Mecsetépítési kísérlet Budapesten - Beletört a politikába

  • Barta Dorottya, Szandtner Veronika, Tóth Mónika
  • 2011.08.04 00:00

Belpol

Megadta rá, majd visszavonta az engedélyt a főváros XI. kerületi önkormányzata, hogy a magyarországi muszlimok egyik szervezete mecsetet építhessen. A valódi okok között a lakossági tiltakozás éppúgy szerepet játszott, mint a választói hangulatra a választások előtt mindig érzékeny pártpolitika.
Megadta rá, majd visszavonta az engedélyt a főváros XI. kerületi önkormányzata, hogy a magyarországi muszlimok egyik szervezete mecsetet építhessen. A valódi okok között a lakossági tiltakozás éppúgy szerepet játszott, mint a választói hangulatra a választások előtt mindig érzékeny pártpolitika.

Átlagos szombat a Dar Al Salam mecsetben: iszlám hitű férfiak és nők jönnek imádkozni, arabul tanulni, találkozni. A két lakásból kialakított mecsethez a Bartók Béla út egyik bérházának kis oldalsó udvarán keresztül lehet bejutni. Belépéskor udvarias magyar férfi kéri, hogy vegyük le a cipőnket. Ezután már nem tartózkodhatunk egy helyiségben a férfiakkal: szűk lépcsőn jutunk fel a nőknek elkülönített galériára. A körülbelül 40 négyzetméteres helyiségben öt-tíz, kendőbe öltözött nő és a gyerekeik próbálják elsajátítani az arab nyelvet. A hely szűkös, meleg van, és a kicsik néha zavarják a koncentrációt.

Saleh Tayseer, a Magyarországon élő muszlim hívők egy részét képviselő Jótékonysági Béke Alapítvány vezetője szerint évek óta hiába próbálják megkezdeni az áhított új mecset építését. "Beletelt három és fél évbe, mire megkaptuk a szabályozási tervet, és átminősítették a telket intézményes övezetté, és akkor szabaddá vált az út a mecset építése felé. De utána beletört a magyar politikába." A lakók már a tervezési szakaszban tiltakozni kezdtek, önkormányzati képviselők csatlakoztak hozzájuk, és így alakult ki egy szolid hisztéria az ügy körül.

Igen, nem

Budapesten jelenleg nincsen mecset, csupán nyolc kisebb imahelyiség, nagyobb vidéki városokban pedig egy-egy imaház működik. Pedig hazánkban hivatalosan négyezer muszlim lakik, de a közösség a valóságban ennél feltételezhetően nagyobb, 10-20 ezer fős. Az ünnepi imákkor, a ramadán után és a mekkai zarándoklathoz köthető ünnep, a haddzs idején sok hívő gyűlne egybe. Tayseer Mónika, a Dar Al Salam mecsetbe járó közösség egyik tagja arról beszélt, hogy mecset híján kénytelenek egy nagyobb termet kibérelni ezekre az alkalmakra. Az utóbbi években a Lurdy Házban találtak olyan üres helyiséget, ami alkalmas két-háromezer ember befogadására. "Jobb híján béreljük ezt a termet, de hát ez igen méltatlan, egy bevásárlóközpontban ünnepi imát tartani."

A három magyarországi iszlám szervezet legnagyobbika, az Iszlám Egyház és az ahhoz köthető Jótékonysági Béke Alapítvány elhatározta, hogy változtat e helyzeten. (A honi iszlám szervezetekről, egymáshoz való viszonyukról lásd: Igaz és igazabb hitűek, Magyar Narancs, 2004. április 5.) Választásuk egy Budaörsi úti telekre esett, amit a XI. kerületi önkormányzat ajánlott fel megvételre. Saleh Tayseer elmondása szerint több önkormányzatot is fölkerestek, de egyedül a XI. kerület válaszolt. Az önkormányzat a szabályozási terv módosításával lehetővé tette, hogy az amúgy lakóövezetnek minősített telekre mecset épülhessen. Az épület tervét még Molnár Gyula (MSZP) polgármesternek nyújtották be. A mecset magassága nem haladhatja meg a 15 métert, és csak a telek 40 százaléka beépíthető; az iszlám előírások szerint az imateremnek Mekka felé kell néznie, továbbá külön kell választani a női és férfitermeket. Koós Miklós építész igyekezett nem hivalkodó, a háttérbe simuló épületet tervezni. De a lakók tiltakozása már a munkálatok megkezdése előtt elkezdődött. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy a központ megnöveli a forgalmat, és így a zajszennyezést is. Az önkormányzat végül visszavonta az engedélyt.

