Olyan törvénymódosítás készül, amelynek hatályba lépése után törvényesen nem lehet majd sztrájkolni az iskolákban – írja a hvg.hu.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága tárgyalt erről; „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló törvényjavaslathoz csatolt módosítás a februárban kormányrendeletbe foglalt korlátozásokat véglegesíti. A javaslat ellen – és amiatt, hogy ez a bizottság ilyen fontos témát „csempész be” egy jogszabályba, anélkül, hogy azt nyilvánosan megvitatnák – a DK-s Arató Gergely tiltakozott a bizottsági ülésen. Azt is szóvá tette, hogy a módosítás szerint akik megszegik a szabályt, azokat hátrányos jogkövetkezménnyel, kirúgással fenyegetik. Arató szerint a javaslat megfogalmazói „fordítva ülnek a lovon”, már így is pedagógushiány van, és a tanárokat nem lehet megijeszteni.
Hende Csaba, a bizottság elnöke azt mondta, legfeljebb bérlevonásról lehet szó, elbocsátásról nem, és Arató téved, vagy „sanda szándékkal” szólt hozzá. A Miniszterelnökség államtitkára, Azbej Tristan azt mondta, a közoktatás zavartalan működése és a gyerekek Alaptörvény szerinti jogának érvényesülése érdekében szükséges ez a módosítás. A javaslatot a törvényalkotási bizottság többsége támogatta, kedden szavaz róla az Országgyűlés is.
A Narancs.hu a törvényjavaslattal kapcsolatban megkereste Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökét. Megkérdeztük: teljes mértékben lehetetlenné tenné-e a tanárok sztrájkját a javaslat. Az érdekképviseleti vezető úgy válaszolt,
teljes mértékben nem, de olyan feltételeket támasztana, amelyek jelentősen megnehezítenék egy munkabeszüntetés megszervezését.
Ilyen lenne például a gyermekfelügyelet ellátása és a tanítási órák 50 százalékának - érettségiző évfolyamon 100 százalékának - megtartása. "Európában példa nélküli a sztrájkjog ilyen korlátozása" - hívta fel a figyelmet Totyik Tamás. Azokat a pedagógusokat pedig, akik a sztrájkban részt vesznek, beoszthatók lennének felügyelet ellátására, kötelezhetőek az órák megtartására anélkül, hogy megvizsgálnák: e feladatokat más pedagógusok el tudnák-e látni.
"Semmiképpen sem hagyjuk szó nélkül ezt, de amíg az új kormány nem alakul meg, nincs kinek benyújtani a sztrájkkövetelésünket. A sztrájktárgyalásokat sem tudjuk folytatni addig, amíg az új kabinet nem lép hivatalba" - mondta a PSZ alelnöke. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti választás előtt azt lehetett hallani egyes fideszes és kormányzati oktatáspolitikusok részéről: nagyon komoly átalakításokat terveznek a közoktatásban. A törvényjavaslatot vélhetően azért terjesztették be, mert arra számít a kabinet, hogy az átalakítás nem lesz konfliktusmentes. "Jelentős átalakítás várható a közoktatásban, így a pedagógustársadalom ellenállásának megakadályozására próbálják korlátozni a jogainkat" - hangsúlyozta Totyik Tamás.
Kérdésre válaszolva a PSZ alelnöke elmondta: a törvényjavaslat "áttételesen" valóban kirúgással fenyegeti a szabályszegőket, ugyanakkor hozzátette: a törvényalkotási bizottság előtti szöveg a Munka törvénykönyvére hivatkozik, a fegyelmi eszközöket viszont a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) részletezi. "Ezért feltételezhetően a köznevelésben dolgozók kikerülnek a Kjt. hatálya alól" - mondta Totyik Tamás.
A szakszervezet kommünikét is kiadott a nap folyamán a témában. Mint írták, különösen barátságtalannak tartják a kormánypárti törvénymódosító javaslatot. Egyben
arra szólították fel a képviselőket, ne fogadják el a beterjesztett javaslatot.
Lapunk szerdán megírta: Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán többek között arról beszélt, a pedagógusok bérének emelésével kapcsolatban nem ígér semmit. A polgári endegetlenséggel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta, az „egyszemélyes polgári engedetlenség” sem értelmezhető, nem része a jogrendnek, így nem fogadható el. „Fegyelmi kérdésnek tekintem” – közölte a belügyminiszter. Azt azonban elismerte, hogy sztrájk ettől függetlenül legitim eszköz.
Erre is reagált a PSZ. Úgy fogalmaztak, a polgári engedetlenség igenis létezik a fejlett demokráciákban, melynek „rendpárti” tiltása egyértelmű jele az új kormány filozófiájának. „Az ilyen kijelentés több ezer bátor magyar pedagógus megfélemlítését szolgálja. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a belügyminiszter-jelölt parlamenti bizottságok előtt tett »rendpárti« kijelentései aggodalomra adnak okot, miközben az oktatás alapvető gondjaira (bérek, munkaerőhiány, munkaterhek csökkentése) Pintér Sándor nem adott választ” - írta a szakszervezet.
(Címlapképünkön: a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárainak munkabeszüntetése 2022. február 15-én)
