„A propaganda eszközei”

Németh Barbara pszichológus, gyermekjogi szakértő

Lélek

A kormány október 7-én megvétózta az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiáját. Arról, hogy ezzel mit vesztettünk, és hol sérülnek leginkább a gyerekjogok Magyarországon, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért lett volna fontos az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadása?

Németh Barbara: A stratégia azért készült, mert világossá vált, hogy vannak olyan határokon átívelő ügyek, amelyekben hatékonyabban kell együttműködni. Ilyen például a gyerek joga az internethez való biztonságos hozzáféréshez, az élhető környezethez, az egyenlő bánásmódhoz. A stratégia elkészültét hosszú közös munka előzte meg, szakértők, a tagállamok képviselői, sőt 10 ezer gyerek is elmondhatta a véleményét. Az, hogy mi került a stratégiába, nem érhetett váratlanul senkit, a magyar kormányt sem. A vétó ennek a munkának az arculcsapása, és annak a 10 ezer gyereknek is, akik a stratégia elkészítésében részt vettek. A vétó visszaveti a munkát, és egyelőre nem világos, hogy az EU szlovén vagy később a francia elnöksége megpróbálja-e azt ismét elfogadtatni.

MN: A magyar igazságügyi miniszter a vétó okáról azt írta, hogy a stratégia extra jogokat biztosított volna az „LMBTQ-lobbinak”.

NB: Az a narratíva, amellyel a stratégiát elutasították, kizárólag politikai, ideológiai szempontból értelmezhető, szakmailag minősíthetetlen. A megtévesztés csúcsa azt állítani a vétóról, hogy a gyerekek védelmében történt. Még ha azt feltételeznénk is, hogy a kormány valóban a gyerekek érdekében szeretné szabályozni, hogy milyen információkkal találkozhassanak a szexualitásról, a nemi identitásról, akkor sem ez lett volna ennek a módja, mert ebben a stratégiában erről szó sem volt. Viszont így megvétóztak számos elemet, amelyek a valós gyermekvédelem eszközei lehetnének. Ráadásul napra pontosan a 30. évfordulóján annak, hogy Magyarország aláírta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.

MN: Mikre mondott nemet a magyar kormány?

NB: Az első, hogy a gyerekek részt vehessenek a demokratikus életben és megismerhessék a jogaikat. Itt nemcsak szakpolitikai kérdésekre kell gondolni, hanem például arra, hogy minőségi munkát végezhessenek a diákönkormányzatok, diákképviseletek. A második pont, hogy befogadó társadalomban tudjunk együtt élni; függetlenül attól, ki milyen hátterű, hozzájusson az oktatáshoz, egész­ség­ügyhöz, legyen meg az alapvető anyagi biztonsága. A harmadik ki­emelt terület az erőszakmentes gyerekkor biztosítása. A negyedik a gyerekbarát igazságszolgáltatás megteremtése, amelynek keretei közt a bíróságok, a rendőrség is méltányosan bánik a gyerekekkel, és érdemben meghallgatja őket. Az ötödik az internet és digitális biztonság területe, s ez nemcsak a hozzáférésre vonatkozik, hanem arra is, hogy fejlesszük a gyerekek médiatudatosságát, legyenek erre programok, tananyagok. A hatodik kiemelt terület, hogy a világon mindenhol érvényesüljenek a gyerekjogok, az EU-nak mindig fontos volt, hogy a saját területén kívül is támogassa a gyerekeket. Ezek sokkal átfogóbb és alapvetőbb irányelvek, hogy egy olyan apróságon elcsússzon az egész, mint az LMBTQ kifejezés említése.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.