Alapítványi helyett céges fenntartásba kerülhet a BME

  • narancs.hu
  • 2024. november 14.

Belpol

A kormány már meg is kezdhette a „modellváltás” új formájának előkészítését.

Már két kormányülésen is téma lehetett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) privatizálása, amely viszont nem egy alapítvány, hanem egy cég fenntartásába kerülne – értesült a Telex egyetemi forrásokból.

A lap úgy tudja, ezzel a javaslattal az egyetem nyáron megválasztott rektora, Charaf Hassan állt a kormány elé, a BME modellváltásában pedig a Mol is szerepet kapna, a fenntartó részvénytársaság részvényeseként. A csütörtöki kormányinfó után a Telex kérdésére Gulyás Gergely nem tagadta az értesülést, és meg is erősítette, hogy „a Mollal vannak ilyen tárgyalások.” A kormány korábban azzal igyekezett az egyetemet a modellváltás felé billenteni, hogy majdnem háromszor annyi pénzből gazdálkodhatna 2025-ben, ha az évet már magánegyetemként kezdi el.

A BME kommunikációs igazgatósága a lap érdeklődésére a következő választ küldte: „A BME nem készít előterjesztéseket a kormánynak. Annyit azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi modellben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működése és fejlesztése nehézkes, az egyetem közössége szerint szükség van egy új keretrendszerre, amely a BME versenyképességét a változó világban, az Európai Unió Erasmus és Horizon pályázati programjaiban részvétel lehetőségével biztosítja.”

A portál szerint a kormány már megkezdhette annak előkészítését, hogy ne csak alapítványi modellbe lehessen felsőoktatási intézményeket szervezni. A Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért (MOJ) nevű, BME-s oktatókból és kutatókból álló csoport egyik tagja ugyanis talált egy passzust a kormány október 29-én benyújtott egyik salátatörvény-javaslatában, ami erről szólhat. A hivatkozott bekezdés felsorolja, hogy felsőoktatási intézményt a magyar állam, országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság, valamint Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány, vagyonkezelő alapítvány, közalapítvány vagy vallási egyesület alapíthat.

A MOJ Facebook-bejegyzése szerint „az állami fenntartóra való kivétel” törlése azt készítheti elő, hogy bármely egyetem fenntartója bármilyen említett szervezetnek, így akár egy cégnek is átadhatja a fenntartói jogokat.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.