A Zöld Pardonnak többféle önkormányzati, hatósági engedélyt kell szereznie ahhoz, hogy rendezvényeket tarthasson a Rákóczi híd lábánál rohamtempóban épült létesítményben. A hasonlóan lendületes jogi eljárás azonban április közepén megakadt. A XI. kerület összeférhetetlenség miatt az elején kizáratta magát az építésügyi folyamatból, s a fővárosi kormányhivatalt kérte az ügyben döntő hatóság kijelölésére. Az először felkért XXII. kerület elhárította a megkeresést, a XII. kerület elfogadta, majd a Hegyvidék jegyzője április közepén megtiltotta a további építkezést – holott április 19-én kellett volna nyitni.
Információink szerint a májusban újraindult eljárás során a belváros-lipótvárosi önkormányzatot is bevonták az engedélyeztetési eljárásba. A fővárosi kormányzati hivatal megerősítette értesülésünket, az úgynevezett szeparé terasz építésrendészeti és a kapcsolódó elsőfokú építésügyi hatósági eljárást bízták a Rogán Antal vezette önkormányzat hivatalára.
A ZP most bizakodó. A szórakozóhely minapi blogbejegyzése így szól: „Mai tudásunk szerint a legutolsó szükséges dokumentumot is beadtuk. És várunk. Várjuk, hogy az Infopark lobbiereje és feljelentő brigádja helyett a szórakozni vágyó fiatalok igényei kerüljenek végre terítékre.”
Az engedélyeztetést nemcsak az bonyolítja, hogy több önkormányzat érintett az eljárásban, hanem az is, hogy három cég kérelmezett. A Budai Zöld Sarok (BZS) Kft., a Budai Hídfő (BH) Kft. és a Zöld Pardon (ZP) Kft. felosztották maguk között a szórakozóhely létesítésével kapcsolatos feladat- és felelősségi területeket.
De hogyan lettek többen?
Amíg a Petőfi hídnál működött a Zöld Pardon, nem volt szükség társakra – amint költözött, már igen. A ZP nem is akart a Rákóczi híd budai hídfőjéhez menni. Kővári Zsuzsanna, a ZP ügyvezetője szeptemberben, amikor a XI. kerülettől nem kaptak közterület-használati engedélyt az addigi helyszínre a Petőfi hídnál, úgy nyilatkozott, hogy az új helyszínt az önkormányzat informálisan javasolta számukra, egyúttal felhívta a figyelmet annak baleset-veszélyességére és nehéz megközelíthetőségére.
A Rákóczi híd budai északi lehajtója övezte területet a BH Kft. bérli a portugál Sampaio Üzletviteli Kft.-től. A portugálok már a bérleti szerződésben engedélyezték, hogy a bérleményen vendéglátóhely jöjjön létre, amit majd a Budai Zöldsarok Kft. működtet. Vagyis a BH kvázi közvetítőként jelenik meg a bérbeadásban. Érdekes a szerződés megfogalmazása is. Először kikötik, hogy a „bérlő a bérleményt kizárólag saját maga használhatja, azt további albérletbe nem adhatja, illetve harmadik személy részére nem hasznosíthatja”, kizárólag a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulásával. Majd: „Fentieknek nem ellentmondva, a jelen szerződés aláírásával bérbeadó már most hozzájárul, hogy a bérleményen a jelen szerződés szerint megvalósítandó vendéglátó-ipari egység üzemeltetését a BZS lássa el.”
A ZP újranyitásának történetét ismerő bennfentes forrásunk kétféle magyarázatot talál, amely indokolja a BH és a BZS bevonását. Az egyik a tulajdonos portugál cég védelmezhetősége lehet, hiszen a bérbeadással az ingatlant már nem kezeli, a felelősség a Budai Hídfő Kft.-re hárul. A másik magyarázat, hogy a Zöld Pardon ne tudja egyedül bérelni a területet.
Hívatlan társak
Kikkel is került szerződéses kapcsolatba a Zöld Pardon? A Budai Hídfő Kft.-t tavaly februárban alapította a biztonsági szakmában is érdekelt Kovács Attila (a résztulajdonában lévő Doorman Security Kft. védi a területet), a vendéglátásban utazó Szmola Sándor, és Szatmári Gábor, a Don Pepe étteremhálózat atyja, tulajdonosa. Szatmári alapítója volt az SCD Group Ingatlanfejlesztő Kft.-nek 2000-ben, de 2001-ben kiszállt a cégből. A Szatmári–Kovács–Szmola hármas alapította a Budai Zöldsarok Kft.-t is, ugyanaznap, mint a Budai Hídfőt, de Szatmári a Budai Hídfő Kft.-ből azóta kiszállt. Szatmári novemberben a Heti Válasznak még arról beszélt, hogy a megszorító intézkedések miatt a megfontolt építkezésnek jött el az ideje, ezért új egység nyitását nem is tervezi. Továbbá nagy infrastrukturális beruházást sem tervez, a szolgáltatás javítására helyezi a hangsúlyt. Ehhez képest, szakértői becslések szerint, tízmilliókat költöttek a ZP új helyszínére. Letérkövezték a parkot, de nem tudni, kinek az engedélyével, mivel a terület besorolása miatt burkolt gyalogos- és kerékpárfelületeken kívül elsősorban összefüggő zöldfelület helyezhető el, a beépítés legfeljebb a terület 2 százalékára terjedhet ki. Egy hete írásban feltett kérdésünkre, miszerint tesznek-e valamit, hogy a területet rendeltetése szerint használják, az újbudai önkormányzat nem válaszolt. A rendezők még kerítést is emeltek, miközben besorolása miatt az ingatlanon és jogi határán kerítés nem létesíthető. Három méter magas szeparét építettek, csatornafektetést végeztek engedély nélkül, amihez az érintett területet kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. sem járult hozzá. Ennek a fejlesztési buzgalomnak lehet olyan motivációja, ami a terület későbbi átsorolásához vezethet – vélekedett a neve elhallgatását kérő szakértő.
Az elszántság és az eddigi befektetett pénz nagysága is arra utal, hogy biztosak lehetnek a dolgukban, nem rövid távra terveznek. Információink szerint alternatív helyszínként felmerült a Kopaszi-gáttal szemközti pesti oldali Duna-part, a Duna Passage is.
