Milliárdos szemétbizniszbe folyik el a főváros pénze, Tarlós mégsem tett feljelentést

  • Magyar Krisztián
  • 2017. május 25.

Belpol

Az LMP feljelenti a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-t, mert az önkormányzati cég olyan szerződést kötött egy külsős vállalkozással, ami miatt évente több százmilliós kárt termel a fővárosnak. A veszteséges ügylet hemzseg a szabálytalanságoktól, amit korábban már egy belső vizsgálat is megállapított.

Egy belső vizsgálati jegyzőkönyv és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) 2015-ös üzleti tervében található figyelmeztetés szerint is hűtlen kezelés történhetett az önkormányzati tulajdonú vállalatnál – jelentette ki a párt birtokába került dokumentumokra hivatkozva az LMP társelnöke. A csütörtöki korrupcióinfón Hadházy Ákos elmondta, hogy információja szerint a bűncselekménygyanús esetről minden bizonnyal Tarlós István is tudhat, hiszen a belső vizsgálat eredményét megismerhette, a főpolgármester mégsem tett feljelentést.

Hadházy Ákos

Hadházy Ákos

Fotó: LMP Sajtó/korrupcioinfo.hu

A sajtótájékoztatón Hadházyval együtt Csárdi Antal mutatta be a sztori lényegét, amiből egy nagyon gyanús, több milliárd forintos szemétbiznisz rajzolódik ki. Az LMP budapesti elnökének elmondása szerint az FKF úgy kötött szerződést szemétválogatásra egy külsős céggel, hogy az előnytelen megállapodás miatt évente több százmillió forintnyi veszteség éri a Fővárosi Önkormányzatot, miközben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. maga is el tudná látni azt a feladatot, amire szerződtek.

Veszteségre szerződtek

Az elsőre talán kissé bonyolultnak látszó ügylet fontos előzménye, hogy a hulladéklerakókat üzemeltető cégek minden lerakott tonna szemét után 6 ezer forint illetéket kötelesek fizetni az államnak. A hulladéktörvény eredetileg ezt az összeget 2015-től 9 ezer, majd 12 ezer forintra emelte volna, azonban 2014 őszén egy törvénymódosítás mégis 6 ezer forinton hagyta az illetéket. Elvileg lenne lehetőség megspórolni ezt a pénzt; ha a szemetet egy speciális gépsoron előválogatják. A megmaradt hulladék 50 százaléka ezután elégethető, 30 százalék a szemétdomb befedésére használható, és csak 20 százalékot kell – illetékfizetés mellett – elhelyezni.

Az, hogy a begyűjtött hulladékot valaki szétválogassa, elszállítsa, egy bonyolult és jelenleg roppant drága folyamat, nem beszélve az égetésről, mégis a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. tonnánként 10 ezer forintot fizet egy külsős cégnek mindezért, miközben, ha csak elszállítaná, 6 ezer forint lenne a tonnánkénti át. Ez csak akkor érné meg, ha az illetéket az állam valóban felemelte volna 12 ezer forintra, ez azonban elmaradt. A fővárosi vállalat 2014-ben annak ellenére rendelte meg egy külsős cégtől, a Restone Kft.-től valamivel több mint 5 milliárdért öt évre a fenti szolgáltatást, hogy a közbeszerzés kiírásakor már tudta, mégsem emeli az állam az illetéket, tehát soha nem lesz megtérülő a megrendelt szolgáltatás.

„A belső ellenőrzési jegyzőkönyv egészen döbbenetesen írja le, ahogyan az alsóbb vezetők tiltakoznak, azonban a vezérigazgató helyettese nyugtatgatja őket, hogy ne törődjenek semmivel, majd megoldódik az ügy” – hangsúlyozta Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke szerint erről a vizsgálati jegyzőkönyvről Tarlós Istvánnak tudnia kell, aki a hűtlen kezelés gyanúja ellenére mégsem tett feljelentést.

Az FKF üzleti tervében található kockázatelemzések között is szerepel az ügylet, kertelés nélkül leírják ott is, hogy a megkötött szerződés szerint 10 ezer forintba kerül tonnánként a válogatás és az égetés, miközben válogatás és égetés nélkül csak 6 ezer forint illetéket kellene fizetni. Ráadásul a kiválogatott fűtőanyag olyan veszélyes lett, hogy nem égethető el máshol, csak a Mátrai Hőerőműben, mindez pedig extra költségekkel is jár.

Valakinek biztos megéri

Az általunk is megismert belső ellenőrzési dokumentumban tényleg súlyos megállapítások szerepelnek: „a mobil előválogató gépsor üzemeltetésére” kiírt közbeszerzési eljárást „nem alapozta meg semmilyen hulladékkezelési szakmai előkészítés, hatástanulmány, pénzügyi modell, gazdaságossági számítás”. Ugyanebben leírják azt is, hogy az FKF annak ellenére írta alá a szerződést és működött közre a tevékenység beindításában, hogy „tudott volt az engedély és a pozitív megtérülés lehetőségének hiánya”. Vagyis: mindenféle előzetes kalkuláció nélkül kötött meg a fővárosi cég egy olyan megállapodást, amelyről mindenki tudta, hogy veszteséget fog termelni.

A jelentés állításai között az is szerepel, hogy a bérmunkával megbízott Restone Kft.-vel úgy szerződtek, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. uniós pénzből maga is meg akart vásárolni egy válogató gépsort. Végül a terv valamiért meghiúsult, így a külsős cég üzemeltethet brutálisan nagy összegért előválogatót az FKF pusztazámori hulladéklerakójánál. Ráadásul úgy, hogy nekik csak a válogatásról és az üzemeltetésről kell gondoskodniuk, a hulladék oda- és elszállítása az FKF feladata.

Hadházy Ákos külön kiemelte, hogy a válogatáson „degeszre keresi magát a kivételezett vállalkozás”, miközben a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. folyamatosan likviditási gondokkal küzd. Az LMP társelnöke nem érti, hogy miért nem indult büntetőeljárás a minimum gyanús szerződés miatt, ők mindenesetre feljelentést tesznek. A politikus megjegyezte: információik szerint az ügyletnek köze lehet ahhoz, hogy mostanában sűrűn cserélődnek az igazgatók a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél, „de ennyivel nem lehet elintézni ezt az ügyet”. Klug Lajost 2014-ben azért is válthatták le, mert nem megfelelő engedélyekkel és szabálytalan közbeszerzéssel rendelték meg a szolgáltatást – állítja Hadházy. Szerinte dr. Horváth Béla 2015-ös menesztése is összefügg a szemétbotránnyal, Csontos István pedig nemrég részben az önkormányzati cég veszteséges működése miatt adta be lemondását.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.