50 millió forint túlórapénzt nem fizetett ki a fideszes városvezetés Hódmezővásárhelyen

  • narancs.hu
  • 2019. január 16.

Belpol

Volt olyan önkormányzati dolgozó, akinek ezernél több kifizetetlen túlórája volt.

Hódmezővásárhelyen azért hívtak össze rendkívüli közgyűlést, hogy határozatot hozzanak arról, hogy az önkormányzati cégek ne alkalmazhassák a „rabszolgatörvény”.

A hvg.hu összefoglalójából kiderül, hogy Márky-Zay Péter elmondása szerint  „volt olyan önkormányzati dolgozó, akinek ezernél több kifizetetlen túlórája volt” és összességében 50 millió forintot fizetett ki a polgármesteri hivatal tavaly a dolgozóinak elmaradt túlóra gyanánt, amelyek még a fideszes vezetés alatt halmozódtak fel. Éppen ezért is fontosnak tartja Márki-Zay Péter, hogy a közgyűlésen szavazzanak erről a képviselők.

A helyzetet azonban nem így látják az ellenzékben lévő jobboldali képviselők, szerintük, ugyanis a túlóratörvény közgyűlés előtti megtárgyalása az országos politika helyi képviselőkre való ráerőszakolása. Márky-Zay visszautasította a vádakat és  azzal érvelt, hogy ő és mozgalma nem akarja legázolni a Fideszt, szerinte a kormánypárt az, amely itt helyben hazug módon politizál. A polgármester arra utalt többek között, hogy néhány hete óriásplakátokon ábrázolták őt Soros Györggyel, de a portál arról is ír, hogy az utóbbi napokban olyan szórólapok is elterjedtek a városban, amelyeken például azzal vádolják a vásárhelyi polgármestert, hogy mecsetet akar építeni a városban, hogy magyarellenes és bevándorláspárti.

A közgyűlés vége az lett, hogy ahhoz, hogy az ügy újra napirendre kerüljön az önkormányzati cégeknek először név nélkül írásban kell nyilatkozniuk álláspontjukról.

Múlt héten  a szombathelyi közgyűlés a Fidesz frakciójának távollétében megszavazta annak a tervezetnek a napirendre vételét, amely megtiltaná a vasi székhely önkormányzati cégeinél a túlóratörvény alkalmazását.

Rabszolgatörvény: háború Szombathelyen, felfüggesztették a civil alpolgármestert

Puskás Tivadar fideszes polgármester elvonta Molnár Miklós alpolgármester hatásköreit. A város napi működése kerülhet veszélybe, nem tudni, hogy lesz így költségvetés. Az ügy előzménye, hogy a múlt héten a szombathelyi közgyűlés a Fidesz frakciójának távollétében megszavazta annak a tervezetnek a napirendre vételét, amely megtiltaná a vasi székhely önkormányzati cégeinél a túlóratörvény alkalmazását.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.