Magyarország elveszít 1 milliárd eurónyi uniós támogatást

  • narancs.hu
  • 2024. december 31.

Belpol

Vége az évnek, jövőre már nem lehet lehívni a 2022-es forrásokat.

Magyarország 1,04 milliárd eurónyi EU-s forrástól esik el a jogállamisági mechanizmus keretében – írja a PAP lengyel hírügynökség nyomán a 444.hu. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője arra is felhívta a figyelmet, hogy

ez az első ilyen eset az EU történetében.

Ezek a pénzek már nem hívhatók le később sem, tehát örökre elvesznek Magyarország számára. A magyar kormány azért mondhat le a forrásokról, mert nem hozta meg az EU Tanács által 2022 decemberében előírt intézkedéseket, és nem biztosította az uniós források elköltésének átláthatóságát, különösen a közbeszerzések terén, és nem vezetett be mechanizmusokat a korrupció elleni küzdelemre.

Az Európai Unió Tanácsa összesen 6,3 milliárd eurót, azaz a Magyarországnak juttatott kohéziós források 55 százalékát függesztette fel, és ennek első részletét teszi ki az 1,04 milliárd eurós összeg.

De még nincs vége: az Orbán-kormány további forrásokat veszíthet, ha nem hajtja végre a javasolt korrekciós intézkedéseket: 2025 végén például újabb 1,1 milliárd eurót.

Magyarország az egyetlen uniós ország, ami nem részesülhet az európai gazdaságélénkítési tervből származó forrásokból – emlékeztet a lengyel hírügynökség.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.