„Magyarország nem előre megy, hanem tönkre”

Belpol

Az EU második legkorruptabb országa vagyunk, ahol egy család arra használja a politikát, hogy meggazdagodjon.

Idén 27. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Percetions Index – CPI) a Transparency International berlini központja. Magyarország a 2020-as eredményén egy pontot rontva 43 pontos eredményt ért el, ezzel a teljesítménnyel pedig a 73. helyen végzett az összesen 180 országot vizsgáló világrangsorban (egy évvel korábban négy pozícióval lejjebb álltunk), írja a Transparency International (TI) Magyarország a honlapján. A rangsort a TI kedden egy online eseményen prezentálta, amelyen bemutatták az elmúlt négy év legsúlyosabb korrupciós eseteit leíró és a magyarországi korrupciós helyzetet értékelő Fekete Könyv második kötetét is.

Az EU második legkorruptabb országa vagyunk

A Korrupció Érzékelési Index élmezőnyében ismét több skandináv országot találunk. Az első helyen 88 ponttal Dánia, Finnország és Új-Zéland áll, a sereghajtók között pedig olyan államok vannak, mint Dél-Szudán, Szíria vagy Venezuela. Magyarország a maga 43 pontjával világviszonylatban a középmezőnyben mozog; olyan országokkal állunk egy helyen, mint Ghána, Kuvait, Szenegál és a Salamon-szigetek.

 
Magyarország világszinten a középmezőnyben van

Ha viszont az Európai Unió tagállamait és a visegrádi országokat nézzük, igen csak le vagyunk maradva: az EU-ban csupán Bulgáriát előzzük meg, őket sem sokkal, csupán egy ponttal. A V4-eknél egyértelműen Magyarország áll az utolsó helyen, a közép-kelet európai régióban pedig mi vagyunk azok, akiknek az elmúlt 10 évben a legtöbbet esett a pontszáma: 55-ről 43-ra.

 
Közép-Kelet-Európában már csak sereghajtók vagyunk

Egy helyen azonban mégis jól teljesítünk: ha a Türk Tanács országait nézzük (ahol Magyarország Türkmenisztánnal egyetemben megfigyelő státuszban van jelenleg), akkor egészen jól állunk, a második mögöttünk a csupán 38 pontot elérő Törökország.

Bezzeg a Türk Tanácsban!
 
 

A jogállamiság lebontása felgyorsult

Az Index bemutatása mellett a Fekete Könyv második kötetét is publikálta a TI Magyarország és a Civitas Intézet. A kiadvány a hazai korrupciós helyzetről (a jogállami rombolásról, a korrupciónak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásáról, a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzosztó gépezet rendszerszintű visszaéléseiről, továbbá a média politikai érdekek mentén történt gyarmatosításáról) közöl átfogó tanulmányokat, illetve bemutat 50 konkrét közelmúltbeli korrupciós esetet is.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy bár 2010 óta folyik az állam foglyul ejtése a kontrollintézmények megszállásával és a fékek és egyensúlyok kiiktatásával, a koronavírus-járvány alatt a jogállam lebontása felgyorsult. Ez köszönhető a már lassan két éve tartó rendeleti kormányzásnak, illetve fontos eleme az önkormányzatok hatásköreinek szűkítése és az Alaptörvény 9. módosítása.

Martin arról is beszélt, hogy a járvány alatti vagyonátcsoportosítás óriási méreteket öltött, gondoljunk csak a kétes egészségügyi beszerzésekre (lélegzetőgépek), vagy a vakcinabeszerzéseknél jelen lévő köztes cégekre. A Fekete Könyvben részletesen elemzik a közbeszerzési piacot, ami 2021-ben rekordot döntött: 4200 milliárd forint ment át rajta, ami a GDP 8,7 százalékát jelenti (ennél csak 2017-ben volt nagyobb az arány, amikor a GDP 10 százaléka mozgott a közbeszerzési piacon).

Mint Martin megjegyezte, a rengeteg közbeszerzésnek nincs sok köze a járványkezeléshez, inkább az építkezésekhez és beruházásokhoz. Az építési jellegű beruházásokra költött összeg ugyanis ezermilliárd forinttal volt több 2021-ben, mint az előtte lévő évben. Az elemzésből az is kiderül, hogy

a közbeszerzések nagyjából 27 százalékát nyerik el a kormányhoz közel álló cégek, de 60-70 százalékuk korrupcióval fertőzött és átlagosan 25 százalékos túlárazással működnek.

