Menekültügyi törvénytervezet: Harmadik nekifutás

  • 1997. április 24.

Belpol

Várhatóan a közeljövőben tárgyal a kormány a menekültügyi törvény legújabb tervezetéről, amelyről jelenleg tárcaközi egyeztetés folyik. A jogszabállyal 1989 óta vagyunk adósak; Magyarország ekkor írta alá a genfi menekültügyi konvenciót. A törvény megszüntetni tervezi a nyolc éve fennálló földrajzi korlátozást, amelynek értelmében csak Európából érkező menedékkérők kaphatnak menekültstátust. Az elképzelések szerint a jogszabály 1998 januárjától lépne életbe.
Várhatóan a közeljövőben tárgyal a kormány a menekültügyi törvény legújabb tervezetéről, amelyről jelenleg tárcaközi egyeztetés folyik. A jogszabállyal 1989 óta vagyunk adósak; Magyarország ekkor írta alá a genfi menekültügyi konvenciót. A törvény megszüntetni tervezi a nyolc éve fennálló földrajzi korlátozást, amelynek értelmében csak Európából érkező menedékkérők kaphatnak menekültstátust. Az elképzelések szerint a jogszabály 1998 januárjától lépne életbe.

A jelenlegi szöveg a törvénytervezet harmadik változata; az első tárgyalását a kormány Horn Gyula miniszterelnök kérésére vette le a napirendről tavaly novemberben. Ez év januárjában az érintettek hozzájuthattak a törvény második variánsához, míg a mostani változat március végére készült el. "Az előző tervezetekhez képest jelentősen javult a helyzet, hiszen a szabályozás a genfi egyezmény figyelembevételével ismerné el a menekülteket, illetve annak szellemében utasítaná el a kérelmeket" - nyilatkozta a Narancsnak Kőszeg Ferenc szabad demokrata képviselő, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvezetője.

A tervezet

a menekültek

három csoportját

határozza meg: a menekültet, a menedékest és a befogadottat. Az első kategóriába a tervezet azokat sorolja, akiket hazájukban faji, nemzetiségi, vallási, társadalmi hovatartozásuk, politikai meggyőződésük miatt üldöznek. Menedékesnek az számít, aki háborús helyzetben lévő ország állampolgára, és a magyar kormány határozott arról, hogy hazánkban ideiglenes védelmet ad ezen állam lakóinak. Ennek kapcsán Kőszeg Ferenc megjegyezte, hogy a törvényalkotók, mint annyiszor, most is a tegnapi helyzetnek megfelelő szöveget alkottak, ami a mai helyzetnek nem feltétlenül felel meg. Úgy véli, a menedékessé nyilvánítást nem lenne szabad kormánydöntéshez kötni. (Igaz, azzal Kőszeg is egyetért, hogy a délszláv konfliktushoz hasonló szituációban szükség van a kormány állásfoglalására.)

"A genfi egyezmény alapján minden bosnyáknak járt volna a menekültstátus, hiszen egyértelműen nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldözték őket. Ennek ellenére nem lettek menekültté nyilvánítva, mint ahogy a negyvenes években sem számítottak menekültnek a Lengyelországból menekülő zsidók. Ez volt egyébként az oka a genfi egyezmény megszületésének, s ebből adódóan lettek hivatalosan is menekültek az ´56-ban Magyarországot s a ´68-ban Csehszlovákiát elhagyók. A hidegháborúnak azonban vége lett, így kitaláltak egy új formát, a menedékesstátust. Erre normális jogi magyarázatot egyik ország sem képes adni", értékeli a helyzetet Kőszeg Ferenc. Ebből a szempontból a genfi egyezmény elavult, de nem nyúlnak hozzá, mert abban mindenki egyetért, hogy a jelenleginél csak rosszabb egyezség születhet, vélekedik.

