Milliárdok mennek el a Batthyány Alapítványon keresztül, de mire?

Belpol

Az Antall József körétől indult alapítvány az utóbbi években már Rogán Antaltól kap nagy összegeket, miközben kevés látható eredményt produkál.

Az idén 3,5 milliárd forintból gazdálkodó Batthyány Lajos Alapítványt (BLA) 1991-ben még Antall József és köre, konkrétan az MDF Barátai Egyesület hozta létre, majd a kilencvenes évek végén rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével töltött be háttérszerepet a jobboldalon.

A BLA, amelynek 1996 és 1998 között a politikai karrierjét épp hogy csak elkezdő Rogán Antal volt a titkára, a kilencvenes évek végén már inkább kötődött a Fideszhez, mint az akkor Dávid Ibolya vezette MDF-hez, s 1996-ban vele azonos cím alá jegyezték be a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületet is, amely az első években a BLA-val együttműködve szervezte Orbán Viktor évértékelőit is.

Az alapítvány azután vesztette el a jelentőségét, hogy 2003-ban (négypárti javaslatként) elfogadták a pártalapítványok létrehozását lehetővé tevő kétharmados törvényt, a Fidesz pedig saját szervezetet gründolt Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány néven.

A BLA végül 2010 után, a második Orbán-kormány idején kezdett ismét életjeleket mutatni, amikor kisebb-nagyobb összegű közvetlen támogatásokat kapott a kormánytól. Az állami támogatás összege folyamatosan nőtt, majd a BLA gyakorlatilag a volt titkára, Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda zsebébe került: ennek büdzséjéből 2018-ban több mint 1 milliárdot szántak a BLA-ra, tavaly pedig összesen 3,5 milliárdból gazdálkodhatott.

A növekvő támogatási összegek ellenére az alapítvány kevés látható eredményt produkál (egy angol nyelvű folyóiratot Hungarian Review címmel, egy Danube Institute nevű amerikai-magyar think tanket, Betlen János volt műsorvezető szemleblogjait, illetve a magyar történelem népszerűsítését külföldön), és nem is feltétlenül ezek viszik a pénzt.

A nagyságrendi váltás 2018 végén jött el, amikor a kuratóriumába bekerült Kobza Miklós, akit Habony Árpád bizalmi embereként emlegetnek, és aki korábban Orbán Viktor fotósa és az MTVA sajtófőnöke is volt; Illés Géza Márton, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) alapító háttérember, Tombor András ügyvédje; valamint Szarka Gábor Levente, a Honvédelmi Minisztérium volt kabinetfőnöke. A kuratórium átalakítása után különböző jogcímeken a támogatások is megugrottak, 2020-ban az alapítványra szánt 3,5 milliárd forint felett a Trianon-emlékév büdzséjéből is kiutaltak 353,8 millió forintot az alapítványnak.

További részletek a Batthyány Lajos Alapítvány történetéről illetve költéseiről az e heti Magyar Narancsban olvashatók!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.