„Nem zárjuk be a Nádor utcai kampuszt, aki idejön öt év múlva, itt fog találni minket, ezt garantálom.” Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nyilatkozott így a múlt héten a Klubrádiónak.
Szavait sokan úgy értelmezték, hogy létrejött a megállapodás a CEU és a magyar kormány között, de legalábbis az egyetem vezetői tudnak valamit, ami garantálja, hogy hosszabb távon Budapesten maradhatnak, így elkerülhetővé vagy visszafordíthatóvá válik a Bécsbe költözésük.
| ||
Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerint nem erről van szó. A rektor csak arról beszélt, hogy megtartják pesti épületeiket, azokban továbbra is tudományos tevékenység zajlik majd. Ezt azonban lefedheti akár a CEU-hoz kapcsolódó OSA archívum vagy az Institute of Advanced Studies is. „A kormány által szándékosan előidézett bizonytalan helyzet miatt nem 100 százalék, hogy öt év múlva is fokozatot adó képzésünk lesz Budapesten” - magyarázza Enyedi a Narancs.hu-nak.
Bajor közeledés
Nem Ignatieff nyilatkozata volt az egyetlen fejlemény, amiből arra lehetett következtetni, hogy enyhült a kormány álláspontja CEU-ügyben. Az egyetem budapesti léte központi kérdés a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közötti vitában, a CEU pedig Manfred Weber néppárti frakcióvezető közvetítésével tárgyalni kezdett a Müncheni Műszaki Egyetemmel (TUM). A közeledést több cikk is úgy interpretálta, hogy amennyiben német fenntartó vagy finanszírozó is megjelenne a CEU mögött, úgy nem vonatkozna rá a lex CEU, azaz biztosítva lenne a budapesti működése.
Ez azonban Enyedi Zsolt olvasatában félreértés. „Önmagában a TUM-mal közös képzés nem oldja meg a problémát, akkor sem, ha bajor állami- vagy magántőkéből valósul meg. A CEU amerikai egyetemként való budapesti működésének jogi kereteit továbbra is a magyar kormánynak kell biztosítania” – mondja a rektorhelyettes.
| ||
Akkor mi a jelentősége a bajorok belépésének? Ehhez érdemes áttekinteni azt a furcsa jogi helyzetet, amibe a CEU került Magyarországon. A CEU eredetileg amerikai diplomát adó amerikai magánegyetemként jelent meg Budapesten, később számos képzését a magyar felsőoktatási rendszerbe is beillesztette, és magyar egyetemként is akkreditálta magát – ez lett a Közép-Európai Egyetem (KEE). Az itt tanuló diákok jó része az egyetem mindkét „felébe” beiratkozik, és közös képzéssel amerikai és magyar fokozatot is szerez.
A 2017 tavaszán elfogadott lex CEU az egyetem amerikai részét érintette. Konkrétan két feltételt szabott ahhoz, hogy a CEU továbbra is amerikai diplomát állíthasson ki Budapesten: legyen oktatási tevékenysége az USA-ban, és az egyetem működéséről kössön nemzetközi megállapodást a magyar kormány és az „anyaország”, a CEU esetében New York állam. Az amerikai oktatási tevékenység azóta elindult, a szerződést is előkészítették, a magyar kormány mégsem hajlandó aláírni.
Bécs és München
Mivel a magyar fél mulasztása miatt a CEU működéséről nem született nemzetközi megállapodás, az egyetem amerikai programjaira a szeptemberben induló tanévre már nem vehetett fel diákokat Budapesten, sőt januártól a törvény alapján az amerikai CEU működési engedélyét is visszavonhatták volna – azonban az Oktatási Hivatal nem indított erre irányuló eljárást, és tájékoztatást sem ad az egyetem pontos jogi státuszáról.
„Kafka mind a tíz ujját megnyalná" - Enyedi Zsolt a CEU költözésének részleteiről
Ha nem történik csoda Magyarországon, a CEU egyre több tevékenységét fogja áthelyezni Bécsbe és ez a folyamat a rektorhelyettes szerint előbb-utóbb visszafordíthatatlanná válhat. Enyedi Zsolt nem érzi úgy, hogy vereséget szenvedtek volna, az ország viszont kárát látja a tudás elleni támadásoknak.
