Magyar Nemzet: maga Kósa Lajos ragaszkodott ahhoz, hogy anyjának „ajándékozzanak” 800 milliót

  • narancs.hu
  • 2018. március 16.

Belpol

A Szabó család hozzátartozói csalódtak a miniszterben, nem értik, miért nevezi rokonukat csalónak, ha egyszer annyit tepert nála.

Újabb részlettel gazdagítja a friss Kósa Lajos-sztorit a Magyar Nemzet. Arról van szó ugyebár, hogy egy nemrég napvilágra került, közjegyzőnél hitelesített dokumentum szerint egy csengeri asszony rábízta volna Kósa Lajos, akkor még debreceni polgármesterre az általa megörökölt 1,3 milliárd eurós vagyont, miközben 800 millió forintot is ajándékozott volna Kósa Lajos anyukájának.

Fene tudja, mi igaz ebből, és hogy valójában miről is szó az igazi történet, viszont Kósa szempontjából a képlet két értelmezést enged meg: vagy egy velejéig korrupt emberről van szó, vagy egy miniszternek alkalmatlan balekról. Kósa utóbbit igyekszik elhitetni, viszont politikusi múltja és rutinja határozottan ellentmond ennek.

false

 

Fotó: MTI

Ahogy a Magyar Nemzet ma reggeli cikke is, amelyben Szabó Gáborné rokonaira hivatkozva azt írják: Kósa Lajos maga ragaszkodott hozzá, készüljön egy olyan közokirat, hogy édesanyjának 800 millió forintnak megfelelő eurót ajándékoz egy csengeri asszony.

A lap emlékeztet arra, hogy Kósa eddig már többször állította: csupán önzetlenségből, a közjó érdekében segített az állítólag mesés vagyont öröklő nőnek, hogy a pénz megfelelő helyre kerüljön, és ebben semmiféle személyes haszonszerzés nem motiválta. A rokon szerint ugyanakkor Kósa Lajos kifejezetten kérte, hogy ne hozzá, hanem édesanyja számlájára érkezzen 2,6 millió euró.

A Magyar Nemzet még arról is ír, hogy a Szabó család mára csalódott Kósa Lajosban, mert úgy érzik, a tárca nélküli miniszter cserben hagyta őket. „Nem értik, hogy ha Kósa Lajos elmondja, egy nő jelentkezett nála befektetési szándékkal, és a papírokat hitelesnek ítélte, akkor miért nevezi Szabónét nem sokkal később már kóklernek, és miért állítja azt, hogy becsapták. Kósa a 2017. eleji teljes elhidegülést megelőzően állítólag támogatást ígért a családnak. A férfi szerint Kósa elmondta, hogy ők fel tudják majd gyorsítani a hagyatéki dolgokat. Mindez nem történt meg, és gusztustalannak érzik, ahogy Kósa védekezik, ezért az összes szerződést visszavonják.”

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.