüntetéseiről szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos, a kultúra és a művelődés szakterületeit érintő eseti feladatok ellátásáért felelős” megbízottként.
Azt, hogy az alapítvány már a Fidesz felé húz, félreérthetetlenül jelezte az is, hogy 1996-ban vele azonos cím alá jegyezték be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet is, amely elsőként kérte fel Orbán Viktort arra, hogy értékelje az évet. Az évértékelőket az első években az egyesület a BLA-val együttműködve szervezte, az ekkor még csak a saját tartalékaiból, illetve a nemzetközi kapcsolatain keresztül kapott forrásokból élő alapítvány pedig a meghívók intézése mellett pénzzel is támogatta az egyesületet. Már akkor feltűntek későbbi neves fideszes politikusok az alapítvány körül: a szervezet titkára 1996 és 1998 között az ifjú Rogán Antal, a frissen alakult Fidelitas prominense volt, aki ezután parlamenti képviselővé válásával párhuzamosan az alapítvány kuratóriumába is bekerült.
Az alapítvány az első Orbán-kormány bukása után vesztette el a jelentőségét, miután 2003-ban (négypárti javaslatként) elfogadták a pártalapítványok létrehozását lehetővé tevő kétharmados törvényt; ennek alapján a parlamenti pártok egy-egy alapítványa költségvetési támogatáshoz juthat. A Fidesz ekkor saját szervezetet gründolt Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány néven, elnöke Matolcsy György lett (röviden csak Polgári Magyarországért Alapítvány.) Forrásunk szerint az addigra már szinte pénz nélkül maradt BLA ezután tetszhalott állapotba került, és nagyjából megszűntek a rendezvényei is. „A pártalapítványokba nyomott pénz nagyságrendje köszönő viszonyban sem volt azzal, mint amivel a BLA gazdálkodott. Akkor már nem volt érdekes a Batthyány.”
| ||
Mivel is foglalkoznak?
Az alapítvány 2010 után, a második Orbán-kormány idején kezdett ismét életjeleket mutatni, amikor kisebb-nagyobb összegű közvetlen támogatásokat kapott a kormánytól. Előbb 2011-ben a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium büdzséjéből jutottak egyedi támogatásként 22,5 millióhoz, majd 2014-ben már 220 millióhoz közvetlenül a Miniszterelnökségtől, miközben még a Polgári Magyarországért Alapítvány vagy a Századvég Politikai Iskola Alapítvány is beszállt néha a támogatásába.
Az állami támogatás összege folyamatosan nőtt, majd a BLA gyakorlatilag a volt titkára, Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda zsebébe került: ennek büdzséjéből 2018-ban több mint 1 milliárdot szántak a BLA-ra, tavaly pedig összesen 3,5 milliárdból gazdálkodhatott. A növekvő támogatási összegek ellenére az alapítvány kevés látható eredményt produkál. Honlapja olyan, mint ha a kilencvenes évek végén rakták volna össze, és alig derül ki róla az is, hogy mivel foglalkoznak – a legutolsó programajánló 2017-es, egy rövid bemutatkozáson és az éves kötelező beszámolókon kívül csak néhány link található a partnerszervezetekhez. Összességében az alapítvány látható működése ez idáig leginkább a jobboldali klasszikus konzervatív értelmiségi körök támogatásáról szól.
Az alapítvány 100 százalékos tulajdonában lévő, 2010-ben létrehozott BL Nonprofit Kft. tizedik éve adja ki a Hungarian Review című angol nyelvű folyóiratát. A lap főszerkesztője Kodolányi Gyula író, egykori MDF-alapító, Antall József volt tanácsadója, főmunkatársa John O’Sullivan, Margaret Thatcher volt tanácsadója, de a lapban rendszeresen publikálók közé tartozik egyes fideszes politikusok mellett Jeszenszky Géza, Bod Péter Ákos és Schöpflin György is. „A lap felölel minden szellemi területet a gazdaságtól a művészetig, magyar és közép-európai fókusszal, és szerzői és olvasói nagymértékben külföldiek” – írta kérdéseinkre Kodolányi Gyula.
Hasonló kör írásai szerepelnek a magyarul kiadott Magyar Szemle című folyóiratban is, amelyet azonban nem a BLA, hanem az egyébként szintén a BLA-val egy helyre bejegyzett Magyar Szemle Alapítvány ad ki (amely most egy új, Országút című folyóirattal is bővítette portfólióját), és amely Kodolányi elmondása szerint csak társlapja a Review-nak.
