„Röghöz akarják kötni a pedagógust, ez ellen mindent meg kell tenni”

Belpol

Marad-e még bármilyen eszköz a pedagógusok és szakszervezeteik kezében az érdekérvényesítéshez, miután ha elfogadják, egy törvénytervezet számos jogától megfosztaná a tanárokat, a tantestületeket és az iskolákat? Erről az ún. státusztörvényről beszélgettünk Nagy Erzsébettel, a PDSZ ügyvivőjével.

Ahogy azt több sajtóorgánumhoz hasonlóan a Narancs.hu is megírta, egy belügyminisztériumi törvénytervezet megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát és teljesen új jogállási törvény hatálya alatt, „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” keretében alkalmazná őket. A Népszava közölte elsőként még március elején, hogy a rendőrminisztérium elképzelései szerint megszüntetnék a nevelőtestületek döntési jogát az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben. Egyes esetekben a tanévet is meghosszabbítanák: ha a köznevelésért felelős miniszter másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első napjától legalább 180 napig tart a szorgalmi időszak, de a fenntartó egyetértésével - akár az elmaradt heti pihenőnapok biztosítása nélkül is – az igazgató elrendelhet hosszabbítást. Emellett a köznevelési miniszter is meghosszabbíthatja a tanévet július 15-éig, ha valamilyen előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a nyári szünet legkisebb mértékét meghatározó rendelkezést is figyelmen kívül lehet hagyni.

magyarnarancs.hu: Milyen hátrányos szabályokat tartalmaz a törvénytervezet a pedagógusok foglalkoztatására nézve?

Nagy Erzsébet: Kezdjük a jogviszony létesítésével! Egyházi és magánintézményekben a próbaidő három hónap, a Munka törvénykönyve alapján. A közalkalmazotti törvényben is ennyi, de – ha a felek úgy állapodnak meg – eggyel több is lehet. Azonban köznevelési jogviszonyban hat hónap. Így félelemben és bizonytalanságban tartható lesz fél évig a fölvett ember, aközben simán kirúgható – mégpedig azonnali hatállyal, indoklás nélkül –, ha nem tesz lakatot a szájára.

magyarnarancs.hu: S ha egy tanárnak – túl mindenféle próbán – elege lesz, és távozni akar?

NE: A Munka törvénykönyve szerint a felmondási idő 30 nap. A közalkalmazottaknál – amit hivatalosan esetükben lemondásnak neveznek – két hónap. Köznevelési jogviszonyban ez is hat hónap is lehet majd a tervezet szerint. Magyarán röghöz akarják kötni a pedagógust, ha talál magának egy jobb munkahelyet, nehogy már el tudjon menni. Ez nagyon súlyos.

magyarnarancs.hu: Viszont aki marad, annak újabb képesítés megszerzését is elő lehet majd írni. Ez konkrétan mire vonatkozhat? Kiegészítő képzésre, továbbképzésre, átképzésre, akár egyetemi szinten?

NE: Bármire. És az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évig.

magyarnarancs.hu: Akkor mire befejez mondjuk egy újabb egyetemi szakot, szinte már megy is nyugdíjba?

NE: Jelenleg az 55. életév a határ, és amikor megkérdeztük, miért húzzák ki a hatvanadikra, azt mondták, hogy elnézést, rosszul írták. Megjegyzem, nem csak a pedagógust lehet majd más szakképzettségre megszerzésére kötelezni, az a tervezett rendelkezés a jogviszony hatálya alá tartozók mindegyikére vonatkozik.

magyarnarancs.hu: Például a pedagógiai asszisztenst utasítani lehetne, hogy szerezzen tanítói vagy tanári diplomát?

