Mélypontra esett a felsőoktatásba jelentkezők száma – vajon miért?

Belpol

Az ezredforduló óta soha nem akartak még ilyen kevesen egyetemre menni.

Az idén 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek egyetemre, főiskolára, mint a tavalyi felvételi időszakban. A Magyar Narancs e heti nyomtatott lapszámában utánajártunk, mi állhat a csökkenés hátterében. Néhány részlet a cikkből:

„A most először minden felvételizőnek kötelező, emelt szintű érettségi biztosan sokakat elriasztott; emellett hiába törölte el a kormány ősszel a nyelvvizsga-követelményt, annak is lehetett hatása a jelentkezésekre.” E két tényezővel magyarázza Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke, hogy egy év alatt több mint 20 ezerrel, 112 033-ról 91 460 főre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. „Nem jó tendencia, ha a fiatalokban egyre kevésbé él az a kép, hogy a magyar felsőoktatásban alapozhatják meg jövőjüket” – teszi hozzá a hallgatói képviselő. (...)

A 91,5 ezer jelentkező negatív rekord. A hivatalos felvételi honlapon, a felvi.hu-n 2001-ig lehet visszakövetni a statisztikát, s azóta sosem volt ilyen alacsony a felsőoktatásba jelentkezők száma. Az elmúlt két évtizedben kétszer láthattunk a mostanihoz hasonló visszaesést: amikor a Hiller István vezette oktatási kormányzat 2006-ban bejelentette, hogy 2008-tól tandíjat vezet be, 133 ezerről két év alatt 97 ezerre esett a jelentkezők száma; aztán az Orbán-kormány 2012-ben radikálisan megvágta az államilag támogatott keretszámokat, illetve belengette az „önfenntartó felsőoktatás” gondolatát – ekkor két év alatt 141 ezerről 95,5 ezerre zuhant a jelentkezési adat.

Polónyi István oktatáskutató rámutat, hogy míg a szociális népszavazás, illetve a tandíj 2008-as visszavonása után a jelentkezések visszaugrottak a korábbi szintre, az Orbán-kormány alacsonyabb szinten stabilizálta a felsőoktatáshoz való hozzáférést; erre rakódott most pluszban a felvételi követelmények szigorítása.

A Magyar Narancs április 30-i lapszámában olvasható teljes cikkből az is kiderül, mely szakokat és mely egyetemeket érinti különösen súlyosan a jelentkezések visszaesése. A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is megvásárolható a szokásos lapárusító helyeken, de még jobb, ha előfizet rá!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.