Lázár János: "Engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel"

  • narancs.hu
  • 2022. május 19.

Belpol

Az Építési és Beruházási tárca leendő miniszterének célja 2030-ig utolérni Ausztriát.

Lázár János az ötödik Orbán-kormány egyik nagy visszatérője, ő ugyanis az előző ciklusban kiszorult a kormánypozíciókból, most viszont egy egészen új minisztériumot vehet szárnyai alá.

Az Építési és Beruházási tárca miniszterjelöltjeként meg is hallgatta csütörtökön az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Itt a Telex beszámolója szerint arról beszélt, hogy a következő időszakra az a célja az, hogy "létrejöjjön egy olyan országépítő struktúra, amelynek segítségével Magyarország Európa egyik legjobb országa legyen 2030-ra, és végre olyan életszínvonal legyen az országban, amilyet minden magyar megérdemel".

Lázár szerint a felzárkózási szándékot jól mutatja, hogy az elmúlt évtizedben az állami beruházások (összértékben 23,5 ezer millárd forint) 80 százaléka infrastrukturális volt, ezzel az EU-ban Magyarország kölötte a legtöbb pénzt GDP-arányosan ilyen célokra.

Lázár szerint ez azt is jelenti, hogy most van itt a lehetőség, hogy végre felzárkózzunk, utolérjük Ausztriát. Például azt említette, hogy az az elképzelése, hogy nem romos határőrségeket lehet majd látni Hegyeshalomnál, hanem átérve majd észre se vesszük, hogy átléptük a határt és visszaértünk Magyarországra.

Kifejtette, hogy az országépítést ésszel és szívvel kell csinálni, és hogy szerinte a magyar építész- és mérnöktársadalom ebben jó partner lehet.

„Azon fogok dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek, és mindent magyar építőipari cégek építsenek, mert engem Orbán Viktor egy magyar világ építésére kért fel.”

Hozzátette persze, hogy ez nem a verseny hiányát jelenti majd, hanem az előrelépés lehetőségét. Hangsúlyozta azt is, hogy őt a sajtó a főváros ellenzőjeként tünteti fel, de ez nem igaz, és működése alatt "nem a főváros fog kevesebbet kapni, hanem a vidék az eddigieknél többet”.

Lázár emellett kifejtette, hogy célja a hatékonyság és a kiszámíthatóság növelése, az  állami beruházások rendszerének átalakítása és az átláthatóság.

Utóbbi jegyében el is sorolta terveit:

  • Számba kell venni hány állami beruházás van folyamatban, amelyek teljes keretösszege 10 ezer milliárd forint.
  • Gondoskodni arról, hogy ezek rendben záruljanak.
  • Párbeszédet kell kialakítani az építőipar minden szereplőjével és a munkavállalók szervezeteivel.
  • Szeretné elérni, hogy ne lehessenek összefonódások az állami beruházások esetében a tervező és a kivitelező között.

Azz is elmondta, hogy

új építési beruházási modell felállítására kapott engedélyt Orbán Viktortól.

Jelenleg ugyanis az állam építkezései olyan cégekbe vannak szétszórva (mint pl. a NIF Zrt.), ehelyett viszont Lázár azt szeretné, ha a minisztériumban képeződne ez a struktúra, mert csak erre van ráhatása a választott képviselőknek.

Lázár a kérdésekre válaszul elmondta:

  • lesz önálló építészeti államtitkárság, így gy az örökségvédelem, az építészet, építésgazdaság kiemelt szerepet kaphat.
  • Nem szeretné, ha az építkezések politikai üggyé váljanak.
  • A Fertő-tó és a Városliget példájára felhúzva közölte, hogy kompromisszumot kell kötni a helyiekkel, semmit nem szabad a lokális közösségre ráerőszakolni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.