Még mindig 2500 katona várja fegyverben a krízishelyzetet

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 25.

Belpol

Hátha arra téved egy betolakodó.

A Magyar Honvédség kétezer-ötszáz katonája áll készültségben a saját szolgálati helyén, hogy mozgósítható legyen a határ védelmére, ha krízishelyzet alakulna ki a déli kerítésnél. Erre azonban egyelőre nincs sok esély, a felderítéssel, a járőrözéssel és a mélységi ellenőrzéssel megoldható a biztonsági határzár védelme, illetve az illegális bevándorlók kiszűrése – írja a Magyar Időkre hivatkozva(!) az MTI.

A lap honvédségi forrásai szerint a különböző helyőrségekben a biztonsági határzár védelmére kijelölt egységek tagjainak a riasztást követően hat órán belül az adott határszakaszra kell érkezniük, hogy segítsék a kerítés védelmét ellátó rendőri erők munkáját.

A Magyar Honvédség erőinek nagy részét már visszahívták a déli határról, csak a megfelelő felderítő technikai eszközök, az üzemeltetésükhöz és ellenőrző, felderítőfeladatokhoz szükséges személyi állomány szolgál a biztonsági határzárnál.
A határvédelemre kivezényelt katonák egy részének visszahívását főként az indokolta, hogy jelenleg más utakat keresnek a balkáni útvonalon az illegális bevándorlók, illetve az embercsempészek, hiszen tudják, a magyar határkerítés szinte áthatolhatatlan. A déli irányból érkezők inkább Horvátország felé próbálkoznak, bár a továbbjutásuk ott is egyre nehezebb.
A katonák visszahívása mellett szól az is, hogy a schengeni övezet kialakulásával a határvédelmi feladatokat alapvetően a Belügyminisztérium vette át, és nagyobb szerepet játszik a mélységi ellenőrzés, amely sikeres is lehet, ha nincs nagy nyomás a határszélen.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.