„A propaganda eszközei”

Németh Barbara pszichológus, gyermekjogi szakértő

Lélek

A kormány október 7-én megvétózta az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiáját. Arról, hogy ezzel mit vesztettünk, és hol sérülnek leginkább a gyerekjogok Magyarországon, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért lett volna fontos az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadása?

Németh Barbara: A stratégia azért készült, mert világossá vált, hogy vannak olyan határokon átívelő ügyek, amelyekben hatékonyabban kell együttműködni. Ilyen például a gyerek joga az internethez való biztonságos hozzáféréshez, az élhető környezethez, az egyenlő bánásmódhoz. A stratégia elkészültét hosszú közös munka előzte meg, szakértők, a tagállamok képviselői, sőt 10 ezer gyerek is elmondhatta a véleményét. Az, hogy mi került a stratégiába, nem érhetett váratlanul senkit, a magyar kormányt sem. A vétó ennek a munkának az arculcsapása, és annak a 10 ezer gyereknek is, akik a stratégia elkészítésében részt vettek. A vétó visszaveti a munkát, és egyelőre nem világos, hogy az EU szlovén vagy később a francia elnöksége megpróbálja-e azt ismét elfogadtatni.

MN: A magyar igazságügyi miniszter a vétó okáról azt írta, hogy a stratégia extra jogokat biztosított volna az „LMBTQ-lobbinak”.

NB: Az a narratíva, amellyel a stratégiát elutasították, kizárólag politikai, ideológiai szempontból értelmezhető, szakmailag minősíthetetlen. A megtévesztés csúcsa azt állítani a vétóról, hogy a gyerekek védelmében történt. Még ha azt feltételeznénk is, hogy a kormány valóban a gyerekek érdekében szeretné szabályozni, hogy milyen információkkal találkozhassanak a szexualitásról, a nemi identitásról, akkor sem ez lett volna ennek a módja, mert ebben a stratégiában erről szó sem volt. Viszont így megvétóztak számos elemet, amelyek a valós gyermekvédelem eszközei lehetnének. Ráadásul napra pontosan a 30. évfordulóján annak, hogy Magyarország aláírta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.

MN: Mikre mondott nemet a magyar kormány?

NB: Az első, hogy a gyerekek részt vehessenek a demokratikus életben és megismerhessék a jogaikat. Itt nemcsak szakpolitikai kérdésekre kell gondolni, hanem például arra, hogy minőségi munkát végezhessenek a diákönkormányzatok, diákképviseletek. A második pont, hogy befogadó társadalomban tudjunk együtt élni; függetlenül attól, ki milyen hátterű, hozzájusson az oktatáshoz, egész­ség­ügyhöz, legyen meg az alapvető anyagi biztonsága. A harmadik ki­emelt terület az erőszakmentes gyerekkor biztosítása. A negyedik a gyerekbarát igazságszolgáltatás megteremtése, amelynek keretei közt a bíróságok, a rendőrség is méltányosan bánik a gyerekekkel, és érdemben meghallgatja őket. Az ötödik az internet és digitális biztonság területe, s ez nemcsak a hozzáférésre vonatkozik, hanem arra is, hogy fejlesszük a gyerekek médiatudatosságát, legyenek erre programok, tananyagok. A hatodik kiemelt terület, hogy a világon mindenhol érvényesüljenek a gyerekjogok, az EU-nak mindig fontos volt, hogy a saját területén kívül is támogassa a gyerekeket. Ezek sokkal átfogóbb és alapvetőbb irányelvek, hogy egy olyan apróságon elcsússzon az egész, mint az LMBTQ kifejezés említése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.