Márki-Zay Péter: A nyomravezetői díj az ellenszer a választási csalással szemben

Belpol

„Minden választókerületben egymillió forintos nyomravezetői díjra lenne szükség, amely kellő visszatartó erő lenne ahhoz, hogy a Fidesz-KDNP választási csalást követhessen el” – mondta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter. A hódmezővásárhelyi polgármester a számára nem kedvező miniszterelnök-jelölti közvélemény-kutatások ellenére továbbra is Orbán legbiztosabb legyőzőjének tartja magát.

„Azzal, hogy a kormánypártok engedélyezték a szavazólapok lefényképezését, gyakorlatilag legálissá tették a választási csalást” – mondta a Narancs.hu-nak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, akit egy szombati online rendezvényen hasonló témában mondott beszéde kapcsán kerestünk meg.

Az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltként induló, magát jobbközép-konzervatív politikusnak nevező Márki-Zay arra emlékeztetett, hogy a mögöttünk hagyott parlamenti és önkormányzati választások mindegyikén a Fidesz "nagyipari módszerekkel" sértette meg a szavazás tisztaságát. Így lehetett több alkalommal láncszavazás, sokszor 5 vagy 10 ezer forintot fizettek a választóknak a voksokért, máskor krumplival vásároltak meg embereket, a közmunkásoknak be kellett mutatniuk a szavazólapjukról készült felvételt, különben nem hosszabbították meg jogviszonyukat. Megtörtént, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy-egy romos házba a voksolások előtt több száz embert jelentettek be. Hozzátette, több mint feltűnő, hogy azokban a szavazókörökben, ahol nem volt ellenzéki delegált, a Fidesz-KDNP átlagosan 5 százalékkal jobb eredményt ért el.

Márki-Zay Péter arra emlékezetett, hogy a felsorolt ügyek miatt még a Polt Péter vezette ügyészség is mintegy 300 vizsgálatot volt kénytelen indítani. 2018 februárjábana hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson 250 ezer, míg a 2019 őszi önkormányzati választáson 1 millió forint nyomravezetői díjat ajánlottak fel annak vagy azoknak, akik a későbbiekben a bírósági által is megerősített választási csalást lepleznek le. Az összeget végül nem kellett kifizetni, mert olyan visszatartó erőt jelentett, amivel kihúzták az ilyesfajta csalárdságok méregfogát. „Kiderült, hogy így már nem érdemes 5 vagy 10 ezer forintot elfogadni, mert óriási a lebukás veszélye. Nem tettünk mást, mint az addigi logikát megfordítottuk, és a módszer működött” – tette hozzá a politikus. Nem jött jelzés választási csalásról, minden valószínűség szerint azért, mert a lebukás veszélye miatt ilyet nem kockáztattak meg. A legutóbbi helyhatósági választáson az eredmény önmagáért beszélt. Márki-Zay magabiztos fölénnyel utasította maga mögé a függetlennek hazudott Fidesz-jelöltet, míg a tíz egyéni körzetből kilencet hozott el az ellenzéki alakulat Hódmezővásárhelyen.

Márki-Zay Péter

 
Márki-Zay Péter

A polgármester érdeklődésünkre azt is elmondta, ezt a módszert javasolta alkalmazni tavaly októberben, amikor időközi országgyűlési választást rendeztek Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú választókörzetében, ahol a fideszes Koncz Zsófiával szemben az ellenzéki a jobbikos Bíró László mögött sorokozott fel. Ám itt a helyi szervezők végül nem éltek a lehetőséggel, ellentétben az ugyancsak tavalyi mohácsi időközi polgármester-választással.

Márki-Zay elgondolása szerint

mind a 106 egyéni választókerületben 1 millió forintos nyomravezetői alapot kellene létrehozni a választási csalások megelőzése érdekében.

Hozzátette, az eddigi példák azt mutatják, végül majd ennek csak töredékét kell kifizetni, viszont a legfontosabb hozadéka mindennek a visszatartó erő. Elengedhetetlen feltétel az is, hogy 2022 áprilisában az ellenzéknek minden szavazókörben két delegáltja legyen.

„Van-e ellentmondás aközött, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltjei közül saját magát mondja a legesélyesebbnek arra, hogy legyőzheti Orbán Viktort, miközben a nemrégiben e tárgyban készült közvélemény-kutatások hol Karácsony Gergelyt, hol Dobrev Klárát, legutóbb pedig, Jakab Pétert nevezik legnépszerűbb kormányfő-aspiránsnak?” – kérdeztük Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki politikus úgy válaszolt, valójában paradoxonról van szó. Ugyanis az ellenzéki pártok legelkötelezettebb támogatói körében valóban nem ő a legnépszerűbb és legtámogatottabb, hiszen civil csoportosulás élén áll. Megjegyezte viszont, az ellenzéki pártok vezetőinek szűkebb körű támogatottsága és az országos népszerűség merőben más műfaj. „Számtalanszor elmondtam, hogy csak az elkötelezett ellenzéki szavazókkal és az élükre álló valamelyik pártvezetővel nem lehet Orbánt leváltani, ehhez a passzívak és a bizonytalanok megszólítása is szükséges, különben nem lesz sem kormány-, sem rendszerváltás 2022 tavaszán.

Erre én vagyok alkalmas. Nagy az ismertségem és a legalacsonyabb az elutasítottságom.

Az is a kérdés, hogy milyen módszerrel és milyen települési körben készülnek ezek a felmérések” – hangsúlyozta Márki-Zay Péter.

Jelezte, nem népszerű az elkötelezett ellenzéki szavazók körében azzal a nézetével, hogy az ellenzéki korrupció ellen is fel kell lépni. Végül megjegyezte, az eddig nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények egyáltalán nem tántorítják el a miniszterelnök-jelöltségtől.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.