Ugyanoda jegyezték be a 2013-ban létrehozott és John O’Sullivan vezette, részben washingtoni, részben budapesti Danube Institute-ot is, amely az alapítvány elmúlt tíz évének másik látható eredménye, és amely elsősorban az angolszász és magyar konzervatív kapcsolatok ápolójaként, valamint az amerikai konzervativizmus magyarországi bástyájaként tűnik fel. Kodolányi Gyula szerint a Review és az intézet között formális a kapcsolat, John O’Sullivan fizetés nélküli főmunkatársként cikkeket ad és angolszász szerzőket biztosít a lapnak, amely cserébe teret ad a Danube Institute vendégelőadóinak is. (A Danube Institute-ról lásd négy évvel ezelőtti cikkünket: Orbán öreg barátai, 2016. december 1.)
Az alapítvány beszámolóiból, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistájából az derül ki, hogy nem a folyóirat és az intézet viszi a pénzt. A lap finanszírozására a korábbi években 20 és 40 millió forint közötti összegekhez jutott az alapítvány, és Kodolányi Gyula főszerkesztő válasza alapján most sem kapnak sokkal többet. „A Batthyány Lajos Alapítvány fejlesztése a mi költségvetésünket nem érinti ebben az évben, bár a jövő évben hozhat fejlesztéseket. Erről pontos értesüléseim nincsenek. A lap önálló karakterét igyekszünk a jövőben is megőrizni” – válaszolta kérdéseinkre. Kerestük a Danube Institute-ot is, hogy miként bővítették programjaikat az egyre növekvő támogatásokból, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Az alapítvány további látható tevékenysége Betlen János volt tévés műsorvezető két szemleblogja, a Metazin és a BudaPost – ezek közül az egyik magyar nyelvű híreket szemléz angolul, a másik a külföldi sajtó cikkeit magyarul, 2–3 naponta egy-egy cikket közölve. A két oldal fenntartására 2016 és 2018 között évente 41,5 millió forintot adott az alapítványnak a Kabinetiroda.
Az alapítvány 2016-ban 48,3 millió forintot kapott arra, hogy bemutassa és népszerűsítse a 19. és 20. századi modern magyar történelmet külföldön, és ennek jegyében Budapestre hívja Norman Stone brit konzervatív történészt. A Közép-Európával sokat foglalkozó, magyarul is tudó Stone korábban szintén Thatcher tanácsadója volt, Oxfordban Orbán Viktort is tanította, majd oxfordi állását egy török egyetemére cserélve arról híresült el világszerte, hogy tagadta az örmény népirtást. Alapítványi meghívásának végső produktuma egy 2019-es Hungary: A Short History című könyvecske lett, amelynek előszavában Stone Orbánt méltatja, amiért a 2015-ös migrációs válság idején fölhúzta a kerítést, mondván, ez akkor a „nemzeti túlélés” kérdése volt. Stone nemcsak a könyv írására maradt itt, hanem utána is – végül Budapesten hunyt el 2019-ben, temetésén a beszámolók szerint Orbán is megjelent.
Új generáció
Az alapítvány életében a nagyságrendi váltás 2018 végén jött el, amikor a kuratóriumába bekerült Kobza Miklós, akit Habony Árpád bizalmi embereként emlegetnek, és aki korábban Orbán Viktor fotósa és az MTVA sajtófőnöke is volt; Illés Géza Márton, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) alapító háttérember, Tombor András ügyvédje; valamint Szarka Gábor Levente, a Honvédelmi Minisztérium volt kabinetfőnöke. A kuratórium átalakítása után nem sokkal egy december végi kormányhatározattal 500 millió forintot utaltak ki az alapítványnak „Médiakutató Intézet létrehozása és működésének támogatása” címen, amelyből azonban nem lett semmi, két hónappal később a határozatot úgy módosították, hogy a BLA működésének támogatására adják az összeget.
