Magyar Hang: titkolni próbálnak egy járványkezelésről szóló tanulmányt, ami kiemeli a védekezés hibáit

  • narancs.hu
  • 2022. február 1.

Belpol

A lap birtokába került kutatás szerint a második hullám azért lehetett súlyos, mert nem voltak elegendőek az intézkedések.

A koronavírus-járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány elkésve döntött és rossz döntéseket hozott – írja a Magyar Hang egy birtokukba került tudományos kézirat alapján. Kiemelték: határozott intézkedésekkel potenciálisan több ezer emberi életet lehetett volna megmenteni. A kéziratot a lap szerint úgy próbálják eltitkolni a nyilvánosság elől, hogy visszavonták egy bárki számára elérhető tanulmány-gyűjteményből.

A vírusgenetikai kutatás elviekben feltárta a második hullámot okozó vírus genetikai hátterét, de a kutatók nem találták semmi bizonyítékát annak, hogy a második hullámban domináns törzs fertőzőképesebb lett volna, mint a korábbi változat. Több mint 11 ezer ember halt meg az időszakban, amelyek egy részét egyértelműen meg lehetett volna előzni megalapozott és tájékozott hatósági és kormányzati döntésekkel – írják.

A tanulmány abból indult ki, hogy az első hullám idején szigorú lezárások voltak Magyarországon, és a fertőzési esetszámok, illetve halálozás messze elmaradt a nyugat-európai trendektől. Ezzel szemben a második hullám idején elmaradtak vagy sokkal később érkeztek a korlátozások, az esetszámok és a halálozás is az egekbe emelkedett, a népességarányos halálozás globálisan is a legrosszabbak között volt.

A kutatás eredményeit közlő tanulmányt még nem ellenőrizte független szakmai lektor, de a cikket a lap szerint beküldték a Virus Evolution című szakfolyóirathoz. Ugyanezt a cikket korábban beküldték a megjelenésre váró kéziratokat gyűjtő biorXiv preprintszerverre is, de készülő cikkünk hírére az utolsó (döntési helyzetben lévő) szerző utasítására visszavonták a beküldést. Minthogy a lektorált folyóiratból a cikket a lap Magyar Hang szerint nem vonták vissza, kizárható, hogy a visszavonásnak szakmai vagy tartalmi indokai lettek volna.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezedigitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.