Mintegy kétszázötven párt indulhat az április 8-ai országgyűlési képviselő-választáson.
Az MTI szerint legalábbis ennyi jogerősen bejegyzett párt szerepel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában. Ez a szám még nőhet is, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg. Így előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de az iratok még nem érkeztek meg az elsőfokú bírósághoz.
Az OBH adatai szerint tavaly 70 pártot, 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint.
2014-ben megtévesztő névvel induló kamupártok nem jelentéktelen mennyiségű szavazatot vittek el az ellenzéktől. Persze mind a 250 párt biztosan nem válik hivatalos jelölőszervezetté áprilisban. Főleg azután, hogy egy novemberi törvénymódosítás megnehezítette a kamupártok dolgát: a pártlistákra is kiterjesztette az egyéni képviselőjelölteknél már korábban érvényben lévő 1 százalékos kampánytámogatás visszafizetési küszöböt, és kimondta, hogy a pártvezetők személyes vagyonukkal felelősek a visszafizetésért. Igaz, a módosítást a kamupártellenes küzdelem mellett az ellenzéki koordináció – a kölcsönös visszaléptetések – megakadályozása is motiválhatta.
Macskavagyon
Kedden szinte egyhangú támogatással ment át az Országgyűlésen a Fidesz kamupártellenes törvényjavaslata. Az új szabályozásnak vannak előremutató elemei, de szűkíti az ellenzék mozgásterét is.
A párttörvény értelmében egyébként egy párt automatikusan törlődik a pártok listájáról, ha két egymást követő választáson egyetlen jelöltet sem állít.