A jogszabálytervezet harmadik kategóriája az úgynevezett befogadott, akit azért nem lehetne kiutasítani, mert hazájában például polgárháború van. Kőszeg véleménye szerint szükségtelen a menedékes kategória mellett még ez is: úgy véli, az lenne a megoldás, ha a menedékessé nyilvánításhoz nem lenne szükség kormánydöntésre, s így a harmadik kategória fölöslegessé válna.

Világosi Gábor,

a Belügyminisztérium

politikai államtitkára szerint szükség van a három kategóriára, hiszen a környező országokban is hasonló a gyakorlat. Szerinte mindenképp liberalizálódik a helyzet, hiszen a menekültek és a menedékesek külön munkavállalási engedély nélkül vállalhatnának munkát, csak a befogadottaknak kellene továbbra is munkavállalói engedély. Ezt egyébként az emberi jogi szervezetek is elismeréssel nyugtázzák. Azt már kevésbé, hogy a menekültek elhelyezése úgynevezett "integráló táborokban" történne, ami szerintük lehetetlenné teszi, hogy a menekült valóban integrálódjék a magyar társadalomba.

A politikai államtitkár a menekültügyi eljárás gyorsulását várja attól, hogy a jelenlegi kétfokú államigazgatási eljárás egyfokúra változna, s ugyanígy a döntést követő bírósági eljárás is. Jelenleg a megyei rendőr-főkapitányságok folytatják le a "menekült-eljárást"; kedvezőtlen döntés esetén fellebbezni a Menekültügyi és Migrációs Hivatalhoz lehet, a következő lépcső a bíróság, ahol szintén van első- és másodfokú eljárás.

Az emberijog-védők nem tartják pozitívumnak, hogy a menekülő nem választhatja meg, hol kíván letelepedni, s ha Magyarországra menekülvén útjába esett egy másik "biztonságos" ország, akkor oda vissza lehet irányítani. Szerintük ez csak abban az esetben elfogadható, ha előtte az adott "biztonságos" országgal hazánk államközi szerződést kötött arról, hogy a visszairányított külföldi a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő menekült-eljárásban részesül. Világosi Gábor államtitkár ugyanakkor az általános európai gyakorlatra hivatkozva kiáll a törvény e pontja mellett.

A jogvédők szerint

igen aggályos, hogy a kormány dönthet arról, ki lehet menedékes - Albániában például lezajlott egy polgárháború, s a kormány nem foglalt állást menekültügyileg. Ugyanakkor, állítják, vannak olyan albánok is idegenrendészeti őrizetben, akik útlevél nélkül menekültek el hazájukból. Menekültnek nem nyilváníthatók, mert az érvényben lévő genfi egyezmény háborús helyzetekkel nem foglalkozik, menedékesek pedig azért nem lehetnek, mert a magyar kormány erről nem határozott.

Erdélyi István, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal igazgatási főosztályának helyettes vezetője a Narancs érdeklődésére közölte: azért nem foglalkoztak az albán helyzettel, s azért nem javasolták a kormánynak, hogy döntsön a menedékessé nyilvánításról, mert a válság kezdete óta egyetlen új albán menedékkérő sem jelentkezett a hatóságoknál. Hangsúlyozta, a törvény hatályba lépésééig felkészülnek az új helyzetre, már folyik annak az információs bázisnak a kiépítése, amelyik például arról tárol majd adatokat, hogy mely országokból várható jelentősebb menekülthullám. A hivatal máris hozzákezdett létszámának bővítéséhez. Erdélyi István tájékoztatása szerint legalább középfokú nyelvvizsgához és jogi vagy államigazgatási végzettséghez kötik az új munkatársak felvételét.

B. Z.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.

Amíg felér a lift

„Amint kicsiben, úgy nagyban”, szól az ismert Hermész Triszmegisztosz-féle mondás, amely tökéletesen illik a Wirtz Ágnes és a férje által létrehozott Világszép Alapítvány létrejöttére és működésére.