Mesterházy Attila kilép az MSZP-ből, és új pártot alapít

  • narancs.hu
  • 2023. április 4.

Belpol

Úgy érzi, az MSZP eltévedt. Új balközép pártja a Szocialisták és Demokraták névre hallgat.

Kilép az MSZP-ből, és Szocialisták és Demokraták néven új szociáldemokrata, balközép pártot alapít Mesterházy Attila – jelentette be kedd reggel a Facebook oldalán.

Mesterházy posztjában hosszan részletezi, miért döntött úgy, hogy ott hagyja az MSZP-t. Azt írja, már évek óta tévesnek tartja a Magyar Szocialista Párt vezetésének stratégiáját, és ma már abban sem hisz, hogy ezen lehet változtatni. Szerinte

az MSZP már csak árnyéka korábbi önmagának, befolyását, társadalmi támogatottságát elvesztette, és szerinte nem is nagyon törekedik arra, hogy ezeket visszaszerezze.

Szerinte a párt  választás óta eltelt egy évben sem tudta kihasználni a kínálkozó alkalmakat, hogy új szavazókat nyerjen meg, pedig a háború, az infláció, a tanársztrájk témákban a lehetőség adott volt.

A várakozásommal ellentétben az MSZP tisztújítása óta eltelt 5 hónap sem hozott újat, minden folytatódott úgy, ahogy korábban. Ezért jutottam arra, hogy felesleges tovább küzdeni ezen körülmények között azért, hogy az MSZP változzon. Belefáradtam ebbe, így inkább távozom. Így lesz megnyugtatóbb az MSZP vezetésének és így lesz jobb nekem is."

Mesterházy közlése szerint hónapok óta a következő lépésén gondolkodott, bejegyzése szerint arra jutott, hogy a baloldalon szükség van új keretek megteremtésére.

Ezért, Szakács László barátommal, a DK volt Baranya megyei képviselő-jelöltjével, közösen, társalapítókként, új szociáldemokrata, balközép pártot alapítunk, Szocialisták és Demokraták néven."

Szerinte azért van helye az új pártnak, mert a DK egyedül nem tudja megszólítani az összes szociáldemokrata szavazót, a Fidesztől elforduló, korábban az MSZP-re voksolókat meg végképp nem.

A politikus azt is írja, hogy a kutatásokból jól látható, hogy több százezer olyan ember van, aki szociáldemokratának vallja magát, mégsem választ magának pártot a kínálatból, illetve többszázezer ember hagyta ott a Fideszt az elmúlt 12 hónapban, de ők még mindig bizonytalanok abban, hogy kit válasszanak.

Hiszünk abban, hogy most, amikor egyre többen kerülnek kétségbejtő egzisztenciális helyzetbe, amikor nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek és feszültségek, ill. napról napra távolabb vagyunk az igazságos Magyarország eszményétől, amikor csúcsra jár a rubeljobboldal hazugsággyára, amikor egyre gyakrabban kérdőjelezik meg euro-atlanti értékrendünket, most van igazán szüksége Magyarországnak egy a nemzeti érdekeket és a realitásokat szem előtt tartó, karakteres és bátor szociáldemokrata politikára. Mi ezt fogjuk képviselni."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.