„A propaganda eszközei”

Németh Barbara pszichológus, gyermekjogi szakértő

Lélek

A kormány október 7-én megvétózta az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiáját. Arról, hogy ezzel mit vesztettünk, és hol sérülnek leginkább a gyerekjogok Magyarországon, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány munkatársával beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért lett volna fontos az EU Gyermekjogi Stratégiájának elfogadása?

Németh Barbara: A stratégia azért készült, mert világossá vált, hogy vannak olyan határokon átívelő ügyek, amelyekben hatékonyabban kell együttműködni. Ilyen például a gyerek joga az internethez való biztonságos hozzáféréshez, az élhető környezethez, az egyenlő bánásmódhoz. A stratégia elkészültét hosszú közös munka előzte meg, szakértők, a tagállamok képviselői, sőt 10 ezer gyerek is elmondhatta a véleményét. Az, hogy mi került a stratégiába, nem érhetett váratlanul senkit, a magyar kormányt sem. A vétó ennek a munkának az arculcsapása, és annak a 10 ezer gyereknek is, akik a stratégia elkészítésében részt vettek. A vétó visszaveti a munkát, és egyelőre nem világos, hogy az EU szlovén vagy később a francia elnöksége megpróbálja-e azt ismét elfogadtatni.

MN: A magyar igazságügyi miniszter a vétó okáról azt írta, hogy a stratégia extra jogokat biztosított volna az „LMBTQ-lobbinak”.

NB: Az a narratíva, amellyel a stratégiát elutasították, kizárólag politikai, ideológiai szempontból értelmezhető, szakmailag minősíthetetlen. A megtévesztés csúcsa azt állítani a vétóról, hogy a gyerekek védelmében történt. Még ha azt feltételeznénk is, hogy a kormány valóban a gyerekek érdekében szeretné szabályozni, hogy milyen információkkal találkozhassanak a szexualitásról, a nemi identitásról, akkor sem ez lett volna ennek a módja, mert ebben a stratégiában erről szó sem volt. Viszont így megvétóztak számos elemet, amelyek a valós gyermekvédelem eszközei lehetnének. Ráadásul napra pontosan a 30. évfordulóján annak, hogy Magyarország aláírta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét.

MN: Mikre mondott nemet a magyar kormány?

NB: Az első, hogy a gyerekek részt vehessenek a demokratikus életben és megismerhessék a jogaikat. Itt nemcsak szakpolitikai kérdésekre kell gondolni, hanem például arra, hogy minőségi munkát végezhessenek a diákönkormányzatok, diákképviseletek. A második pont, hogy befogadó társadalomban tudjunk együtt élni; függetlenül attól, ki milyen hátterű, hozzájusson az oktatáshoz, egész­ség­ügyhöz, legyen meg az alapvető anyagi biztonsága. A harmadik ki­emelt terület az erőszakmentes gyerekkor biztosítása. A negyedik a gyerekbarát igazságszolgáltatás megteremtése, amelynek keretei közt a bíróságok, a rendőrség is méltányosan bánik a gyerekekkel, és érdemben meghallgatja őket. Az ötödik az internet és digitális biztonság területe, s ez nemcsak a hozzáférésre vonatkozik, hanem arra is, hogy fejlesszük a gyerekek médiatudatosságát, legyenek erre programok, tananyagok. A hatodik kiemelt terület, hogy a világon mindenhol érvényesüljenek a gyerekjogok, az EU-nak mindig fontos volt, hogy a saját területén kívül is támogassa a gyerekeket. Ezek sokkal átfogóbb és alapvetőbb irányelvek, hogy egy olyan apróságon elcsússzon az egész, mint az LMBTQ kifejezés említése.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Öt év börtönre, pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték a volt mezőberényi lelkészt

Folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás bűntettében, amely bűnszervezeti alakzatot is felvett, bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék pénteki ítéletében R. János volt mezőberényi református lelkészt és vádlott-társait. A lelkészt 5 év letöltendő börtönbüntetésre, 2,5 millió forint pénzbüntetésre és jelentős nagyságrendű vagyonelkobzásra ítélték.