Beismerés a kormánylaptól: ezért nem indul Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Belpol

Lehet, hogy a közmédia korábban nem mondott igazat?

„Puszta médiumok vagyunk, általunk pedig egy magasabb rendű teremtőerő nyilvánul meg, vagy az ember a maga egyediségében az egyetlen igazi géniusz a világban. És így tovább. Ha az Euro­víziós Dalfesztiválon keressük erre az évezredes kérdésre a választ, akkor olyan messze vagyunk tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Az euro­konform könnyűzenét ugyanis nem a dal, még csak nem is az énekes szüli, hanem a balliberális kulturális elit termeli újra évről évre, hogy így a művészet által még jobban bebetonozza politikai agendáját” – olvasható a Magyar Nemzet publicisztikájában.

A szerző örvendetesnek találja, hogy a 2020-as A Dal műsor jövőre „értékteremtő magyar könnyűzenei produkciókat akar támogatni”. „Ennek ellenére, vagy éppen ezért rekordszámú, 559 nevezés érkezett, pedig idén már tudni lehetett, hogy a győztes nem indul az Eurovíziós Dalfesztiválon, mert A Dal küldetése immár az, hogy közvetlenül a magyar könnyűzenét támogassa.

A jelek szerint ez még inkább jelentkezésre ösztönözte az előadókat. Talán azért, mert az eredeti elképzeléseiket, a zenéjüket, a szövegüket nem kellett beletuszkolniuk egy eurokonform prokrusztészi ágyba. Valamint nem kellett a tehetség helyett politikai alapon pontozó nemzetközi zsűrinek a kedvét keresni, és azt sem, hogy vajon milyen vásári mutatvány érheti el a közönség ingerküszöbét. Végre magukat adhatják” – fogalmaz a szerző, aki szerint az Ismerős Arcok Nélküled című számát kellett volna indítani ellenkező esetben, ami az új szemléletű Európa himnusza is lehetne. Hozzáteszi, eddig az volt a baj, hogy mi túl komolyan vettünk egy olyan megmérettetést, amelyen lényegében nem volt esélyünk nyerni, még akkor sem, ha Magyarország nevezte be a legjobb hangú énekest vagy a legjobb dalt – sőt ez hátránynak bizonyult.

„Mert azt hittük, hogy ez a verseny még mindig arról szól, amiről a legelején. Arról, hogy az európaiak megismerhetik egymás kultúráját és érzelmeit, megismerhetik egymás dalait és zenéjét, majd győzhet a jobbik. Most inkább azt hallhatjuk, hogy mennyire egyneműsíti és egyszerűsíti a könnyűzenét a balliberális megfelelési kényszer: a zene egy lére megy, a szöveg pedig oly bárgyú, hogy a kontinensre frissen érkezett embernek is meglágyulna a szíve, ha megértené.

Conchita Wurst győzelme a napnál is világosabban jelezte, hogy valójában miről szól ez a verseny: a balliberális értékek karneváljáról, egyfajta puha kulturális diktatúráról. Tehát mondjon valaki egy józan érvet amellett, hogy a magyarok miért üljenek órák hosszat a képernyők előtt, és miért statisztáljanak egy olyan giccsfesztiválhoz, ami semmi értéktöbbletet nem ad nekik, és amin a tehetség eleve hátránnyal indul. Nem sokkal jobb érzés tartalmas, jól kitalált magyar produkciókat látni, valójában tehetséges zenészek vetélkedését követni, és egyáltalán élvezni azt, hogy végre van verseny?” – olvasható a véleménycikk. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a közmédia korábban nem mondott igazat:

A közmédia cáfolja, hogy a homoszexuális előadók miatt nem indul Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválon

Bár nincs bajuk a fesztivállal, inkább hazai „értékteremtő" produkciókat támogatnak a jövőben. Ahogy arról pár nappal ezelőtt mi is beszámoltunk, Magyarország nem indul a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Mivel hivatalos indoklás akkor nem érkezett, elindultak a találgatások. A közmédia azonban most igyekszik leszögezni, hogy nem azért nem indul magyar jelölt a versenyen, mert az terepet ad a nyíltan homoszexuális előadóknak is.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.