Mélypontra esett a felsőoktatásba jelentkezők száma – vajon miért?

Belpol

Az ezredforduló óta soha nem akartak még ilyen kevesen egyetemre menni.

Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában utánajártunk, mi állhat a csökkenés hátterében. Néhány részlet a cikkből:

„A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „Nem jó tendencia, ha a fiatalokban egyre kevésbé él az a kép, hogy a magyar felsőoktatásban alapozhatják meg jövőjüket” – teszi hozzá a hallgatói képviselő. (...)

A 91,5 ezer jelentkező negatív rekord. A hivatalos felvételi honlapon, a felvi.hu-n 2001-ig lehet visszakövetni a statisztikát, s azóta sosem volt ilyen alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt két évtizedben kétszer láthattunk a mostanihoz hasonló visszaesést: amikor a Hiller István vezette oktatási kormányzat 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezet be, 133 ezerről két év alatt 97 ezerre esett a jelentkezők száma; aztán az Orbán-kormány 2012-ben radikálisan megvágta az államilag támogatott keretszámokat, illetve belengette az „önfenntartó felsőoktatás” gondolatát – ekkor két év alatt 141 ezerről 95,5 ezerre zuhant a jelentkezési adat.

Polónyi István oktatáskutató rámutat, hogy míg a szociális népszavazás, illetve a tandíj 2008-as visszavonása után a jelentkezések visszaugrottak a korábbi szintre, az Orbán-kormány alacsonyabb szinten stabilizálta a felsőoktatáshoz való hozzáférést; erre rakódott most pluszban a felvételi követelmények szigorítása.

A Magyar Narancs április 30-i lapszámában olvasható teljes cikkből az is kiderül, mely szakokat és mely egyetemeket érinti különösen súlyosan a jelentkezések visszaesése. A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is megvásárolható a szokásos lapárusító helyeken, de még jobb, ha előfizet rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.