Emellett kitér még a kötet a média gyarmatosítására is, amit mi sem mutat jobban, mint az alábbi ábra; ez a kormánypárti médiumok piaci részesedését mutatja be. A nyomtatott sajtó és a rádió tekintetében abszolút nyertes a KESMA és egyéb, a kormányhoz köthető piaci szereplők, a legjobb helyzetben pedig az online média piac áll, de még ott is több mint 40 százalék a részesedésük.

 
A média gyarmatosítása

A korrupció a NER szerves része

„Hogy mi a szerepe a korrupciónak a NER-ben? Mint a víznek az akváriumban. A halak megdöglenek nélküle”

– mondta a bemutatót követő beszélgetésen Ésik Sándor ügyvéd. A beszélgetőpartnerek (Ésiken kívül Szabó Andrea, Bod Péter Ákos, Liget Miklós, Martin József Péter, Teplán István) arra keresték a választ, hogy elképzelhető lenne-e az Orbán-rezsim korrupció nélkül, illetve hogy az autokratikus országokban milyen gazdasági növekedés mehet végbe, kinek kedvezhet a fejlődés. Martin megjegyezte, hogy a rendszerszintű korrupció olyannyira része a NER-nek, hogy már el sem lehet képzelni annak működését nélküle. Teplán István közgazdász pedig hozzátette, ami rendkívüli más autokráciákhoz képest is, hogy Magyarországon egy konkrét család, klán használja arra a politikát, hogy meggazdagodjon.

Szabó Andrea szociológus Kovách Imre kutatásait idézve azt mondta, a felső középosztály szubjektív érzékelése azt mutatja, hogy az elmúlt években jobban élnek, mint korábban, több jövedelmet tudtak felhalmozni. Ez részben annak köszönhető, hogy a Fidesz több támogatása (például családtámogatások) is ezt a réteget célozza. Az alsóbb rétegeknél ennél sokkal kisebb előrelépés történt, a deprivált társadalmi helyzetben lévőket pedig teljes mértékben az útszélén hagyta a politika. Teplán István ezzel nem teljesen értett egyet, szerinte ez egy leszakadó ország, egyre nagyobb rétegek vannak rossz helyzetben, több százezer ember van tartósan külföldön, ezért elmondhatjuk, hogy

Magyarország nem előre megy, hanem tönkre.

„A NER észrevette, hogy a liberális demokrácia egy szűk réteg vágyálma, a legtöbben inkább gyors, hangzatos megoldásokra vágynak, amiért cserébe hajlandóak elfogadni némi korlátozást is” – tette hozzá Ésik, aki szerint a NER kedvezményezettjei előbb vagy utóbb elkezdenek költeni, hiszen „40 milliárdon nem lehet ülni”, így az alattuk helyet foglaló társadalmi rétegek is érezhetnek valamit abból, hogy „jobban megy”.

 
Teplán István, Bod Péter Ákos, Ésik Sándor, Szabó Andrea, Martin József Péter és Liget Miklós

Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök mindezt azzal egészítette ki, hogy a nálunk meglévő úri osztálynak már annyi pénze van, hogy „azt nem lehet szépen fogyasztani, csak úgy, ahogy ők csinálják: botrányosan”. Ezért egyre többen érzékelik, hogy a NER-nek kedves vállalkozók, személyek lopnak, ebből pedig előbb-utóbb elegük lesz az embereknek. Szabó Andrea szerint azonban nem a korrupció helyzetén lehet javítani, hanem a demokráciafelfogásunkon, azon, hogy ne csak a rendszer-, hanem az egyéni szintű korrupcióra se tekintsük úgy, mint elfogadható tényezőre.

Ésik szerint az igazi nagy áttörést az fogja jelenteni, ha a jelenlegi 15-16 évesek tíz év múlva családot alapítanak és rájönnek, hogy nekik már nem állnak rendelkezésre azok a források és támogatások, amik a mai fiataloknak még igen. „Mert elfogynak az ország számára kedvezően felvehető hitelek és az uniós támogatások, nem jön pénz és nem lesznek pályázatok. Az egy nagy kiábrándulás lesz, ami talán egy nagyobb változáshoz vezet majd.”

A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.