Magyarország első női köztársasági elnöke így kezdte első újévi beszédét: „Kedves honfitársaim! »Isten csodája, hogy még áll hazánk!« – írta a ma 200 éve született Petőfi Sándor. Mennyire igaz ez ma is, az elmúlt évek váratlan nehézségei után. Még ízlelgetjük a szót, 2023, és óvatosan kérdezzük: a következő esztendő vajon mit tartogat nekünk személyesen és nekünk magyaroknak együtt?”
Beszélt arról, hogy a történelem megtanította nekünk, a legnagyobb gyengeségünk a széthúzás, a legnagyobb erősségünk pedig az összefogás.
„Erős, küzdő, válságálló nemzet vagyunk. Kemény fából faragtak minket. Huzatos vidéken, népek útkereszteződésében élünk. Ahol nem elég a tehetség, a fifikás magyar észjárás, a népmesékből ismert leleményesség” – hangsúlyozta Novák Katalin.
Szóba hozta, mit várnak az emberek a döntéshozóktól, érintette az áremelés problematikáját, a fiatalok, nyugdíjasok támogatását, szót ejtett a pedagógusokról. Azt szeretné, ha a most következő év könnyebb lenne, túljuthatnánk a háborús fenyegetés félelmén, a megélhetési gondokon. Szerinte az dönt most jól, aki a nehézségek ellenére nem menekül el, hanem talpon marad.
„Ezt láttam személyesen is a drávaiványi dinnyeszedőknél, a karácsondi kisboltban, a porvai polgármesterasszonynál, a gyulafehérvári lelkipásztoroknál, a győri és a szomori iskolaigazgatónál, a hegyaljai borászoknál, az esztergomi Suzuki-gyárban, a kelebiai határvédőknél. Ezt tapasztaltam azoknál a családoknál is, akikkel találkoztam” – sorolta Novák Katalin.
„Mi, édesanyák, tudjuk, milyen egy újszülöttet először kézbe venni. Egyszerre elfeledjük a fájdalmat, a nehézséget, tele vagyunk reménységgel, várakozással, szeretettel, mosollyal” – mondta az államfő. Azt szeretné, ha 2023-at ugyanilyen érzéssel „venné kézbe” mindenki, és a mosolyából adna a körülötte állóknak is.
A köztársasági elnök azt kérte az erősektől, álljanak a gyöngék mellé, a fiatalok nyújtsák ki kezüket az idősek felé, a magyar családok pedig vállaljanak felelősséget a többi magyarért is, „ahogy egy emberként fogtunk össze a kárpátaljai magyarokért és az ukrán menekültekért, úgy állhatunk most oda azok mellé, akiknek közülünk segítség kell a holnaphoz.” Végezetül békét hozó új évet kívánt mindenkinek.
Novák Katalin beszédét nem fordította jeltolmács, mint elődjéét, Áder Jánosét Weisz Fanni, viszont mondandóját feliratozták.
Aki a köztelevíziót nézte szilveszterkor, éjfél előtt nem sokkal a Duna tévén még Kalapács Józsefet, a Pokolgép együttesben ismertté vált énekest láthatta, ahogy Korda György Reptér című dalát énekli, gurulós bőröndöket toló egyenruhás nők gyűrűjében, a Csináljuk a fesztivált műsorában.
Az RTL-en a himnuszt tanárok és diákok énekelték közösen a kecskeméti Kodály iskolában, majd a tévécsatorna egy kárpátaljai magyar katonával készült interjút közölt éjfélkor. Traski Viktor matematikus, egyetemi docens, és a frontvonalban szolgál.
Arról beszélt, hogy február 24-én reggel ő vitte a kisfiát óvodába, ahová fél óra múlva vissza kellett mennie, mert a háború kitörése miatt bezárt az óvoda. Amikor katonának jelentkezett, megkérdezték, mivel foglalkozik, és ez alapján feltételezték, jó helyen lehet a tüzérségnél. Szabadkozott, hogy még nem volt katona, neki ez teljesen új helyzet, de azt mondták neki, ha nem kétbalkezes, meg fog tanulni mindent, és közben lehet, ő is megtanítja a társait valami újra.
„A feleségemnek általában annyit szoktam mondani, hogy minden rendben. Ő erre azt mondja, akkor gyere haza. Én meg azt, jól van, majd jövök” – mondta Traski Viktor.
