Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az alkotmánybírói megbízatással mindenféle gazdasági tisztség összeférhetetlen, és az összeférhetetlenség megszüntetésére tíz nap áll rendelkezésre. A 2010. július 22-én alkotmánybíróvá választott és még aznap hivatalba is lépett Stumpf Istvánnak augusztus 1-jéig kellett az összeférhetetlenséget felszámolni. Stumpf, aki megválasztásakor három, részben általa tulajdonolt cég ügyvezetője volt, augusztus 2-án kelt levelében arról tájékoztatta Paczolay Pétert, az Alkotmánybíróság (AB) elnökét, hogy céges tisztségeiről július 28-i hatállyal lemondott; ugyanez a dátum szerepel az augusztus 11-én leadott vagyonnyilatkozatában is.
Ekkor vagy akkor?
A cégbírósági iratok azonban részben ellentmondanak a fentieknek. A Faktum '57 Kft. és a Brain Business Kft. taggyűlésére valóban július 28-án került sor, Stumpf mindkét cégben bejelentette lemondását, az ügyvezetői teendőket lánya, az akkor 21 éves Kata vette át. A harmadik cég, az Aleria Kft. taggyűlése azonban a jegyzőkönyv tanúsága szerint csak augusztus 16-án, vagyis több mint két héttel az összeférhetetlenség megszüntetésére kijelölt határidő lejárta után volt. A jegyzőkönyv nem említ július 28-i lemondást, sőt, a taggyűlésen az augusztus 16-i keltezésű dokumentum szerint Stumpf ügyvezetőként vett részt az ülésen. "Dr. Stumpf István ügyvezető bejelenti, hogy más tisztségre való kinevezése miatt az ügyvezetői tisztségről a mai nappal lemond, kéri a taggyűlést, hogy tisztségéből mentse fel" - áll a Stumpf János által készített és ellenjegyzett jegyzőkönyvben, melyet Stumpf István is aláírt. A vonatkozó taggyűlési határozat megerősíti ezt: "A taggyűlés egyhangúan, a javaslattal egyezően, tartózkodás és ellenszavazat nélkül a mai nappal felmenti dr. Stumpf Istvánt ügyvezetőt (sic!) tisztségéből (...)." A cégbírósági iratok között nem található meg a Paczolaynak megküldött július 28-i lemondó nyilatkozat, ennek megfelelően a cégbíróság augusztus 30-i keltezésű végzése az ügyvezetői tisztség megszűnését augusztus 16-i hatállyal állapította meg. (Az ügyvezetést ebben a cégben is Stumpf Kata vette át.)
| ||
Stumpf István kérdésünkre a következőképpen magyarázta a dátumok eltérését: "A lemondó nyilatkozatomból egyértelműen kiderül, hogy 2010. július 28-án mondtam le az ügyvezetői tisztségemről, a nyilatkozat ügyvédi ellenjegyzéssel, tanúkkal igazolja a lemondásomat. A taggyűlési jegyzőkönyvbe tévesen került be az augusztus 16-i dátum, helyesen a július 28-i hatályú lemondást kellett volna tartalmaznia. A lemondásom dátuma mindettől függetlenül, mint ez a nyilatkozatból kiderül, 2010. július 28., ettől az időponttól kezdve nem láttam el az ügyvezetői feladatokat, az összeférhetetlenséget megszüntettem!"