Patt

A tervet a fideszes képviselők korábban is támadták, de 2010 májusára a szocialista vezetés is az építés ellen fordult. A végső határozat szerint bár a szabályozásnak megfelel az épület terve, a minaret, a garázs és a menekülőlépcső tervei kifogásolhatók. "Amikor sikerült átminősíteni a telket, akkor hatalmas hadjárat indult a Fidesz részéről a mecset ellen. Akkor döbbentünk rá, hogy huhú, miről van szó. Miért támadnak minket? Akkor felkerestük a Fideszt, mert már kezdték hergelni az embereket, hogy terrorizmus meg mit tudom én... Miért kell megfélemlíteni az embereket, mi értelme van? Felkerestük a Fideszt, hogy miért ez a támadás? Azt mondták, hogy nem velünk van a baj, csakhogy ők meg akarják buktatni az MSZP-t. Azt mondták, hogy a következő választást meg akarják nyerni, minden olyan projektet, amit az MSZP támogat, és pláne, ha az emberek ellenszenvét fölkelti, támadni fognak. És sajnos bekerültünk ebbe a magyar politikába, hogy ki támogat, ki nem támogathat, ki tesz vagy nem tesz keresztbe, és akkor így kezdett bonyolódni a mecset építése" - idézi föl Saleh Tayseer.

Megkerestük Kupper Andrást, a Fidesz kerületi frakciójának akkori vezetőjét. A képviselő másként emlékszik. "A mecset az én választókerületemben épült volna meg, de én egyetlenegyszer sem találkoztam, nem beszéltem sem Tayseer doktorral, sem az alapítvány képviselőivel. Mi szigorúan a helyi lakosságot, ha tetszik, szavazóinkat képviseltük az ügyben. Az ő álláspontjukat - és az általunk is használt érvrendszert - az országos tervtanács hivatalos állásfoglalásában megerősítette: túlzó volt a beépítés aránya, kezelhetetlen közlekedési terhelést jelentett volna az intézmény befogadóképessége, és a hely sem méltó ahhoz, amit a tervező megálmodott. A terrorfenyegetettség kérdését pedig mi nem vetettük fel."

A mecset építése tehát megakadt; kérdésünkre, hogy terveznek-e még mecsetépítést, az alapítvány elnöke igennel válaszolt - de most már semmiképpen sem lakó-, hanem intézményes övezetben szeretnének helyet vásárolni. A közösség tagjai rendíthetetlenül hisznek abban, hogy találnak majd egy mindenkinek megfelelő területet, és elkezdhetik az építkezést.

Összhang

Egy iszlám vallási központ megépítése nem csak Magyarországon nehéz: az elmúlt években Európa-szerte sorra hiúsulnak meg a hasonló akciók. Lengyelországban 2010 áprilisában több ezer tüntető demonstrált egy varsói elővárosban a helyi mecset felépítése ellen, pedig a városközponttól harmincperces kocsiúttal megközelíthető épület csupán az ország ötödik engedélyezett mecsete lenne. A 38 milliós Lengyelországban közel 30 ezer muszlim él. A mecsetépítés ellen tüntető helyiek leggyakoribb indoka a félelem az erőszaktól: a legtöbben úgy vélték, hogy a mecsetek terroristaközpontokká válnak. A tüntetők közül több nő a burka viselése elleni tiltakozásként egész testét eltakaró köpenyben jelent meg a demonstráción. Egy lengyel nő azzal érvelt, hogy ha például elmegy Szaúd-Arábiába, akkor ő sem viselhet keresztet, tiszteletben kell tartania a helyi vallási szokásokat.

2009 májusában 1400-an tüntettek a bécsi városháza előtt egy tervezett mecset építése ellen és mellett. Közel hétszázan demonstráltak az építés ellen, a szélsőjobboldali Szabadság Párt támogatásával; önbevallásuk szerint nekik sem az iszlámmal volt bajuk, csak a megnövekedett zajtól és közlekedéstől féltek. Az ellentüntetők - köztük baloldali meg zöld politikusok - "Nácik, el innen!" skandálással próbálták megzavarni a tüntetést.

Az iszlám európai elutasításának legmarkánsabb példája a minaretek építési tilalmát kimondó 2009-es svájci referendum, illetve az azt követő alkotmánymódosítás volt. Azóta Franciaországban és Németországban is folyamatos a vita az iszlám vallásgyakorlás feltételeiről. A francia parlament alsóháza 2010. július 13-án törvényben tiltotta meg a nyilvános helyeken az arc eltakarását: bár a szövegben nem említi a burkát és a nikábot, a parlamenti vita nyilvánvalóvá tette ezt. A 2011 márciusa óta hatályos törvény 150 eurós büntetéssel sújtja e ruhadarabok viselőjét, illetve 30-60 ezer euróval vagy akár egyévi börtönnel azt, aki burka viselésére kényszeríti felnőtt vagy kiskorú női családtagját. 2010 áprilisában a belga alsóház is megszavazott egy, a franciával szinte azonos törvényjavaslatot. (A franciaországi burkavitáról lásd Nem fognak majd zavarni című cikkünket 2010. február 18-i számunkban.)

A legtöbb európainak amúgy semmi kifogása a muszlimok ellen, amíg egyes személyekről van szó. Ám amint közösségként jelennek meg, ellenérzést váltanak ki. Noha Európa legtöbb országában a vallásszabadság alkotmányos alapjog, a lengyel és az ausztriai példa is jól mutatja, hogy a gyakorlatban ez alig érvényes az iszlám híveire.

Neked ajánljuk