NE: Vagy a pedagógust, hogy végezze el a kémia szakot. Igazi gumiszabály. Esetleg odamennek Piroska nénihez: „Hát, Piroska néni, nincs elég tanítónk már évtizedek óta, maga szépen elmegy a tanítóképzőbe. És hiába mondja nekünk, hogy hány éves, és nem megy sehova. Dehogyisnem, ugyanis kötelezzük.” És azt is hiába mondaná, hogy az adott szak elvégzésére nem érzi magát alkalmasnak vagy máshoz van kedve.

magyarnarancs.hu: Feltűnő, hogy az egyházi és a magániskolákat, az ott tanítókat is „behúznák” a státusztörvénybe.

Nagy Erzsébet: Szerintem

azért akarják egy jogállás alá terelni az összes közoktatási intézményt –  ami nyilvánvalóan fából vaskarika –, mert intézményösszevonásokra, átszervezésekre készülnek. Nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis az elitoktatást átjátszanák az egyházaknak.

És akkor kézenfekvő lenne, hogy a jogállással már nem kell bíbelődni: mindenki egy jogállási törvény alá tartozik, és át lehet adni az iskolákat. Vagy összevonni. Ez a falusi és a szegénységben élő emberek gyerekeit fogja leginkább érinteni, ha majd a településükön még iskola se lesz. Aztán megy reggel az iskolabusz, este jön, és be lesznek a zsúfolva egy körzeti iskolába a gyerekek.

magyarnarancs.hu: Mindenesetre a tervezet szerint az állami iskolákban benne lesznek a hitoktatók is a nevelőtestületben. Valamint a legalább hetente öt órát tanító óraadók.

NE: A nevelőtestületi értekezleteken szokták meghatározni egyebek mellett a tanórán kívüli programokat. Így olyan dolgokba szólhatnak majd bele, amivel nem lesz semmi teendőjük. A hitoktatók megtartják a hittanórákat, a szerződésesek pedig az adott tanórákat, és viszlát! Pedig az iskolai munka másból is áll, például az ügyelet megszervezéséből, a kirándulásokból, iskolán kívüli egyéb programokból, vagy éppenséggel a mindennapi ebédeltetésből, tanulócsoportok kíséretéből. És a határozatlan vagy határozott idejű kinevezéssel folyamatosan foglalkoztatottakra hárulnak ezek és a további a feladatok. 

magyarnarancs.hu: Míg korábban egy iskolában az óraadók aránya nem haladhatta meg a harminc százalékot, a tervezet szerint ez ötven lehet, sőt a tankerület engedélyével ennél is nagyobb mérvű.

NE: Így simán többségbe is kerülhetnek a nevelőtestületben, pláne a hitoktatókkal együtt. Mást is mondok. A nevelőtestület egyharmadának kezdeményezésére az ülést össze kell hívni.

És ha ez a sok ember mind beletartozik, akkor az egyharmadot nehezebb lesz majd az iskola alkalmazottaiból összehozni, akiknek ily módon is korlátozódhatnak a jogérvényesítési lehetőségeik.

magyarnarancs.hu: Már ettől függetlenül is, hiszen a Belügyminisztérium tervei szerint a tankerületnek kell majd jóváhagynia az iskola szervezeti és működési szabályzatát, illetve a házirendjét, továbbá a pedagógiai programot, valamint az éves munkatervet, amiket az igazgató készít el.

NE: A rendszerváltás után elfogadott közoktatási törvény tartalmazta, és a köznevelési is átvette azt a modellt, hogy a nevelőtestület a legfőbb döntéshozó. E dokumentumok tartalmának meghatározásában is. Át se ruházhatja ezt a jogot, még a jelenlegi szabályozás szerint sem. Az igazgató a végrehajtásáért felelős. Ezt változtatná meg e négy lényeges vonatkozásban is a törvénytervezet azzal, hogy az igazgató dolgozza ki ezeket a szabályzatokat, és a fenntartó, azaz a tankerület  hagyja jóvá.

magyarnarancs.hu: A kormány szemlélete szerint az iskola elsősorban úgyis csak gyerekmegőrző. A tervezet szerint ezentúl a korábbinál hosszabb ideig, 7 órától 18 óráig kell biztosítani a felügyeletet. Van egy csavar is: ezt a feladatot reggel 8 előtt és délután 4-től a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottaknak kell ellátniuk. Mi lesz, ha nincsenek elegen?

