Minden magyar állampolgár több mint 50 000 forinttal száll be a büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra

  • narancs.hu
  • 2019. november 12.

Belpol

Jávor Benedek szerint Magyarország a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban.

„Már tavaly ősszel körvonalazódott, hogy nagyon komoly büntetésekre számíthatunk, idén tavasszal pedig már azt az információt kellett megosztanom, hogy legalább 300 milliárd, de kedvezőtlen esetben akár 4-500 milliárd is lehet az a büntetés, amit az Unió az EU-s források szabálytalan, korrupt kormányzati felhasználása miatt kiszabhat Magyarországra” – kezdi mai blogbejegyzését Jávor Benedek, de rögtön hozzáteszi, hogy dolgok jelenlegi állása szerint 500 milliárd forintnál is nagyobb lehet az a büntetés, amelyet a Bizottság kiszabott.

false

Jávor szerint e súlyos összeget a magyar adófizetők állják, „minden magyar állampolgár több mint 50 000 forinttal száll be az EU-s büntetésbe, amit a kormányzati korrupció miatt szabtak ki az országra”. A Párbeszéd politikusa az Európai Bizottság 2018-as költségvetési zárszámadásának keretében a Költségvetési ellenőrző bizottság számára készült kérdőív válaszai alapján  jutott erre a következtetésre. A közel 100 oldalas dokumentumból kiderül, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is tragikus a helyzet. „A helyzet évről-évre változik, a 2014-2020-as forrásoknál 2018-ban 30 (operatív) program esetében voltak intézkedések, ezek közül 6 Franciaországban, és 8 Magyarországon. A többi 13 országnál egy, vagy ritkán két (operatív) programot érintettek az intézkedések, ami jelenti, hogy hazánk egymaga több, mint a szabálytalannak talált, és ezért büntetett operatív programok negyedéért volt felelős az EU-ban. Magyarország jobban teljesít, mint bárki más” – jegyzi meg.

Mint írja, a dokumentum 3. mellékletéből válik világossá, hogy 7 tematikus operatív program esetében rendszerszintű, a közbeszerzéseket érintő szabálytalanságokat tártak fel, ésolyan sok korrupt projektet találtak, hogy az egyesével, projekt alapon kiszabott büntetések helyett a Bizottság az összes operatív programra alkalmazott 10 százalékos általánybüntetést javasolta”. Jávor „összességében 7480,2 milliárd forint említ, külön kiemelve azt, hogy noha a magyar kormány a 10 százalékos általánybüntetést visszautasíthatta volna vállalva, hogy egyesével bebizonyítja a kérdéses projektekről, hogy azoknál szabályosan jártak el, nem tette ezt. „Így mind a hét operatív programnál lenyelték a megkötött szerződések értékének 10 százalékát kitevő általánybüntetést” – teszi hozzá.

A politikus következtetései alapján „összességében 700 milliárdnyi büntetés áll össze, amiből még ha le is vonjuk a pályázati önrészt, amit amúgy is magyar költségvetési/önkormányzati forrásból kellett volna biztosítani, a tényleges büntetés akkor is 5-600 milliárd között lehet”.

Jávor szerint mindez egyetlen embernek nem tűnt fel eddig. „Az illetőt Polt Péternek hívják, neki kéne a közérdeket képviselnie a korrupció elleni fellépés során, és az 5-600 milliárdnyi büntetést eredményező rendszerszintű korrupció eltussolásának területén végzett fáradhatatlan munkájának jutalmaként épp most választották meg újabb 9 évre a Legfőbb Ügyészség élére” – írja.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.