Granasztói György 2016-os halála óta Dezső Tamás asszirológus, az ELTE BTK volt dékánja, egyben az MCC és a Századvég alapította Migrációkutató Intézet igazgatója vezeti az alapítványt, amely az elmúlt években kapott pénzt „társadalompolitikai és közpolitikai kutatások” elvégzésére, közelebbről nem tisztázott oktatási programokra, illetve „közéleti inkubátorház és közösségi tér” létrehozására is. A 2020-ra szánt 3,5 milliárd forint felett a Trianon-emlékév büdzséjéből is kiutaltak 353,8 millió forintot az alapítványnak, amely kérdésünkre azt válaszolta, hogy az „alapítványhoz benyújtott kérelmek, programtervek alapján” kívánják felhasználni a pénzt, de ezek elbírálása még zajlik. A válaszukból az is kiderült, hogy a nemzeti összetartozást erősítő kutatásokat és kulturális, valamint multimédiás tartalmak előállítását kívánják támogatni, de pályázati felhívást nem tettek közzé, hanem „a kuratórium csak egyedi támogatási kérelmeket bírál el”.
Kérdeztük azt is, hogyan bővült az alapítvány tevékenységi köre a kormányzati támogatás növekedésének köszönhetően, illetve hogy mire költik a pénzt, mire azt a választ kaptuk, hogy a BLA „minden olyan tevékenységet és célt igyekszik támogatni, amely illeszkedik a nagy múltú polgári, nemzeti és konzervatív alapítvány céljai és szellemisége közé”.
„Csaknem harmincéves működése során az Alapítvány támogatási programjaival a magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közéletet támogatta, az intézmény a rendelkezésére álló forrásokat mindig ennek megfelelően használta fel” – írta kérdéseinkre Dezső Tamás elnök. Megemlítette a Hungarian Review-t, a Danube Institute-ot, de hozzátette azt is, hogy „a kormányzati támogatás bővülésével egyidejűleg Alapítványunk feladatai Alapító okirat módosítás során bővítésre kerültek, amelynek megfelelően a fent említett célokkal és feladatokkal azonosuló szervezeteket is támogatjuk”. A hvg.hu egy korábbi cikkéből az derült ki, hogy az alapítvány tavalyi támogatásából jutott többek között egy balatonszepezdi ingatlanra, és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.-nek is.
Az alapítvány kuratóriumának korábbi átalakítása mellett ugyanakkor irány- és generációváltásra utal az is, hogy az alapítvány cégének, a BL Nonprofit Kft.-nek ügyvezetői pozíciójába is új ember került idén májusban: a 26 éves Arany Bence, az MCC volt diákja és jelenlegi oktatója, aki egyben a Tombor András többségi tulajdonában lévő, idén májusban alapított és Csehországban repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója is.
Arany több különös projektben is érintett: egy másik MCC-s volt diákkal, Partos Bencével alapította a Mindset Pszichológia nevű lapot, de közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt is, amely legutóbb két éve afrikai migrációs kutatásokra kapott pénzt, illetve a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Ez utóbbi egy a francia szélsőjobbal többször is összefüggésbe hozott oldal, az Observatoire du journalisme (Ojim) mintájára, annak társszervezeteként azzal a felkiáltással delegitimálja a hagyományos sajtóorgánumokat és szerzőiket, hogy objektív újságírás nem létezik. (A francia oldalon extra támogatásért cserébe jelenleg Soros Györgyről kínálnak egy „exkluzív dossziét”.)
Arany Bence Kodolányi Gyulát váltotta a BL Nonprofit Kft. élén, aki ezzel kapcsolatban lapunknak csak annyit írt, hogy „a Hungarian Review-t kiadó BL Nonprofit Kft.-nek ügyvezetője voltam, de mivel a portfólió most más lapot is tartalmazni fog, erről a tisztemről lemondtam”. A BLA tervei között így ezek szerint szerepel egy új lap indítása is, holott ugyanez a kör már több folyóirattal is rendelkezik – az eddig említetteken kívül a 2018-ban a szerkesztőség lemondása miatt egy hasonló kör által átvett Kommentár folyóirat is ide tartozik. Az ezt kiadó – egyben a Tranzit Fesztivált is szervező – alapítványt ugyan az idén csak mintegy 272 millió forinttal támogatta a Kabinetiroda, de korábban kapott pénzt a BLA-tól is, egy parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint pedig ingyen megkapnak egy épületet a Puskin utcában. Az alapítvány erről kérdésünkre azt közölte, hogy képzési és közösségi központot kívánnak benne létrehozni, melynek „célja, hogy képzési tevékenységünkkel, szakmai és kulturális rendezvények megvalósításával erősítsük a társadalmi párbeszédet Magyarországon a közéletet érintő legfontosabb kérdésekben a kulturális, tudományos, közéleti és gazdasági élet szereplői között. Emellett a központ közösségi teret biztosít, ezzel is elősegítve a közösségek erősödését és a közjó szolgálatát.”