NE: Akkor úgy járt az iskola, majd bemegy helyettük valaki. Mint ahogy akár tanórákon is. Amikor beküldik Marika nénit, a takarítónőt a matekórára, ha úgy hozza a helyzet, ha nincs senki, aki legalább felügyelne a gyerekekre.

magyarnarancs.hu: Kulcsszavak: munkaidő, helyettesítés, hétvégi munkavégzés. A PDSZ kiemeli, hogy a tervezet szerint pedagógusnak akár a vasárnapját is simán igénybe veheti az iskola.

NE: Igen, a vasárnapot is, hogyne.

magyarnarancs.hu: Hogyan van összhangban a kötelező 22-26 tanítási órával? Mert annak meg lennie.

NE: Mármint 22-nek, az az alap. Sehogy nincs kapcsolatban, mert mindez a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozik. És akár 48 órára is be lehet osztani a pedagógust. Ugyanis bevezetnék a – hathavi, gyakorlatilag egy tanítási félévre szabott – munkaidőkeretet. Összevissza is be lehet osztani valakit. Egyik héten ennyi, másik héten annyi, azért, hogy egyes hetekre viszont sokszor is, ráadásul kötelezően, többletköltség nélkül. Így jön ki az, hogy egy napra 12 óra is lehet a munkaidő, méghozzá túlóra kifizetése nélkül.

magyarnarancs.hu: A tervek szerint a pedagógusok átvezényelhetők lesznek egyik iskolából a másikba. 

NE: Ha munkabeszüntetés miatt kiesnek pedagógusok, akkor majd innen-onnan összeszedhetnek embereket, mivel a tantárgyfelosztás évközben is módosítható lesz, sőt átküldhetnek egyik iskolából a másikba tanulócsoportokat. És akkor nem lesznek érvényesek sem az osztálylétszámra, sem az infrastruktúrára vonatkozó szabályok, semmi se.

magyarnarancs.hu: A renitenskedést továbbra sem nagyon bírja elviselni a hatalom.

NE: Visszahozzák a fegyelmi eljárást. Annak a vége is lehet elbocsátás, de legalább van előtte egy vizsgálati folyamat, ahol tisztázható, volt-e vétség vagy sem.

Fegyelmi büntetésként viszont – akár félévre is – 20 százalékkal csökkenthető a pedagógus fizetése.

A rendkívüli felmentés esetén továbbra sincs semmilyen eljárás és vizsgálódás, hanem egyszerűen megállapítja a munkáltató, hogy súlyos kötelezettszegés történt, ami gyakorlatilag nem teszi lehetővé már az illető további alkalmazását, s ennek alapján – a „tudomásszerzést” követő 15 napon belül – azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyt. Ezt akarják a státusztörvényben úgy szabályozni – ahogy jelenleg egy felhatalmazási törvény alapján készült rendeletben is –, hogy akár augusztus 1-ig is elhúzható ez a procedúra a kötelezettségszegővel, aki ezek szerint mégsem annyira vétkes, hiszen a kötelezettségszegés után még hónapokig dolgozhat, gyerekeket bíznak rá.

magyarnarancs.hu: Miközben kihagynák a tanév végének köznevelési törvényben jelenleg még konkrét dátumát, június 16-át, az illetékes miniszter egy hónappal is meghosszabbíthatja azt. Nyilván az sztrájkokra meg az engedetlenségi munkabeszüntetésre miatt reagál a Belügyminisztérium ezzel is.

NE: Igen, aki rendetlen, aki sztrájkol, számoljon azzal, hogy majd április 30-áig dönt a miniszter arról, július 15-éig meghosszabbítja a tanítási évet.

magyarnarancs.hu: Viszont miközben folyton a nyári szünetet emlegetik a pedagógusoknak, fölemelnék a szabadság napjainak a számát.

