Megszavazta a BME szenátusa a fenntartóváltást

  • narancs.hu
  • 2024. december 9.

Belpol

Egy állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül a patinás felsőoktatási intézmény. 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa nagy többséggel megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről – írja az egyetem közleménye nyomán a Telex. Ennek értelmében „az új működési keretrendszerben a tervek szerint az egyetem fenntartói joga egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül”.

A BME kétéves, intenzív tárgyalási folyamat eredményeképpen jutott el a hétfői döntésig. Az ülésen Charaf Hassan rektor azt mondta, a hallgatók, a munkavállalók és a vezetők képviseletében delegációt kér fel a keretrendszer részleteinek a kidolgozására. „Alapvetésnek tekintem, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben. A döntés eredményeképpen elérhetjük azt a közös célunkat, hogy a BME Európa 10 vezető műszaki egyeteme közé emelkedjen 2032-ig” – mondta.

Az új működés alapelvei

  • a létrehozandó, fenntartó gazdasági társaság zártkörűen működő részvénytársaság;
  • a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg;
  • a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak;
  • a szenátus az új működés során is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.

Novemberben számoltunk be róla, hogy a BME kikerülhet az állami fenntartású intézmények köréből

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.