Márki-Zay Péter: 1956-ban az állampárti elit gazdagodott

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. október 23.

Belpol

1956 minden szabadságáért küzdő vásárhelyi, minden szabadságáért küzdő magyar emberé – mondta a korábbi egyesült ellenzék vezetője.

Márki-Zay Péter a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségén elmondta, szabadság nélkül nincs jólét. A forradalom kitörésének számos oka közül az egyik, hogy akkoriban Magyarország nem előre ment, hanem hátra, Magyarországon megfélemlítés és szegénység volt.

A Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke azt mondta, az emberek látták, hogy miközben egy szűk kisebbség, a pártelit, az állampárt vezetői féktelen módon gazdagodnak, nagy jólétben élnek, az átlagember egyre szegényebbé válik. Most is ez van szerinte: miközben egy szűk állampárti elit helikopteren és repülőgépen közlekedik, sorra szerzi meg az ország vagyonát, az állam a mindenkinek fontos szolgáltatásokat sem tudja biztosítani. Postákat, vasútvonalakat, az orvoshiány miatt kórházi osztályokat zárnak be, az iskolákban pedig nincs megfelelő tanár, aki az adott szaktárgyat tanítaná. Mindeközben sanyargatják azokat a városokat, melyek nem kérnek a korrupcióból - tette hozzá.

Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminiszere úgy fogalmazott, október 23-a emlékei, képei kitörölhetetlenül benne vannak azokban, akik átélték. A történész, aki 15 éves diák volt 1956 őszén, kiemelte, nem igaz, hogy elbukott a forradalom, hanem leverték a forradalmat. De 13 felfedhetetlen napon keresztül a forradalom az egész országban győzött, és ha nincs szovjet beavatkozás, Magyarországból egy másik Ausztria lehetett volna.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.