Magyar Narancs: A szakszervezetek több tárgyalási kör után elfogadták, hogy a sztrájk idején is minden intézményben biztosítani kell a gyerekek felügyeletét. Miért döntöttek így?
Galló Istvánné: Amikor megkezdtük az államtitkársággal az egyeztetést az elégséges szolgáltatásról, két bírósági ítéletre hivatkoztunk. A Kúria 2013-ban úgy döntött, hogy közoktatási sztrájk esetén tankerületenként egy, vagy – ha szükséges – több intézményt kell kijelölni a gyerekek felügyeletére. A bölcsődékről pedig azt mondta ki a bíróság, hogy a sztrájk alatt nem kötelezhetők ugyanarra a szolgáltatásra, amit normál működés esetén nyújtanának. A kormány ezzel szemben határozottan úgy foglalt állást, hogy minden intézményt ki kell nyitni. Balog Zoltán – még a tárgyalások alatt – nyilatkozott is erről a televízióban. A minisztérium feltehetően arra számított, hogy megállapodás hiányában bírósághoz fogunk fordulni. Csakhogy akkor kicsúsztunk volna a 20-i időpontból, a sztrájk belelógott volna az érettségi vizsgákba, amit mindenképpen szerettünk volna elkerülni, mert valóban komoly hátrányt okozhatott volna az érettségiző gyerekeknek. Ezért nagy küzdelem és sok-sok módosítás után inkább elfogadtuk a kormány ajánlatát. Úgy látom, többeket éppen ez a látványos kormányzati arrogancia ösztönzött a sztrájkban való részvételre, még ha személy szerint azt is gondolom, hogy a sztrájk akkor lett volna igazi, ha a szolgáltatás teljesen szünetel az iskolákban.
MN: Az „elégséges szolgáltatás” ellenére a szülő még dönthet úgy, hogy nem viszi be a gyerekét.
GI: Igen, a szülő így fejezheti ki egyetértését törekvéseinkkel. Remélem, nem csak erre a négy pontra fognak koncentrálni, mert ezekre akár azt is mondhatja egy szülő, hogy csak a pedagógusról meg a dadusról szólnak. Bár közvetve persze minden a gyerek érdekében történik: ha jobb lesz a pedagógusnak, a gyerekkel is hatékonyabban tud majd foglalkozni. De a követeléseinket komplexitásukban kell nézni, a 25 pontból öt kimondottan és közvetlenül a gyerekekre vonatkozik. A gyerekek miatt is kérjük a szülőket arra, hogy lehetőségeikhez mérten próbálják megoldani az iskolán kívüli felügyeletet. Ezt minden további nélkül megtehetik, a hiányzást igazolniuk sem kell.
MN: Szintén sajtótájékoztatón beszéltek arról, hogy több településen arra próbálták rábírni a pedagógusokat, hogy ne vegyenek részt a sztrájkban. Hogy kell elképzelni egy ilyen nyomásgyakorlást?
GI: Délelőtt egy szakmai fórum miatt nem voltam bent az irodában, és a kollégák rögtön azzal fogadtak, hogy ma is több telefon és e-mail érkezett a fenyegetésekről. Volt, ahol a polgármester kirúgással fenyegette meg a pedagógusokat, annak ellenére, hogy nem ő a munkáltatójuk. Máshol úgy érvelt az önkormányzat, hogy a sztrájk miatt a település pályázati lehetőségektől eshet el, nem lesz pénz az iskola felújítására. Volt, ahol az intézményvezető egyszerűen nem engedélyezte, hogy kiküldjék a szülőknek írt levelet, aminek az lehet az eredménye, hogy mindenki beviszi a gyerekét az iskolába. Hallottunk olyan településről is, ahol az óvodák készen álltak a sztrájkra, de az önkormányzat értekezletet hívott össze, és ezután az óvodavezetők mindenkit lebeszéltek a csatlakozásról. Azt kell mondanom, hogy a nem létező hatalmukkal nagyon durva és arrogáns módon élnek vissza, lépten-nyomon megfélemlítik a pedagógusokat. Meg akarják akadályozni, hogy egy olyan jogukkal éljenek, amelyet még a jelenlegi, rossz alaptörvény is elismer.
| A sztrájkbizottság követelései 1) Az állami intézményfenntartó központ átszervezését és feladatainak meghatározását oly módon kell megoldani, hogy az biztosítsa a köznevelési intézmények szakmai, gazdasági, munkáltatói önállóságát. 2) Az iskolában pedagógus munkakörben alkalmazottak gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásának ideje (kötelező óraszám) – főszabályként – heti 22 óra legyen. 3) A köznevelési intézményekben foglalkoztatottak közül azok, akik nem tartoznak a pedagógus életpálya-modell hatálya alá (a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, például dajka, technikai, ügyviteli és más munkakörben foglalkoztatottak) részesüljenek a havi rendszeres keresetükön felül többletjuttatásban, függetlenül attól, hogy milyen intézménytípusban dolgoznak, és ki az intézmény fenntartója. 4) Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az intézményvezető minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel (minőségi bérpótlék) ismerhesse el az átlagon felüli munkateljesítményeket. |
(A teljes interjú holnap megjelenő nyomtatott lapszámunkban olvasható!)
