Kórházreform vagy tévedés: miért kellett ilyen gyorsan kiüríteni a kórházi ágyakat?

Belpol

A kórházi ágyak 60 százalékának kiürítését néhány hete rendelte el Kásler Miklós, komoly nehézséget okozva számos betegnek és a családjaiknak. Az intézkedésre máig nincs egyértelmű magyarázat.

„Mivel a megyében a fertőző osztály Gyulán van, azt jelölték ki járványkórháznak. Első körben 1172 ágyat szabadítottak fel. Az aktív osztályokról hazaküldték azokat, akiket lehetett, a többieket a krónikus osztályokon próbálták elhelyezni” – meséli egy, a megyében dolgozó forrásunk. Az április 27-i hivatalos adatok szerint Békés megyében mindössze 14 koronavírus-fertőzött beteg van, ilyen kevés Vas megyében van még. „A gyulai sürgősségi osztály csak a Covid-gyanús betegeket fogadja, mindenki mást a békéscsabainak kell, utóbbi ezért tömve van. Közben Gyulán alig van koronavírusos beteg, egy mentős pár napja arról számolt be, hogy tudomása szerint aki volt, az meggyógyult, és hazament. A fertőző osztály sincs tele, nemhogy a kórház többi része.”

Bár a kormány újabban azt sugallja, kórházreformot készít elő, de a szakértők kétlik, hogy ez lett volna az eredeti elképzelés. De akkor mégis mi? „Három szcenárió lehet: vagy van a kormánynak egy olyan számítása, amely ezt az óriási ágyszámigényt vetítette előre; vagy tévedtek; vagy egy egészségügyi reformba akarnak belekezdeni a járványhelyzet kellős közepén. A harmadik lehetőség szerintem nem volt tudatos, de ma már megpróbálják úgy magyarázni, mintha az lett volna” – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser.

Őrségváltás - Elfekvők helyett szakápolási otthonok

Több ezer krónikus és ápolási ágy kerülhet át az egészségügyből a szociális szektorba; ezzel nagy terhet venne le a kórházakról a szakápolási otthonok rendszere. Az államtitkárságok egyelőre a projekthez szükséges milliárdokért vívják harcukat. Március elején fogadta el a kormány Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ötpontos reformjavaslatát, amely többek között tartalmazza a szociális ellátási feladatok leválasztását az egészségügyről.

A kórházi ágyak száma egyébként minden általunk megkérdezett szakértő szerint túl magas Magyarországon. A megnyirbálásához hosszú ideje senki sem mert hozzákezdeni. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a kórházi ágyak csökkentésének a Fidesz-kormány sem először veselkedik neki. Ónodi-Szűcs Zoltán azzal indította egészségügyi államtitkári karrierjét, hogy meghirdette öt pontját, amelyek közül az egyik a kórházi ágyak szociális szférába való eltolása volt. 2016-ban erre már megvolt a kidolgozott koncepció (erről bővebben itt írtunk): a több mint 26 ezer krónikus ágyból a 15 ezer rehabilitációs ágyhoz nem nyúltak volna, a maradék 10–11 ezret viszont három lépcsőben átadták volna a szociális szférának. Az indoklás már akkor is az volt, hogy sokan fekszenek kórházban olyanok, akik szociális ellátásra szorulnak, és sokan vannak, akik szociális otthonokban vannak, de egészségügyi ellátásra (is) szorulnak. Vagyis ugyanarra a problémára két rendszert tart fenn az állam. A terv szerint szakápolási otthonokat alakítottak volna ki például ott, ahol a krónikus osztályok külön telephelyen vannak, és bevonták volna az idősotthonokat, ahol korszerűsítés és komfortosítás után szintén el tudtak volna helyezni betegeket.

A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban annak jártunk utána, miért lehetett olyan fontos ilyen hirtelen kiüríteni ennyi kórházi ágyat; beszéltünk kórházi dolgozóval, egészségügyi szakemberrel és olyan szakértővel is, aki részt vett a 2016-os modell kidolgozásában, és aki elmondja, szerinte mi kellene ahhoz, hogy az egyébként sokak által támogatott 2016-os koncepció megvalósuljon.

A Magyar Narancs a kijárási korlátozás alatt is kapható az újságosoknál, az élelmiszerboltokban és a benzinkutakon, de még jobb, ha előfizet a lapra vagy digitális változatára!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.