Stumpf ügyvezetősége jogi értelemben a cégbíróság szerint csak augusztus 16-án szűnt meg. Nehezen érthető, hogy a másik két céggel ellentétben az Aleria Kft. esetében miért vártak augusztus 16-ig a taggyűlés összehívásával, az meg végképp, hogy a taggyűlésen végül miért nem a Paczolaynak megküldött lemondó nyilatkozat szerint jártak el. A lemondó nyilatkozatban ugyanis kifejezetten az szerepel, hogy Stumpf a nyilatkozatot "a társaság 2010. 07. 28-i taggyűlésére" becsatolja, illetve a "cégbíróság változásbejegyzési eljárása során történő felhasználásra" adta ki. Márpedig egyrészt július 28-án nem volt taggyűlés, másrészt a nyilatkozatot a változásbejegyzés során mégsem használták fel. A cégbírósági iratok szerint az AB-törvény által tiltott összeférhetetlenség tehát augusztus 2. és 16. között fennállhatott. Összeférhetetlenség esetén viszont az alkotmánybíró nem gyakorolhatja jogkörét, tiszteletdíjban nem részesülhet, az Alkotmánybíróságnak pedig meg kellett volna állapítania az összeférhetetlenség fennállását, s amennyiben azt Stumpf tíz napon belül nem szünteti meg, ki kellett volna mondania Stumpf AB-tagságának megszűnését is.
Az, hogy melyik dátum az igazi, azért is lényeges, mert vagyonnyilatkozatában az ügyvezetőség megszűnésének dátumaként Stumpf szintén július 28-át tüntette fel, az AB-törvény szerint viszont az Alkotmánybíróság tagjai közül ki kell zárni azt, aki vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. Az ügyvezetés megszűnésének dátuma "lényeges adat"; és az augusztus 11-én kelt vagyonnyilatkozatban közölt dátum nem egyezik a cégbíróságon bejegyzett adattal.
Családban marad
Hasonló ellentmondás feszül Stumpf nyilatkozatai és a cégbírósági nyilvántartás között egy másik cégnél is. Megválasztásakor Stumpf három cégben volt felügyelőbizottsági tag. Az Aviva Életbiztosító Zrt.-ben viselt fb-tagságáról július 30-án kelt nyilatkozatában augusztus 1-jei hatállyal mondott le, ugyanez a dátum szerepel a Paczolaynak küldött levélben is. Az Atticus Investments Zrt.-ben Stumpf július 26-i keltezésű nyilatkozatában aznapi hatállyal mondott le az fb-tagságról - a Paczolaynak küldött levélben ugyan tévesen augusztus 1. szerepel, de még az utóbbi dátum is a tíznapos határidőn belül van. Az Állami Nyomda Nyrt. esete viszont nem egyértelmű: az előbbi két céggel ellentétben a cégbírósági iratok között nem található meg a lemondó nyilatkozat. Az AB elnökének küldött levélben a lemondás dátumaként augusztus 1-je szerepel, s ez az időpont szerepel az Állami Nyomda augusztus közepén kiadott közleményében is. A cégnyilvántartás szerint azonban az fb-tagság csak majd' kilenc hónappal később, 2011. április 19-én, az Állami Nyomda aznap tartott közgyűlésének napján szűnt meg. A közgyűlési jegyzőkönyv szöveghűen: "Dr. Erdős Ákos: tájékoztatja a Részvényeseket, hogy Arnold Mihály és Heim Péter, mint az igazgatóság tagjai, és Stumpf István, mint a Felügyelő Bizottság tagja, bejelentették, hogy tisztségükről le kívánnak mondani." A "le kívánnak mondani" fordulat azt jelzi, hogy a lemondás nem múlt idejű, még nem történt meg. A közgyűlés a 9/2011. (04. 19.) sz. határozatban "tudomásul veszi" a lemondást. Az augusztus 1-jei hatályú lemondó nyilatkozat hiányában a cégbíróság aligha vélekedhetett másként, mint hogy Stumpf fb-tagsága a későbbi időpontban szűnt meg. A közgyűlésen egyébként Stumpf helyére testvérét, Stumpf Jánost választották be az Állami Nyomda felügyelőbizottságába, aki - mint fent láttuk - Stumpf István cégügyeit is intézi.
A fentiek alapján adódik a kérdés, hogy az összeférhetetlenség vizsgálata során az Alkotmánybíróság milyen dokumentumok alapján és kellő alapossággal járt-e el. Stumpf esete arra is rámutat, hogy az összeférhetetlenség szabályainak érvényesítése csak akkor biztosítható, ha megfelelő, az érintettől függetlenül elérhető hiteles és naprakész információk állnak az Alkotmánybíróság rendelkezésére.
