Múlt héten beszámoltunk róla, hogy a nemrég miniszterelnök-jelöltnek is bejelentkező Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint közjogilag érvénytelen lehet a felsőoktatási törvény CEU ellehetetlenítését célzó módosítása.
Ezt alaposan benézhette Semjén Zsolt és a Fidesz - Egy kapitális hiba miatt érvénytelen lehet a lex CEU?
A miniszterelnök-helyettes bajban lehet, hacsak nem nyitott meg egy időkaput Irán és Budapest között.
A törvénymódosítást kivételes eljárásban fogadta el a Parlament, ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte. A hivatalos okiraton ott virít Semjén aláírása, és a keltezés: 2017. április 3., Budapest. Csakhogy Semjén Zsolt április 3-án nem lehetett Budapesten, Iránban tárgyalt a nukleáris együttműködéséről.
A Miniszterelnökség azzal magyarázta a bakit, hogy Semjén már március 31-én, Budapesten aláírta az előterjesztést, de keltezésként nem az aláírás, hanem a benyújtás napját tüntették fel rajta. Lattmann a HírTV Egyenesen című műsorában azt mondta, a Miniszterelnökség ezzel lényegében „maga ismerte be az okirat-hamisítást.”
Lattmann szerint szabályos, bár kétségkívül megmosolyogtató megoldás lett volna, ha április 3. Teherán keltezés szerepel a dokumentumon, de az is, ha március 31. dátummal nyújtják be április 3-án. Így azonban szabálytalan, sőt az eset felvetheti a közokirat-hamisítás bűncselekményét is.
Lattmann a műsorban elmondta, hogy hasonló hibáért egy ügyvédet például ki is zárhatnának az ügyvédi kamarából. „Ha a piaci szereplőkre és a civilekre szigorú standardokat alkalmazunk, miért éppen a miniszterelnök-helyettes bújhatna ki ezek alól?” – tette fel a kérdést. Szerinte az Alkotmánybíróság is „lehúzhatja a redőnyt”, ha átenged egy nyilvánvalóan szabálytalan eljárásban elfogadott törvényt.
