Életbe lép a törvény, az MTA hivatalosan is eladta a vagyonát a kormánynak

  • narancs.hu
  • 2024. december 31.

Belpol

Kihirdették az HUN-REN átalakítását érintő törvényt, az MTA 80 milliárdért eladta a 130 milliárdos vagyonát.

A Magyar Közlöny december 30-i számában megjelent a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvény és a HUN-REN finanszírozását biztosító kormányhatározat. A törvényt már Sulyok Tamás köztársasági elnök is aláírta.

Sulyok aláírása azért érdekes, mert az államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként alkotmányellenesnek ítélte azt, hogy a kutatóhálózat térítés nélkül használja az MTA ingatlanjait.

Ahogy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, az MTA közgyűlése heves vita után, igen sok ellenszavazattal döntött róla decemberben, hogy a 130 milliárdra becsült ingatlanvagyont 80 milliárdért átadja az államnak, amely aztán a HUN-REN Magyar Kutatóhálózat rendelkezésére bocsátja azt. A kutatóhálózatot pedig kiszervezik az állam alól egy, a KEKVA-khoz nagyon hasonló konstrukcióban (A kutatóhálózat hivatalosan „meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében működő sajátos jogállású jogi személy” lesz.)

A kutatóhálózat átalakítását annak elnöke, Gulyás Balázs szorgalmazta, aki jó kapcsolatot ápol a kormányzattal. Gulyás szerint a hálózat központosítása elősegíti a hatékonyságot és az innovációt. A Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium azt kommunikálta, hogy a törvény rugalmas és hatékony működési környezetet, saját vagyont, valamint kiszámítható, hároméves időtávon a kétszeresére bővülő és értékálló, teljesítményalapú finanszírozást biztosít a HUN-REN számára.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.