Még jobb lesz trafikosnak lenni

  • Berta László
  • 2014. február 25.

Belpol

Nagyon megéri a trafikoknak, ha uniós támogatásból foglalkoztatnak fogyatékossággal élő, rokkant, megváltozott munkaképességű embereket. Esetenként olyanokat is, akik a trafikkoncessziók irányított kiadása előtt maguk is dohányárusokként tartották el a családjukat.

A jelenlegi adatok szerint a TÁMOP1.1.1. program segítségével 170 millió forint körül állhat be a trafikosok támogatása, az általuk foglalkoztatott fogyatékossággal élők száma pedig 75–250 fő lehet. A fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek tájékoztatására szakosodott Rehabportálon bukkantunk a hírre, miszerint a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (ND) Zrt. február eleje óta a honlapján hívja fel a koncesszióval rendelkező trafikosok figyelmét egy uniós pályázatra. Amikor a pályázatról érdeklődtünk az ND-nél, válaszadás helyett eltüntették oldalukról a kiírást. Pedig mondhatták volna azt, hogy ezzel is segíteni akarnak a fogyatékkal élők munkapiaci helyzetén – a fura reakció miatt azonban akár arra is gondolhatnánk, hogy igazából a trafikkoncesszió-nyerteseket akarták ily módon is kistafírozni. (Frissítés február 25. 17 órakor: a kiírás újra olvasható az ND honlapján.)

false

 

Fotó: MTI

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által kezelt TÁMOP-1.1.1-12/1 projektben a munkáltatók ingyen – munkabérük 100 százalékos támogatása mellett – foglalkoztathatnak megváltozott munkaképességű személyeket. „Eddig 54 koncessziós szerződéssel rendelkező dohánytermék-kiskereskedő regisztrált rendszerünkben (ezen felül jelenleg 9 regisztráció van folyamatban), akik összesen 99 főre nyújtottak be foglalkoztatási (támogatási) igényt” – írták. Országosan eddig 39 támogatási szerződést kötöttek ugyanennyi személy foglalkoztatására. Ez a szerződésállomány jelenleg 27 millió forintos támogatási összeget jelent. A megállapított támogatási összeg ügyfelenként 692 672 forint, az átlagos támogatási időtartam jelenleg 8 hónap (maximum 12, minimum 5 hónap lehet). Túlnyomórészt heti 20 órás munkaidőben foglalkoztatják a projektben részt vevőket, akik átlag havi 72 200 forintot kapnak ezért.

Megkérdeztük az NRSZH-t, hányan dolgozhatnának a trafikosoknál a program keretében; a projekt tervezete szerint ugyanis ötezer főre van támogatási forrás. A támogatások megállapítása minden esetben a helyi munkaerő-piaci lehetőségektől függ, ezért az NRSZH szerint nehéz megítélni, hány fő foglalkoztatását tervezhetik a trafikosoknál. A dohányboltokban foglalkoztatottak jelenlegi aránya nem éri el az 1,5 százalékot, és ez vélhetően nem változik jelentősen. A projekt 11,7 milliárdos keretéből az 1,5 százalékos támogatás 173,5 millió forintnak felel meg – vagyis a nemzeti dohányboltok ekkora támogatási összeghez juthatnak a program keretében. Ez alapján körülbelül 250 fogyatékossággal élő személy kerülhetne a dohányboltokba – tesszük hozzá mi.

Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, hogy nem hallott a nemzeti dohányboltoknak is felkínált ingyenes foglalkoztatás lehetőségéről; ami egyébként nem olyan kedvező a fogyatékos emberek számára, mint amikor többen egyéni vállalkozóként dolgozhattak a saját dohányüzletükben. A régi tulajdonosok alkalmazottként történő visszafoglalkoztatása szerinte ízléstelen ötlet volna. Tavaly tavasszal egyébként a MEOSZ állásfoglalásban jelezte: mindenáron meg kell akadályozni, hogy a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek elveszítsék a dohánykereskedésből származó megélhetésüket. „Bár az erre vonatkozó adatok még nem érkeztek meg, néhány napvilágra került eset komoly aggodalomra ad okot. Több súlyos mozgáskorlátozott ember története is ismert, akik hosszú ideje dohánytermékek árusításából tartják fenn magukat és családjukat, ám a pályáztatás eredményeképp most elveszítik eddigi megélhetésüket. A szövetség szerint ez megengedhetetlen, a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy ezt megakadályozza" – írták akkor. Arról egyébként máig nem kaptak visszajelzést a kormánytól, hogy felülvizsgálta-e a megváltozott munkaképességű emberek sikertelen trafikpályázatait, és hogy ígérete szerint előnyt biztosít-e a rendkívül hátrányos munkaerő-paci helyzetben lévő társadalmi csoportnak. A tények azt mutatják, hogy nem.

A trafikban foglalkoztatás mostani lehetőségéről Hegedűs úgy tartja: esetleges, hogy az átlagosan 7-8 hónapos munka után kirúgják vagy megtartják majd a megváltozott munkaképességű, fogyatékos embereket. Ráadásul bár a szövetség elvárta a kormánytól, hogy a mindenkit megillető egyenlő esélyű hozzáférés törvényi előírásának megfelelően gondoskodjon a nemzeti dohányboltok akadálymentességéről, e követelmény nem került bele a koncessziós kiírásba. „Akadálymentesítés hiányában a trafikos foglalkoztatási programból munkavállalóként kizártak 40-50 ezer kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott embert, akik fogyasztóként sem tudják megközelíteni a nemzeti dohányboltokat” – mondta Hegedűs Lajos.

A „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” néven futó projektben bőven van még muníció. 2012 novemberében indult, azóta 2609 támogatási szerződést írtak alá, azaz ennyi ügyfelük került támogatott foglalkoztatásba összesen 1,77 milliárd forint támogatási összeggel, ami a teljes támogatási összeg kb. 15 százaléka. Eddig 2909 foglalkoztató regisztrált a rendszerben, akik összesen 5870 fő foglalkoztatására nyújtottak be igényt. A támogatás 2015. április 30-ig áll a foglalkoztatók rendelkezésére.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.