„Lemondtak a gettók népéről, a legszegényebbekről” – pusztít a járvány a roma közösségekben

A Magyarországi Roma Parlament egy éve kéri a kormány és az Európai Unió segítségét, mindhiába. 

Megdöbbentő cikk jelent meg szerdán a Reutersen, ami a magyarországi roma közösség járvány sújtotta állapotairól mutat képet. Ebben megszólal Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista, aki úgy fogalmazott, hogy „az embereink hullanak mint a legyek”.

Egy másik aktivista, Bitó-Balogh Zsanett robbanáshoz hasonlította a járvány kitörését; azt mondta, egy időben 12 családtagja volt kórházban, a múlt hónapban két nagybátyját és a nagymamáját is elveszítette, a szomszédjának pedig pár hét alatt a szülei, unokatestvére és a nagybátyja is elhunyt.

Az aktivisták azon a véleményen vannak, hogy a kormánynak többet kellene tennie a roma közösségért. A Reuters elérte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki annyit válaszolt a lap kérdéseire, hogy a roma közösségnek önként kell részt vennie az oltásban. „Amint eljutunk arra a pontra, a roma fiatalok is sorra kerülnek” – fogalmazott a miniszter. 

Nincs maszk, se számítógép, hogy regisztráljanak

„A hozzánk eljutó hírek arról szólnak, hogy a roma közösségen belül a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is betört, illetve végigsöpört a vírus” – mondja Horváth Aladár a Narancs.hu-nak.

A polgárjogi aktivista szerint 30-as, 40-es, 50-es éviekben járó fiatalemberek halnak meg;

a 36 éves unokaöccse a VIII. kerületben dolgozott, behívták a munkahelyére, elkapta valakitől a vírust, majd később elhunyt ő is. 

Horváth szerint fizikai törvényszerűség, hogy zártabb közösségekben, ahol több ember él együtt, a személyes találkozások száma is nagyobb, ott terjedni fog a vírus. A „szegénygettókban” nincs pénz, jövedelem arra, hogy gyógyszereket, vitaminokat vásároljanak, de még tisztálkodási lehetőségeik sincsenek. „Van, ahol 200 méterről hozzák a vizet, többen egy csuporból isznak. Így pillanatok alatt elkapja mindenki” – mondja. A maszk és a kézfertőtlenítő is korlátozottan elérhető, ahogy számítógép sem áll rendelkezésre, így sokan regisztrálni sem tudnak az oltásra. Horváth Aladár ismer olyan idős roma férfit, aki beteg, nincs telefonja, egyedül él, a kapcsolatot sem képes tartani a háziorvosával, mások segítségével tudták csak megoldani, hogy kimenjenek hozzá és felírják az oltásra. 

Nem segítenek nekik

Horváth elmondta, a Magyarországi Roma Parlament (MRP) több civil szervezettel karöltve 9 pontos tervet dolgozott ki még tavaly márciusban, hogyan kellene a legvédtelenebb társadalmi régiókan élőket megvédeni. Később felvették a kapcsolatot Vecsei Miklós társadalmi felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki megbízottal, a Máltai Szeretetszolgálat alelnökével, viszont mivel Horváth Aladárnak volt egy Orbán Viktor miniszterelnököt bíráló nyilatkozata, ezért megszakították vele a tárgyalásokat.

Egyébként az MRP írt levelet Áder János köztársasági elnöknek, Orbánnak, Pintér Sándor belügyminiszternek, sőt még az Európai Unió (EU) több vezetőjének, így Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének is, viszont ezek nem vezettek eredményre. Az EU részéről kaptak választ, de végül a segítség elmaradt, tehát az egy éve tartó próbálkozásaikra nem érkezett érdemi reakció. 

„Lemondott a világ a gettók népéről. A legszegényebbekről, ami emberiségellenes bűncselekmény” 

 

– mondja Horváth, aki szerint a nemrég munkába állított öt oltóbusz csak nagyon sok idő alatt tudja bejárni a Magyarországon található nagyjából 1600 cigánytelepet. Ezeket úgy lenne érdemes felhasználni szerinte, ha a gettókban oltópontként üzemelnének, és egyszerre beoltanának mindenkit, ugyanis ezekben a hátrahagyott régiókban alig akadnak háziorvosok. „Félelmetes helyzet. Olyan mértékben ellátatlanok az emberek, hogy az önmagában egy látlelete a köztársaság romjainak” – mondja. 

A Dél-Alföldön is hasonló a helyzet

Nem csak a nyugdíjasok, de a mélyszegénységben élőknek is lehetővé kell tenni, hogy levélben regisztráljanak az oltásra – ezzel fordulna a kormányhoz Nagy Mihály, a Szegedi Cigány Nemzetségi Önkormányzat elnöke. Tapasztalata szerint Csongrád-Csanád megyében több ezer, főként roma származású család került nehéz helyzetbe a regisztráció miatt, hiszen sem eszközük, sem internetes elérhetőségük nincsen. A nemzetiségi önkormányzatnak ugyan van számítógépe, de nem képes valamennyi családnak segíteni. Többször megkeresték az Országos Roma Önkormányzatot, de semmilyen választ nem kaptak, hogyan kellene megoldani ezt a lehetetlen helyzetet.

Nagy Mihály szerint az országban mindenütt gondot jelent a mélyszegénységben élőknek a regisztráció, ezen csak központilag lehetne segíteni: ahogy a 60 év felettiek számára lehetővé tette a kormány, hogy levélben regisztráljanak a vakcinára, hasonlóan kellene a mélyszegénységben élők számára is segítséget nyújtani ebben. Megoldást jelenthetne még a háziorvosok bevonása.

A roma önkormányzati elnököt sok család megkereste, attól tarva, hogy kimaradhatnak a vakcinázásból, így a vírusfertőzés miatt magukra maradhatnak a gyerekek, hiszen a felnőttek többsége beteg.

Közösségeikben a hazai népességnél is gyakrabban fordulnak elő tüdőbetegségek, valamint szív- és érrendszeri megbetegedések.

A tavaly tavaszi első hullámban több roma érdekvédő megkongatta a vészharangot, hogy a szegregátumokban élők számára végzetes lehet, ha a zárt közösségekben felüti a fejét a fertőzés. Nagy Mihály szerint viszont félő, hogy a nagyon rossz egészségi állapotban lévő romákat súlyosan megbetegítheti a vírus, de ők szinte valamennyien elesnek az oltásra való regisztrációtól, mert semmiféle lehetőségük nincsen erre.

Lapunk úgy tudja, több önkormányzat viszont ajánlott segítséget. Nagykanizsán és Hódmezővásárhelyen egy adott telefonszámon lehet jelentkezni; a szükséges adatok megadása után az ügyfélszolgálat munkatársai regisztrálnak a jelentkező helyett. Hódmezővásárhelyen a helyi járványügyi bizottsági tájékoztatás szerint tíz nap alatt közel százan kérték a segítségüket a regisztrációban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.