„Mivel a megyében a fertőző osztály Gyulán van, azt jelölték ki járványkórháznak. Első körben 1172 ágyat szabadítottak fel. Az aktív osztályokról hazaküldték azokat, akiket lehetett, a többieket a krónikus osztályokon próbálták elhelyezni” – meséli egy, a megyében dolgozó forrásunk. Az április 27-i hivatalos adatok szerint Békés megyében mindössze 14 koronavírus-fertőzött beteg van, ilyen kevés Vas megyében van még. „A gyulai sürgősségi osztály csak a Covid-gyanús betegeket fogadja, mindenki mást a békéscsabainak kell, utóbbi ezért tömve van. Közben Gyulán alig van koronavírusos beteg, egy mentős pár napja arról számolt be, hogy tudomása szerint aki volt, az meggyógyult, és hazament. A fertőző osztály sincs tele, nemhogy a kórház többi része.”
Bár a kormány újabban azt sugallja, kórházreformot készít elő, de a szakértők kétlik, hogy ez lett volna az eredeti elképzelés. De akkor mégis mi? „Három szcenárió lehet: vagy van a kormánynak egy olyan számítása, amely ezt az óriási ágyszámigényt vetítette előre; vagy tévedtek; vagy egy egészségügyi reformba akarnak belekezdeni a járványhelyzet kellős közepén. A harmadik lehetőség szerintem nem volt tudatos, de ma már megpróbálják úgy magyarázni, mintha az lett volna” – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.
Őrségváltás - Elfekvők helyett szakápolási otthonok
Több ezer krónikus és ápolási ágy kerülhet át az egészségügyből a szociális szektorba; ezzel nagy terhet venne le a kórházakról a szakápolási otthonok rendszere. Az államtitkárságok egyelőre a projekthez szükséges milliárdokért vívják harcukat. Március elején fogadta el a kormány Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ötpontos reformjavaslatát, amely többek között tartalmazza a szociális ellátási feladatok leválasztását az egészségügyről.
A kórházi ágyak száma egyébként minden általunk megkérdezett szakértő szerint túl magas Magyarországon. A megnyirbálásához hosszú ideje senki sem mert hozzákezdeni. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a kórházi ágyak csökkentésének a Fidesz-kormány sem először veselkedik neki. Ónodi-Szűcs Zoltán azzal indította egészségügyi államtitkári karrierjét, hogy meghirdette öt pontját, amelyek közül az egyik a kórházi ágyak szociális szférába való eltolása volt. 2016-ban erre már megvolt a kidolgozott koncepció (erről bővebben itt írtunk): a több mint 26 ezer krónikus ágyból a 15 ezer rehabilitációs ágyhoz nem nyúltak volna, a maradék 10–11 ezret viszont három lépcsőben átadták volna a szociális szférának. Az indoklás már akkor is az volt, hogy sokan fekszenek kórházban olyanok, akik szociális ellátásra szorulnak, és sokan vannak, akik szociális otthonokban vannak, de egészségügyi ellátásra (is) szorulnak. Vagyis ugyanarra a problémára két rendszert tart fenn az állam. A terv szerint szakápolási otthonokat alakítottak volna ki például ott, ahol a krónikus osztályok külön telephelyen vannak, és bevonták volna az idősotthonokat, ahol korszerűsítés és komfortosítás után szintén el tudtak volna helyezni betegeket.
A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban annak jártunk utána, miért lehetett olyan fontos ilyen hirtelen kiüríteni ennyi kórházi ágyat; beszéltünk kórházi dolgozóval, egészségügyi szakemberrel és olyan szakértővel is, aki részt vett a 2016-os modell kidolgozásában, és aki elmondja, szerinte mi kellene ahhoz, hogy az egyébként sokak által támogatott 2016-os koncepció megvalósuljon.
A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!
Magyar Narancs
Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?