A következő tanévre az a megoldás született, hogy a CEU amerikai magánegyetemi része Bécsbe költözik, míg a KEE Budapesten marad. A diákok beiratkoznak mindkét egyetemre, és megkapják az amerikai és magyar diplomát is. A korábbiakhoz képest az egyetlen, ám nem lényegtelen különbség, hogy ehhez tanulmányaik egy részét már Bécsben kell folytatniuk. A CEU továbbá megkezdte képzései osztrák akkreditációját, a tél folyamán várhatóan osztrák egyetemi státuszt is szerez. Akinek fontos a CEU budapesti működése, ezt aggódva figyeli, hiszen az osztrák – azaz EU-s – akkreditációval és a Magyarországon indult évfolyamok kifutásával az egyetem „magyar lába” akár feleslegessé is válhat.
A müncheni TUM-mal való együttműködést ezt a jogi helyzetet nem befolyásolja. A két egyetem vezetése a múlt hét végén Bécsben tárgyalt, május 7-én Budapesten a tervek szerint alá is írnak egy együttműködési megállapodást. Enyedi Zsolt szerint hosszabb távú együttműködésben gondolkodnak, első lépésben – akár már szeptembertől – három új professzor és egy szakirányú továbbképzés érkezhet a CEU-ra a TUM segítségével, mindezt a bajor költségvetés és/vagy a BMW finanszírozná.
| ||
Az ajánlatnak azonban van egy fontos feltétele: a müncheniek a CEU amerikai részével szeretnének együttműködni, méghozzá Budapesten. Ha a kormány nem biztosítja, hogy a CEU továbbra is jelen lehessen amerikai egyetemként Budapesten, a projekt megbicsaklik, és Orbán immár nemcsak Soros Györggyel és az EPP-vel kerül szembe, hanem a fontos szövetségesének számító bajor kormánnyal, és talán a debreceni gyárat tervező BMW-vel is.
Demokratizálási misszió
Jóllehet a bajor manővert a nyilvánosságban elsősorban az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Manfred Weber képviselte – aki múlt hónapban Orbánnal, a CEU és a TUM vezetőivel is találkozott –, nem biztos, hogy az ötlet tőle származik.
Úgy tudjuk, a TUM rektora, Wolfgang A. Herrmann már Weber felvetése előtt beszélt a lehetséges együttműködésről a CEU igazgatótanácsában ülő Gerhard Casperrel, a Stanford egyetem volt rektorával. A CEU jól illeszkedik a TUM átalakuló profiljába – az eredendően műszaki egyetem pár éve kezdett nyitni a társadalomtudományok felé –, de az együttműködésnek politikai üzenete is van.
| ||
„A müncheni egyetem vezetői a találkozón elmondták, hogy szeretnének segíteni a CEU-n, és úgy érzik, ehhez már nem elég petíciókat aláírni. Érdemben azzal befolyásolhatják a folyamatokat, ha a CEU budapesti jelenlétére alapozzák az együttműködést” – mondja Enyedi. A TUM-hoz néhány éve csatlakozó közigazgatási iskolát a II. világháború után Németország demokratizálódásának elősegítésére hozták létre, ez a missziója máig megmaradt, most a magyarországi illiberális fordulat megfékezésében segíthet.
Enyedi szerint a bajorok bíznak benne, hogy a tényleges együttműködés elindulásáig rendeződik a CEU helyzete, hiszen Orbán Viktor levélben ígérte meg, nem tesz keresztbe a CEU és a TUM kooperációjának. Ez értelmezésükben nem jelenthet más, mint a CEU amerikai egyetemként való elismerését.
Ennek a legtisztább módja a New York állammal már letárgyalt megállapodás aláírása vagy a felsőoktatási törvény módosítása lenne. Az utóbbit Kovács Zoltán kormányszóvivő kizárta. Vannak azonban más megoldások is, például a kormány elismerheti a CEU-ról még 2004-ben született amerikai-magyar deklaráció érvényességét, de akár háromoldalú szerződést is köthet az amerikaiakkal és a bajorokkal. „Ha viszont az EP-választások után sem csinálnak semmit, azt mindenki nemleges válaszként fogja értékelni, mi is és a bajor fél is” – szögezi le Enyedi Zsolt.
