Másfél év múlva jönnek a különbíróságok, Esztergomban lesz a székhely

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 27.

Belpol

Megvalósul a kormány terve.

A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatón.

Gulyás az MTI szerint azt mondta, hogy a vonatkozó törvény koncepcióját a kormány elfogadta, a törvényjavaslatot október végéig terjeszti be az igazságügyi tárca, és azt várhatóan még az őszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés.

A miniszter ismertetése szerint a bírói jogállás a jövőben is egységes marad, bizonyos sajátosságok fognak majd érvényesülni. Minden olyan bírót, aki most közigazgatási ügyszakban ítélkezik, kérelmére automatikusan át kell venni az új szervezethez, erre a törvény konkrét garanciákat tartalmaz majd.

Képünk illusztráció.

Képünk illusztráció.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A közigazgatási felsőbíróság székhelye Esztergomban lesz, nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel – mondta Gulyás.

Érdekes, hogy a kormánypárti Magyar Idők a nyár közepén arról írt, hogy Esztergomba költözhet a Kúria, sőt korábban Esztergom az Alkotmánybíróság hivatalos székhelye volt a rendszerváltástól 2012. január 1-jéig, bár ennek érdemben semmilyen jelentősége nem volt. Volt egy időszak is, amikor az Orbán-kormány azt tervezte, hogy vidékre költözteti a minisztériumokat, ám ebből a tervből végül nem lett semmi.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.