Meggyorsítanák a magyar katonák bevetésének lehetőségét, bővülne Orbán Viktor mozgástere

  • narancs.hu
  • 2024. október 3.

Belpol

Egyes esetekben a kormány az Országgyűlés nélkül döthet a magyar csapatok bevetéséről.

Megtárgyalta az Országgyűlés azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek alapján néhány esetben az Országgyűlés helyett a kormány dönthet a magyar katonák bevetéséről. A jogalkotó azt állítja, hogy a parlament jogkörei nem sérülnek – írja az MTI.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a módosítás lényegét megfogalmazva elmondta az új rendelkezések alapján a Magyar Honvédség, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásoztatásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. „A mostani háborús időszakban a leggyorsabban kell cselekednünk, hogy fenntartsuk és megerősítsük hazánk biztonságát. Ez az új szabályozás biztosítja a kormány számára a hatékony és változó kihívásokat eredményesen követni képes jogszabályi környezet megalkotását” – fogalmazott.

A Honvédelmi Bizottság elnöke, Kósa Lajos hangsúlyozta, hogy a változtatás nem von el jogköröket az Országgyűléstől.

„Az Országgyűlés dönt a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy a Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, azok magyarországi állomásoztatásáról, kivéve, ha ez ENSZ BT-, európai uniós vagy NATO-határozaton alapuló műveleteket érint” – közölte.

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint a törvény igenis döntési jogkört vesz el az országgyűléstől, amely így nemcsak arról nem dönthet, hogy külföldi, szövetséges csapatok hogyan mozoghatnak Magyarország területén, hanem arról sem, hogy a magyar katonák hova mennek külföldre háborúzni. A jobbikos Sas Zoltán szerint a kormányzati irányítást csak a katonai csapatok belföldi mozgásaira szabadna bevezetni. A Mi Hazánk vezérszónoka, Novák Előd szerint a magyar katonákat egyáltalán nem kellene külföldi missziókba küldeni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.