Meggyorsítanák a magyar katonák bevetésének lehetőségét, bővülne Orbán Viktor mozgástere

  • narancs.hu
  • 2024. október 3.

Belpol

Egyes esetekben a kormány az Országgyűlés nélkül döthet a magyar csapatok bevetéséről.

Megtárgyalta az Országgyűlés azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek alapján néhány esetben az Országgyűlés helyett a kormány dönthet a magyar katonák bevetéséről. A jogalkotó azt állítja, hogy a parlament jogkörei nem sérülnek – írja az MTI.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a módosítás lényegét megfogalmazva elmondta az új rendelkezések alapján a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. „A mostani háborús időszakban a leggyorsabban kell cselekednünk, hogy fenntartsuk és megerősítsük hazánk biztonságát. Ez az új szabályozás biztosítja a kormány számára a hatékony és változó kihívásokat eredményesen követni képes jogszabályi környezet megalkotását” – fogalmazott.

A Honvédelmi Bizottság elnöke, Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy a változtatás nem von el jogköröket az Országgyűléstől.

„Az Országgyűlés dönt a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy a Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, azok magyarországi állomásoztatásáról, kivéve, ha ez ENSZ BT-, európai uniós vagy NATO-határozaton alapuló műveleteket érint” – közölte.

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint a törvény igenis döntési jogkört vesz el az országgyűléstől, amely így nemcsak arról nem dönthet, hogy külföldi, szövetséges csapatok hogyan mozoghatnak Magyarország területén, hanem arról sem, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni. A jobbikos Sas Zoltán szerint a kormányzati irányítást csak a katonai csapatok belföldi mozgásaira szabadna bevezetni. A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd szerint a magyar katonákat egyáltalán nem kellene külföldi missziókba küldeni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.