Megépülhet a Mol-torony

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 14.

Belpol

Még a szabályozás előtt döntöttek róla.

A kormány tárgyalt a magasházakról. A kabinet szándéka egyértelműen az, hogy Budapest megőrizhesse hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat vezet be Magyarországon – jelentette be a mai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető tájékoztatása szerint a szabályozás szerint 65 méterig nem esnek a fenti szabályozás alá az épületek. A 65 és 90 méter közötti házaknál bonyolult, esztétikai szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési folyamat vár az építtetőre, míg 90 méter feletti felhőkarcoló nem épülhet a hatálybalépést követően.

Kivétel a szabály alól a Mol Kopaszi-gátra tervezett székháza. Gulyás Gergely azzal magyarázta a dolgot, hogy a Molnak, az OTP-nek és a Richternek mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának korábban informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhetnek, de közülük csak a Mol kívánt élni ezzel. Így a cég 120 méteres magasházat építhet.

A Mol épületéről még a szabályozás megszületése előtt döntés született. Vélhetőleg valamikor Lázár János kancelláriaminiszter távozása és a mostani bejelentés között. A miniszter tavaly még arról beszélt, hogy a Mol toronyháza egy tájseb lenne, ha megépülne. Lázár ugyanis úgy vélte, hogy hiba volna, ha nem a Bazilika adná Budapest legmagasabb pontját.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.