Beismerés a kormánylaptól: ezért nem indul Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválon

  • narancs.hu
  • 2019. december 18.

Belpol

Lehet, hogy a közmédia korábban nem mondott igazat?

„Puszta médiumok vagyunk, általunk pedig egy magasabb rendű teremtőerő nyilvánul meg, vagy az ember a maga egyediségében az egyetlen igazi géniusz a világban. És így tovább. Ha az Euro­víziós Dalfesztiválon keressük erre az évezredes kérdésre a választ, akkor olyan messze vagyunk tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. Az euro­konform könnyűzenét ugyanis nem a dal, még csak nem is az énekes szüli, hanem a balliberális kulturális elit termeli újra évről évre, hogy így a művészet által még jobban bebetonozza politikai agendáját” – olvasható a Magyar Nemzet publicisztikájában.

A szerző örvendetesnek találja, hogy a 2020-as A Dal műsor jövőre „értékteremtő magyar könnyűzenei produkciókat akar támogatni”. „Ennek ellenére, vagy éppen ezért rekordszámú, 559 nevezés érkezett, pedig idén már tudni lehetett, hogy a győztes nem indul az Eurovíziós Dalfesztiválon, mert A Dal küldetése immár az, hogy közvetlenül a magyar könnyűzenét támogassa.

A jelek szerint ez még inkább jelentkezésre ösztönözte az előadókat. Talán azért, mert az eredeti elképzeléseiket, a zenéjüket, a szövegüket nem kellett beletuszkolniuk egy eurokonform prokrusztészi ágyba. Valamint nem kellett a tehetség helyett politikai alapon pontozó nemzetközi zsűrinek a kedvét keresni, és azt sem, hogy vajon milyen vásári mutatvány érheti el a közönség ingerküszöbét. Végre magukat adhatják” – fogalmaz a szerző, aki szerint az Ismerős Arcok Nélküled című számát kellett volna indítani ellenkező esetben, ami az új szemléletű Európa himnusza is lehetne. Hozzáteszi, eddig az volt a baj, hogy mi túl komolyan vettünk egy olyan megmérettetést, amelyen lényegében nem volt esélyünk nyerni, még akkor sem, ha Magyarország nevezte be a legjobb hangú énekest vagy a legjobb dalt – sőt ez hátránynak bizonyult.

„Mert azt hittük, hogy ez a verseny még mindig arról szól, amiről a legelején. Arról, hogy az európaiak megismerhetik egymás kultúráját és érzelmeit, megismerhetik egymás dalait és zenéjét, majd győzhet a jobbik. Most inkább azt hallhatjuk, hogy mennyire egyneműsíti és egyszerűsíti a könnyűzenét a balliberális megfelelési kényszer: a zene egy lére megy, a szöveg pedig oly bárgyú, hogy a kontinensre frissen érkezett embernek is meglágyulna a szíve, ha megértené.

Conchita Wurst győzelme a napnál is világosabban jelezte, hogy valójában miről szól ez a verseny: a balliberális értékek karneváljáról, egyfajta puha kulturális diktatúráról. Tehát mondjon valaki egy józan érvet amellett, hogy a magyarok miért üljenek órák hosszat a képernyők előtt, és miért statisztáljanak egy olyan giccsfesztiválhoz, ami semmi értéktöbbletet nem ad nekik, és amin a tehetség eleve hátránnyal indul. Nem sokkal jobb érzés tartalmas, jól kitalált magyar produkciókat látni, valójában tehetséges zenészek vetélkedését követni, és egyáltalán élvezni azt, hogy végre van verseny?” – olvasható a véleménycikk. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a közmédia korábban nem mondott igazat:

A közmédia cáfolja, hogy a homoszexuális előadók miatt nem indul Magyarország az Eurovíziós Dalfesztiválon

Bár nincs bajuk a fesztivállal, inkább hazai „értékteremtő" produkciókat támogatnak a jövőben. Ahogy arról pár nappal ezelőtt mi is beszámoltunk, Magyarország nem indul a 2020-as Eurovíziós Dalfesztiválon. Mivel hivatalos indoklás akkor nem érkezett, elindultak a találgatások. A közmédia azonban most igyekszik leszögezni, hogy nem azért nem indul magyar jelölt a versenyen, mert az terepet ad a nyíltan homoszexuális előadóknak is.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.