Orbán nem lett Európa erős embere – A néppárti felfüggesztés 5 legfontosabb tanulsága

Publicisztika

Nagyon bent akar maradni az EPP-ben, de ez egyre nehezebb lesz.

Szerdán az Európai Néppárt közgyűlése lényegében egyhangú döntéssel felfüggesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban. Orbánék végső sorsáról azután döntenek, hogy egy háromfős „bölcsek tanácsa” jelentést készít arról, a Fidesz teljesítette-e Manfred Weber frakcióvezető három követelményét – a Juncker/Brüsszel ellenes kampány leállítása; annak elismerése, hogy károkat okoztak a Néppártnak; CEU jogi helyzetének rendezése -, és betartják-e az EPP alapértékeit. Hogy ez a jelentés mikorra készül el, még nem teljesen tiszta, de nagy valószínűséggel megvárják vele a májusi EP-választást.

Felfüggesztik a Fideszt a Néppártban, és ebbe Orbán is beleegyezett

Erről döntött az EPP mai közgyűlése. Az Európai Néppárt ma ülésező közgyűlése 190-3 arányban támogatta a Fidesz tagságának felfüggesztését - írja a Twitteren Joseph Daul, az EPP elnöke. #Fidesz will be suspended with immediate effect and until further notice following today's vote of EPP members (190 in favour, 3 against).

Az egyetértés akkora volt, hogy végül maga a Fidesz is megszavazta a saját felfüggesztését, sőt Orbán úgy tálalta a történetet, mintha maguk kezdeményezték volna azt. Valójában persze az EPP elnöksége javasolta a felfüggesztést 13 tagpárt kezdeményezésére, Orbán trükkje csak utolsó pillanatos belpolitikai kármentés volt. A hazai közönségnél ez működhet, a nemzetközi porondon azonban egyértelmű vereséget szenvedett a miniszterelnök.

Íme a döntés 5 leglényegesebb tanulsága.

1. Orbán blöffölt

A miniszterelnök tavaly nyár óta fenyegetőzik azzal, hogy az EPP-tagság nem is olyan fontos neki, ha nem sikerül megreformálni a Néppártot, könnyen összehozhat egy bevándorlásellenes (értsd szélsőjobboldali-populista) koalíciót. Orbán mostani viselkedése egyértelművé tette, hogy mégsem örülne annyira egy ilyen forgatókönyvnek, ezért mindent megtett a kizárás elkerüléséért. Ez nem is csoda, a várt szélsőjobboldali előretörés minden bizonnyal elmarad az EP-választáson, egy populista frakcióban Orbán befolyása lényegesen csökkenne az európai döntéshozatalra.

2. A Fidesz marginalizálódik az EPP-n belül

A felfüggesztés azt jelenti, hogy a Fidesz nem szavazhat az EPP-ben, és nem is vehet részt a Néppárt munkájában, így Orbán már a mai Európai Tanács előtti szokásos EPP-találkozón sem lesz jelen. A Fidesz elszigetelődését jelzi, hogy nyíltan csak szlovén szövetségese és az RMDSZ állt ki mellette, akik még ellenezték a kizárását (például Berlusconi pártja vagy spanyol jobbközép), inkább stratégiai érveket hoztak fel. Bármennyire is azt mondja Orbán, hogy a mostani vita az EPP jövőjéről szól, a „bölcsek tanácsának” felállítása azt üzeni, hogy ha maradni akar, a Fidesznek kell alkalmazkodnia az EPP-hez, nem pedig fordítva.

3. Az EPP vezetése az egységet és a biztonságot választotta

Az EPP elnökségének és Manfred Webernek (aki a Néppárt jelöltje a következő Európai Bizottság élére) az volt a legfontosabb, hogy elkerüljék a pártszakadást a kampányban, illetve azt is, hogy a vezetőség előterjesztését esetleg leszavazza a közgyűlés. A kizárás helyett ezért javasolták a felfüggesztést, és azt sem bánták, hogy a Fidesz is „önként ajánlkozott” a kapcsolat jegelésére, mert így egyelőre nem élesedtek ki a pártcsaládon belüli törésvonalak. Weber bizottsági elnökké választásához várhatóan a szocialisták és a liberálisok támogatása kell majd, kérdés, hogy nekik elegendő lesz-e ez az Orbán-ellenes szankció. Mindenesetre a májusi választási eredmények ismeretében az EPP még újragondolhatja a viszonyát a Fidesszel.

4. Rövid távon újra előtérbe kerül a CEU-ügy

Fontosak az uniós alapértékek, és fontos a retorika is, most mégis úgy tűnik, a CEU-ügy lehet a döntő kérdése az EPP-Fidesz vitának. Weber azt állítja, egy müncheni egyetem segítségével kidolgozott egy konstrukciót, amelynek segítségével a CEU amerikai képzései is Budapesten maradhatnának. A CEU üdvözli a közbenjárást, de jogi garanciákat kérne a kormánytól. Egyik fél sem fogalmaz egyértelműen, így nem világos, a kormánynak módosítania kell-e a felsőoktatási törvényen, vagy alá kell-e írnia New York állammal a nemzetközi szerződést ahhoz, hogy a CEU maradhasson. Ha nem kell, és tényleg létezik valamilyen - egyelőre ismeretlen - kerülőutas megoldás, azt mindenki győzelemként adhatná el, de talán Manfred Weber lenne vele a legboldogabb.

5. Hosszabb távon Orbán lavírozása aligha lesz tartható

A felfüggesztéssel az is eldőlt, hogy Orbánnak nem sikerült, és a belátható jövőben nem is sikerülhet a saját képére formálnia az EPP-t, az EU-t a néppártiak nem a populistákkal, hanem a szocialistákkal és a liberálisokkal fogják irányítani. A jogállamisági kérdések kiemelt szerepet fognak kapni a mostani kampányban, így egyre nehezebb lesz a demokratikus alapértékeket megsértve lehívni (és lenyúlni) az uniós forrásokat. De ha egy életképes szankciós mechanizmus nem is jön létre a közeljövőben, a politikai kommunikáció szintjén sem fog örökre működni az, hogy Orbán folyamatosan a „brüsszeli elit” ellen hergel, miközben ott ül az EU-t irányító mainstream frakcióban. Előbb-utóbb választásra kényszerülhet saját hatalmának bebetonozása és az uniós érdekérvényesítés között.

Figyelmébe ajánljuk