Még a fideszesek sem hisznek a Soros-tervben

  • narancs.hu
  • 2018. február 12.

Belpol

Hiába a nagy plakátolás, a párthíveknek is csak a 39 százalékát tudták meggyőzni.
„Ön egyetért-e azzal az állítással, hogy vannak civil szervezetek Magyarországon, amelyek bevándorlási irodákat kívánnak létesíteni a Soros-terv elősegítésére?”

Ezt a kérdést tette fel a Policy Agenda közvélemény-kutatása a Zoom.hu megbízásából. A telefonos felmérés január 16-23 között készült, mintegy 1000 fő részvételével, tehát reprezentatív eredménynek minősül.

Eszerint a bőszen plakátoló kormánypropaganda nemigen meggyőző: csak 27 százalék szerint igaz az ördögi összeeskövéselmélet, miszerint a világ minden szörnyűségét igyekszik Soros György kis hazánkra zúdítani. Persze, vannak várakozó álláspontúak is, akik nem tudnak dönteni (kb. 14 százalék.)

A pártpreferencia alapú lebontásból azonban még az is kiderül, hogy a fideszesek többsége (52 százalék) sem ért egyet a Soros-terv fenyegető/létező mivoltával. Azért természetesen még mindig ők hisznek ebben a legjobban, a megkérdezett Fidesz-szimpatizánsok mintegy 39 százaléka.

Kevéssé meglepő, hogy a baloldali-liberális nézettel rendelkezők tartják ezt a legnagyobb marhaságnak: 78 százalék utasította el a kérdésben foglaltakat, de 16% azért közülük is elhiszi, hogy a civil szervezetek bevándorlási irodákkal segítik az ún. Soros-tervet. A Jobbik szavazói között a megoszlás 66 és 24 százalék az elutasítók javára, a bizonytalanoknál 59 és 22 százalék volt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.