„A propaganda eszközei”

Németh Barbara pszichológus, gyermekjogi szakértő

Lélek

A kormány október 7-én megvétózta az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiáját. Arról, hogy ezzel mit vesztettünk, és hol sérülnek leginkább a gyerekjogok Magyarországon, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért lett volna fontos az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadása?

Németh Barbara: A stratégia azért készült, mert világossá vált, hogy vannak olyan határokon átívelő ügyek, amelyekben hatékonyabban kell együttműködni. Ilyen például a gyerek joga az internethez való biztonságos hozzáféréshez, az élhető környezethez, az egyenlő bánásmódhoz. A stratégia elkészültét hosszú közös munka előzte meg, szakértők, a tagállamok képviselői, sőt 10 ezer gyerek is elmondhatta a véleményét. Az, hogy mi került a stratégiába, nem érhetett váratlanul senkit, a magyar kormányt sem. A vétó ennek a munkának az arculcsapása, és annak a 10 ezer gyereknek is, akik a stratégia elkészítésében részt vettek. A vétó visszaveti a munkát, és egyelőre nem világos, hogy az EU szlovén vagy később a francia elnöksége megpróbálja-e azt ismét elfogadtatni.

MN: A magyar igazságügyi miniszter a vétó okáról azt írta, hogy a stratégia extra jogokat biztosított volna az „LMBTQ-lobbinak”.

NB: Az a narratíva, amellyel a stratégiát elutasították, kizárólag politikai, ideológiai szempontból értelmezhető, szakmailag minősíthetetlen. A megtévesztés csúcsa azt állítani a vétóról, hogy a gyerekek védelmében történt. Még ha azt feltételeznénk is, hogy a kormány valóban a gyerekek érdekében szeretné szabályozni, hogy milyen információkkal találkozhassanak a szexualitásról, a nemi identitásról, akkor sem ez lett volna ennek a módja, mert ebben a stratégiában erről szó sem volt. Viszont így megvétóztak számos elemet, amelyek a valós gyermekvédelem eszközei lehetnének. Ráadásul napra pontosan a 30. évfordulóján annak, hogy Magyarország aláírta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.

MN: Mikre mondott nemet a magyar kormány?

NB: Az első, hogy a gyerekek részt vehessenek a demokratikus életben és megismerhessék a jogaikat. Itt nemcsak szakpolitikai kérdésekre kell gondolni, hanem például arra, hogy minőségi munkát végezhessenek a diákönkormányzatok, diákképviseletek. A második pont, hogy befogadó társadalomban tudjunk együtt élni; függetlenül attól, ki milyen hátterű, hozzájusson az oktatáshoz, egész­ség­ügyhöz, legyen meg az alapvető anyagi biztonsága. A harmadik ki­emelt terület az erőszakmentes gyerekkor biztosítása. A negyedik a gyerekbarát igazságszolgáltatás megteremtése, amelynek keretei közt a bíróságok, a rendőrség is méltányosan bánik a gyerekekkel, és érdemben meghallgatja őket. Az ötödik az internet és digitális biztonság területe, s ez nemcsak a hozzáférésre vonatkozik, hanem arra is, hogy fejlesszük a gyerekek médiatudatosságát, legyenek erre programok, tananyagok. A hatodik kiemelt terület, hogy a világon mindenhol érvényesüljenek a gyerekjogok, az EU-nak mindig fontos volt, hogy a saját területén kívül is támogassa a gyerekeket. Ezek sokkal átfogóbb és alapvetőbb irányelvek, hogy egy olyan apróságon elcsússzon az egész, mint az LMBTQ kifejezés említése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.