Magyar embernek magyar hülyeséget!

Belpol

A sok hülyeség közül idén Rezsi Szilárdé volt az egyik nagydíjas.

Hol vannak már azok a szép idők, amikor Kontur Pál fiai az éj leple alatt hazacsenték a hegyvidéki Mindszenty-szobor fejét, mert azt, lévén algériai márványból kifaragva szépen, nem bírta el a szobor testülete, amit viszont az észszerű takarékosság okán galvanizált macskaszőrből sikerült megszobrani.

És sajnos már az is a messzi múlt ködébe vész, amikor Szőcs Géza kulturális államtitkár úgy szédelegte végig a csodálatos Erdélyországot, hogy egy nejlonzacskóban az aktatáskájába rejtette egy magyar író és közismert náci uszító, bizonyos Nyirő József hamvait a román hatóságok elől! Akik persze a legőszintébb sajnálatunkra magasról tettek az egészre, s egyszer sem kukkantottak bele a híres aktatáskába. Arra azért jó volt a nagy hamusétáltatás, hogy az államtitkár, koszorús költő még napokkal az eset után is azzal hencegjen, hogy ott voltak ám Nyirő József hamvai a Nyirő József hamvai részére rendezett ünnepségen, csak épp rangrejtve dekkoltak a tatyeszban. Apropó, tatyesz! Szőcs azóta sem mutatta be a nevezetes hamvakat, s közben meg az államtitkárságból is elcsapták. Biztos azért, mert nem tudott elszámolni az összes nyirői hamvval, vagy felütötte az anyagot Sinka István vagy Sértő Kálmán kétségkívül véleményes minőségű hamvaival, és lebukott. Hol a hamv, Géza? – kérdhetnék okkal a magyar emberek.

De mondtuk, mindennek sajna vége, már hülyeségben sem vagyunk sehol régiós szinten sem. Mint a foci, tisztára: hol itt egy Puskás, hol itt egy Szőcs? Hiányzik Dunai II, hol van Dunai III, visszavonultak (kabátjuk alatt az egyházfővel) a Kontur testvérek is. Ott tartunk, hogy a szomszédba kell menni a hülyeségért.

Történt például nemrég a kies Csehországban, hogy a Lidl nevű élelmiszeráruház-lánc görög hetet tartott, olyan finomságokkal, mint görög joghurt, görög saláta, görögdinnye, s ki tudja még, micsoda. Csak az volt a baj, hogy a joghurtos vedren díszelgő, amúgy Szantorinin álló templom tetejének rajzolatáról leradírozták a keresztet. Azt nyilván csak az ördög tudja (ki más?), hogy mi járhatott a döntéshozók fejében, de feltételezzük a legszörnyűbbet. A cudar német multi a muszlim vásárlókat is tömni akarta joghurttal, s volt annyira hülye, hogy feltételezte, hogy azok kereszt alapján vásárolnak joghurtot. Keresztes joghurt rossz, kupolás joghurt jó.

Ám vannak a világon a Lidl cseh marketingeseinél is hülyébb emberek, ilyen például a prágai érsek, Dominik Duka, aki nagy gerjedelmében ki is átkozta a Lidlt, úgy, ahogy van. Hozzá képest Marian Jurečka gazdasági miniszter majdhogynem normálisnak volt mondható, ő csak a Lidl bojkottjára szólította fel hívei széles karéját – írd és mondd, a görög hét időtartamára! Utána amerikai hét lesz a Lidlben, tőle ugyan megint lehet nyugodtan konzumálni, gyűjteni az akciós pontokat.

Kell-e mondani, hogy a Lidl csehországi üzletei az átok és a bojkott ideje alatt is zavartalanul, sőt meghosszabbított nyitvatartással üzemeltek? Népi jellegű tiltakozó megmozdulásról tudott a ČTK, egy (1) férfi bevitt egy fakeresztet az olomouci egységbe, de elnézhetett valamit, mert megáldotta vele az ott kapható termékeket (épp mexikói hét volt).

false

 

Fotó: MTI/Kovács Attila

Nos, eltelt három bő hónap e világszenzáció óta, s végre nálunk is leesett a tantusz. A Fidesz ökle és alelnöke, Németh Szilárd fogta, és a hóna alá csapta Borbély Lénárd (fideszes) polgármestert, illetve a papság ilyesmikre kapható hányadát, s kimentek a csepeli Lidl elé kőkeresztet állítani, avatni és szentelni. (Nem szívesen lettünk volna vasárnap este csepeli Lidl áruház!)

Hogy mi csaphatta ki náluk ennyire a biztosítékot, azt egyelőre csak találgatni tudjuk, valószínűleg a migránsok táplálkozási furorján akadhattak ki. Nem elég, hogy idejönnek, fölrobbantanak mindenkit, megerőszakolnak mindenkit (ebben a sorrendben), de utána még töltekeznének is; zabálnák két pofára a kereszteletlen joghurtot. Jelen megoldás sajna nem nyújt 100 százalékos védelmet, de ha mondjuk egy szép fokhagymafüzért is faragott volna az egyik Kontur vagy Párkányi Raab arra a kőkeresztre, akkor nemcsak a migránsok kerülnék el nagy ívben a Lidlt, de még a vámpírok is, akik köztudomásúan még veszedelmesebbek. A felszentelési ünnepségen megjelent (vigyázat, pontos számadat következik!) tizennégy nyugdíjas közül páran látták is őket (ti. a vámpírokat) Sorosnál előszobázni.

Ugyanők (a tizennégy nyugdíjasok) az avatás másnapján nyitáskor már ott voltak a Lidlben, hisz hétfő volt, s nagy akciókkal indult a balkáni finomságok hete.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.