„2015 októberében a harmadik Orbán-kormány »nem titkos, csak nem publikus« tárgyalásairól kiszivárgott egy feljegyzés, amely szerint továbbra is alternatíva a fenékküszöbös megoldás, sőt immár nem is háromról, hanem négyről lenne szó. Ám ezenkívül más is kiolvasható a jelentésből, amelyet az Igazságügyi Minisztérium 2014-ben kinevezett »Bős-ügyi« kormánymegbízottja, Baranyai Gábor 2015 nyarán írt miniszterének, Trócsányi Lászlónak: mégpedig Magyarország tárgyalási pozícióinak a feladása.
A dokumentum szerint (amit a Magyar Nemzet hozott nyilvánosságra) a négy fenékküszöb helyét egy »munkacsoport kidolgozta« (az összefoglaló nem nevesíti őket, de a Szapig tartó eredeti Duna-szakaszon lennének), s a »sporthajózás elősegítése érdekében« zsilipek kerülnének rájuk. A két fél a műszaki terveket és a költségvetést elkészíti 2015 szeptemberére, majd a kormánymeghatalmazottak (tehát nem az Országgyűlés vagy a kormány) jóváhagyása után pontosítják a részleteket, és beszerzik az építési engedélyeket. Magyarország nem kíván részt venni a bősi erőmű üzemeltetésében, s az ott termelt energia felére sem tart igényt; e »járandóságát« többletvízmennyiség formájában érvényesítené, igaz, a jelentés szerint a vízhozam kényes kérdését nem érintették. A cél »a status quóhoz minél közelebb álló megoldás kidolgozása«. Egyetértenek abban, hogy »a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kell megpróbálni lezárni«, és azt kellene kifelé kommunikálni, hogy »a megegyezés jelenti a valódi győzelmet«. Baranyai feljegyzését az igazságügyi miniszteren kívül 12-en kapták meg a belügyi, a külügyi, a fejlesztési és a földművelésügyi tárcánál, továbbá a vízügyi csúcsszerveknél, és mivel senki nem talált benne kivetnivalót, 2015 szeptemberében elkészült angolul a szlovák–magyar Joint Conclusions of Strategic Environmental Assessment, vagyis a közös nyilatkozat a stratégiai környezeti vizsgálatról (skv).
Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki tagja volt a Magyar Köztársaságot a hágai perben képviselő nemzetközi csapatnak, majd 2010-ig a kormányok felkért szakértője volt a magyar–szlovák tárgyalásokon, nemrég ízekre szedte az skv-t a Magyar Tudományos Akadémián a Duna Charta által rendezett Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről c. konferencián. Az ülésre Baranyait is meghívták, aki először elfogadta, de végül családi programja miatt lemondta a részvételt. (A dokumentumok olvashatók az mta.hu oldal Hírek menüpontjában.) Nagy Boldizsár szerint jogilag Magyarország vétke a szerződés megszüntetése, a nagymarosi erőmű fel nem építése és a dunakiliti duzzasztó üzembe helyezésének elmulasztása.”
Mihalicz Csilla cikke teljes terjedelmében a Magyar Narancs május 26-i lapszámában lesz olvasható.
