Kimondta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy a magyar államnak nemcsak a magyar állampolgárok, de a Magyarországon letelepedett külföldi állampolgárok esetében is biztosítani kell nemük jogi elismerését és a kapcsolódó névváltoztatást – közölte honlapján a Háttér Társaság.
Az ügy, amelyben most ítélet született, 2015-ben kezdődött: ekkor érkezett Magyarországra Iránból egy transznemű férfi, aki menedékkérelmet nyújtott be, amelyet meg is kapott, mert a magyar hatóságok megállapították, hogy hazájában transzneműsége okán üldöztetésnek volt kitéve.
Iratai azonban továbbra is nőként hivatkoztak rá, ezért a magyar gyakorlat szerint kérelmezte nemének és nevének megváltoztatását, a hatóságok azonban elutasították a kérelmét arra hivatkozva, hogy Magyarországnak a kérdésben nincs joghatósága, kérelmét Iránban kellene benyújtania, ahonnan viszont épp a nemi identitása miatti üldöztetés elől menekült el.
A férfi a Háttér Társaság segítségével először a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban úgy látta, hogy mivel nincs erre vonatkozó jogszabály, ezért erre nincs lehetőség.
A férfi alkotmányjogi panasza után az Alkotmánybíróság 2018 júniusában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és 2018 év végéig szabott határidőt a jogalkotónak, hogy a kérdést megfelelően szabályozza, a kormány azonban semmit sem tett a helyzet rendezése érdekében.
Sőt, 2020 májusában Semjén Zsolt javaslatára az Országgyűlés állampolgárságtól függetlenül minden transznemű és interszex ember számára ellehetetlenítette nemük jogi elismerését.
A férfi közben azonban a strasbourg-i EJEB-hez fordult, amely ma meghozott ítéletében kimondta, hogy
a nem jogi elismerésének szükségessége az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított magánélethez fűződő jog szerves része, és azt nemcsak az adott állam állampolgárai, hanem valamennyi az adott állam területén tartósan tartózkodó személy számára biztosítani kell.
Az alapelv kimondás mellett a Bíróság a magyar államot 6500 euró kártérítés és 1500 euró ügyvédi költség megfizetésére kötelezte.
A Háttér Társaság közleményében hozzáteszi, bár az EJEB az alig másfél hónapja hatályba lépett új jogszabállyal kapcsolatban még nem tudott állást foglalni, az ítélet indokolása előrevetíti, hogy azt is az egyezménybe ütközőnek fogja találni, hiszen a transznemű emberek önrendelkezési, magánélethez- illetve méltósághoz való jogának biztosításához létfontosságú, hogy irataikban az a nem szerepeljen, amivel azonosulnak.
A szervezet azt is közölte, hogy a Háttér Társaság jelenleg több mint 40 olyan transznemű panaszossal áll kapcsolatban, akik készek az új jogszabály miatt nemzetközi jogi fórumokhoz fordulni: jelenleg a nem- és névváltást elutasító határozatokkal szembeni hazai jogorvoslat kimerítése folyik, a strasbourg-i bírósághoz ezek sikertelensége esetén lehet fordulni.