NE: 46-ról 50 munkanapra. De tulajdonképpen csökkentenék, 35-re, mert 15 munkanapra gyakorlatilag akármire is be lehet rendelni a pedagógust „az intézmény működésével összefüggő feladatra”. Ez azt jelenti, hogy berendeli, a kezébe adja a partvist, és azt mondja, takarítás. 

magyarnarancs.hu: Visszakapja valamikor azt a tizenöt napot?

NE: Dehogy kapja!

 
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője

magyarnarancs.hu: Ami már személyesen önnek is szól, mint szakszervezeti vezetőnek: nem lehet negatívan, úgy szólni a közoktatásról, ahogy a hatalomnak nem tetszik.

NE: Ebbe aztán minden belemagyarázható, igaz? Meg egyébként is.

magyarnarancs.hu: Mi lesz akkor történetesen a szakszervezeti tisztségviselőkkel?

NE: Én úgy gondolom: ha az az igény, hogy „a köznevelésbe vetett közbizalom is erősödjék”, tehát nem a pedagógus saját munkájáról, hanem általában a köznevelésről van szó, vagy például amit a béreket befolyásoló teljesítményértékelési rendszerben szempontként meghatároztak – nevezetesen, hogy „az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben” –, akkor egy ilyen gumiszabály valójában mindent korlátozhat.

magyarnarancs.hu: Lát-e még eszközöket a szakszervezet vagy az egyes tanárok kezében?

NE: Én azt látom, hogy az aHangon közzé tett petícióban eddig már több mint kétezren írták alá, hogy nem kívánnak ilyen jogviszony keretében dolgozni. Abban pedig biztos vagyok, hogy azok a kollégák, akik a 40 év jogosultsági idővel el tudnak menni nyugdíjba, villámgyorsan megteszik. Ha a törvénytervezetet elfogadják, mi is ezt javasoljuk.

magyarnarancs.hu: Miért?

NE: Nem beszéltünk egy nagyon fontos dologról: a felmentési időről, aminek a felét kell ledolgozni. Most még, ha valakinek sok munkában töltött éve van, akkor 8 hónap a felmentési ideje, ebből 4 hónapi munkára tarthatnak igényt. Ez a tervezet szerint drasztikusan csökken, 60 napra, amiből megint csak a felét kell ledolgozni, így csupán 30 nap marad, amit munkavégzés nélkül kifizetnek. Tehát aki el tud menni nyugdíjba, biztosan megteszi, mielőtt ezt a törvényt esetleg bevezetik.

magyarnarancs.hu: És aki még nem nyugdíjaskorú?

NE: Nagyon sok túlmunkát nem fizettek ki, pedig most már jogerős ítéletünk is van arról, hogy ezek járnak nekünk. Például a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért járó pénz. Vagy: a szombati, vasárnapi kirándulást a pedagógusok nagyon nagy többségének szintén nem fizették ki. Ha ezek kifizetésére az igényeket sorra benyújtják, követelik, és eztán sem fogják megkapni a pénzüket – szerintem nem, mert ha eddig sem fizettek, akkor most miért tennék meg –, erre hivatkozva a jogviszony rendkívüli lemondással megszüntethető. Ekkor a munkáltató annyi időre járó távolléti díját köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, ráadásul dupla végkielégítést is kell fizetni.

magyarnarancs.hu: Azután mi lesz?

NE: Ami itt történik, az tényleg beláthatatlan, mert egyszerűen nem tudnak a jogászok majd mibe belekapaszkodni, hogy a dolgozóknak érdekeit valamilyen szinten védjék. Ráadásul a kormányzat a szakszervezeteket is el akarja lehetetleníteni. Ez ellen mindent meg kell tenni. Senki nem maradhat semleges. Azt kell látni, hogy összefogás nélkül a kormány azt tesz az oktatással és az annak összes szereplőjével, amit akar.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk