Lakhatási válság és a Fővárosi Lakásügynökség

Mindenkinek jusson hely

Belpol

Budapest több mint 1,7 millió ember otthona, ám sokan nem tudnak megfizethető bérlakáshoz jutni. A főváros vezetése most egy új szervezet létrehozásával próbál úrrá lenni az eluralkodó lakhatási válságon.

„A budapesti családok átlagos jövedelme 30 százalékkal haladja meg az országos átlagot, ugyanakkor a lakásárak 100 százalékkal, a lakásbérleti díjak pedig 60 százalékkal magasabbak az országos átlagnál. Ma Budapesten lakhatási válság van, mely nemcsak a legszegényebbeket, hanem a budapesti társadalom széles rétegeit érinti.” A fenti megállapítást a 2021 elején készült Integrált Városfejlesztési Stratégiában olvashatjuk, mely dokumentum egyebek közt arra keres megoldást, hogy miként lehetne a fővárosban a megfizethető bérlakások számát növelni; ennek érdekében javasolja a Fővárosi Lakásügynökség létrehozását.

A fővárosban jelenleg több mint 1,7 millió ember él, az elmúlt években a város népességszáma stagnál: a beköltözések mellett a megfizethetőbb lakhatást és zöldebb környezetet keresve egyre többen költöznek az agglomerációba. A kutatások szerint a budapesti háztartások 60–70 százaléka nem tudja megfizetni a piaci lakbért, vagy nem tudja törleszteni a lakáshitelt, ha nincs mögötte családi támogatás. Ez nem meglepő, hiszen mind a lakásárak, mind a lakásbérleti díjak elszálltak az elmúlt években: a Habitat for Humanity Magyarország 2021-es éves lakhatási jelentéséből kiderül, hogy míg Budapesten 2011 és 2019 között az átlagos családi jövedelem 30 százalékkal nőtt, addig a lakásárak 250, a lakbérek pedig 130 százalékkal. Ez a koronavírus-járvány kezdeti szakaszában 13 százalékkal mérséklődött ugyan, de 2021 márciusa óta ismét emelkednek az árak, a piac visszarendeződni látszik. 2021 májusában egy fővárosi egyszobás lakás bérleti díja a havi nettó átlagkereset 43 százalékát tette ki.

 

A szakadék szélén

Ráadásul minden felmérés és adat egy irányba mutat: Budapesten nagyon kevés a megfizethető bérlakás. Ez pedig, ahogyan a szakértők is figyelmeztetnek, nem­csak a szegényebb rétegeket érinti, hanem a középosztályt is. Ahogyan Hegedüs József közgazdász, szociológus, a Városkutatás Kft. munkatársa megjegyzi, a lakosság akár 30–40 százaléka is lehet olyan helyzetben, hogy nem tudja megfizetni a piaci lakbéreket, és nem tud lakást vásárolni. „Ebből következik, hogy ezek az emberek kiszorulnak a városból; túl sokat, a jövedelmük 35 százalékánál akár többet is költenek a lakhatásukra; túlzsúfolt, alacsony komfortú lakásokban élnek; vagy még mindig a szüleikkel. A mai magyar lakáspolitika ennek a tömegnek az igényeit nem veszi figyelembe. Pedig felnőtt egy olyan réteg, amely nem tud igénybe venni családi segítséget, és kényszermegoldásokat kell alkalmaznia.” Hegedüs szerint ezek az emberek egyre több kockázatnak vannak kitéve: ha valakinek például megromlik az egészsége, átmenetileg elveszíti az állását, vagy családi problémái adódnak, rövid időn belül a lakhatása is veszélybe kerülhet.

Egy ilyen helyzetben az önkormányzati bérlakások megoldást jelenthetnének – már ha volna belőlük elég, és a rendszer hatékonyan működne. A budapesti önkormányzati bérlakások 97 százaléka a kerületi önkormányzatok kezében van, a főváros tulajdonában mindössze 3 százalék – ez 1246 bérbe adható lakás. „A cél egyértelmű: bővíteni kell a megfizethető bérlakások szektorát, ami egyszerre terjedne ki a lakhatás megfizethetőségére és biztonságának a javítására” – mondja Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanács­adója. – „Erre két alapértelmezett társadalompolitikai eszköz állna rendelkezésünkre: a köztulajdonú bérlakások számának növelése és a lakástámogatások rendszere. Az elsővel az a probléma, hogy a főváros nem tud nagy számban építeni vagy vásárolni ingatlanokat, mert ehhez nincs elegendő forrása; a másodikkal pedig az, hogy a magánbérleti szektor alulszabályozott, és a szektorban uralkodó informalitás miatt gyakran a meglévő szabályoknak is nehéz érvényt szerezni. Vagyis találnunk kell egy olyan megoldást, amely a jelenlegi állomány igazságosabb és hatékonyabb hasznosítása mellett a megfizethető bérlakások számának bővítését is lehetővé teszi, mégpedig jelentős kezdeti tőkebevonás nélkül.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.