Magyarország megvétózta az EU gyermekjogi stratégiáját, mert tart az LMBTQ-lobbitól

  • narancs.hu
  • 2021. október 8.

Belpol

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a stratégia azt a célt szolgálja, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek be az iskolákba.

A lengyel és a magyar kormány megvétózta az igazságügyi miniszterek tanácsülésén Luxemburgban az Európai Bizottság által előterjesztett gyermekjogi stratégiát – írja a  hvg.hu. Varga Judit igazságügyi miniszter azzal érvelt tette mellett, hogy a stratégia azt a célt szolgálja, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek be az iskolákba. A stratégiában természetesen szó sincs ilyesmiről. 

„A gyermekek elleni erőszakkal vagy a gyermekprostitúcióval szembeni fellépés, de még a különleges nevelési igényű vagy a fogyatékkal élő gyermekek jogainak biztosítása, sőt a diszkrimináció bármely formájának elutasítása sem volt fontosabb számukra az LMBTQ-lobbi extra jogainak biztosításánál” – írta a miniszter az EU stratégiájáról a Facebook oldalán.

Marjan Dikaučič szlovén igazságügyi miniszter a soros elnökség nevében azt mondta, hogy mivel nem sikerült minden tagállam támogatását elnyerni, ezért technikai szinten tovább kell folytatni a javaslatról a tárgyalásokat. Dikaučič szerint komoly erőfeszítéseket tettek a két vétózó miniszter meggyőzésére, kompromisszumos megoldást keresve, de nem jártak sikerrel.

Didier Reynders igazságügyi biztos azt mondta, hogy

valamennyi uniós stratégia alapvető eleme a diszkriminációmentesség. El akarják kerülni azt, hogy bármely polgár hátrányos megkülönböztetést szenvedjen el, ez és vonatkozik a szexuális orientáció szerinti megkülönböztetésre is.

Az Európai Bizottság március 24-én terjesztette elő a gyermekjogi stratégiát, melyben hat területen javasolnak tematikus intézkedéseket. Ezek között szerepel benne a gyermekek azon joga, hogy társadalmi hátterüktől függetlenül kamatoztatni tudják a tehetségüket, az erőszakmentes élethez való, vagy épp a gyermekbarát igazságszolgáltatáshoz való jog.

A dokumentumban egyetlen egyszer említik a Varga Judit és a magyar kormány számára tiltólistán lévő kifejezést, eszerint „Néhány más gyermekcsoportnak, mint például a fogyatékkal élő és az LMBTQI-gyermekeknek, sajátos szükségleteik lehetnek a mentális és fizikai egészséggel kapcsolatban, amelyeket megfelelő módon kell kezelni.” Vélhetően ezt az egy mondatot nem sikerült Varga Juditnak értelmezni.

(hvg.hu)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.