Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint (az interjú október 15-én készült) 1294 új fertőzöttet találtak, 800-an vannak kórházban és 124-en lélegeztetőgépen. Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban?
Balkányi László: Először is jegyezzük meg, hogy járvány nem akkor van, amikor a hatalom gyakorlói úgy döntenek. A vírus terjed a maga törvényei szerint. A Magyarországon közzétett adatokból nagyon nehéz bármire is következtetni. Ennek az az oka, hogy a kevés tesztelés és a nem konzekvens esetkövetés miatt a fertőzés terjedésének pontos számait nem tudjuk. A kontaktkutatás és a karantén betartásának ellenőrzése nem működik jól, még mindig nincs rá kapacitás és politikai hajlandóság. Minden hullámnál rövid idő alatt magasabb lesz a tesztpozitivitás aránya, mint 5 százalék. Ez jelzi, hogy túl kevés a járványvédelmi céllal végzett teszt. Szűrési célú, reprezentatív mintán végzett tesztelésről nincs nyilvános adat. A négy egyetem által szervezett szűrés óta nem tudunk ilyenről, pedig abból sok mindenre lehetne következtetni.
MN: Ha ezekből nem tudunk eleget, milyen adatokra érdemes figyelni?
BL: A kórházba kerültek, a halottak és a lélegeztetőgépen lévők száma kemény adat. Azokból lehet következtetni arra, hogy mi a helyzet, viszont azok meg a múltra vonatkoznak. A ma kórházban kezeltek száma a hetekkel ezelőtti terjedésről árulkodik, a lélegeztetettek és a halottak száma pedig az 5-6 héttel ezelőtti állapotról. Amit figyelnünk kell, az elsősorban a lélegeztetettek és a kórházban lévők számának a változása: ha nő a görbe meredeksége, akkor baj van. Jelenleg ez a hullám nem olyan ütemben gyorsul, mint az előző kettő, legalábbis még nem. Ez annak köszönhető, hogy sok az oltott és az, aki átesett a víruson. Ám a védettség sem olyan egyszerű, hogy vagy védett valaki, vagy nem; az emberek különböző mértékben védettek. Azok számát, akik valamilyen mértékben védettek, 7–8 millióra becsülném: majdnem 6 millió a beoltott, nagyjából egy-másfél millióan lehetnek azok, aki átestek a fertőzésen. A maradék népességből egymilliónyi az a fiatal, akiket elér a vírus, de nagy valószínűséggel nem érinti őket nagyon súlyosan. Viszont még mindig van egy réteg, amelyhez nem jutott el az oltás, és nem esett át a betegségen, közte egy több százezres 60 év feletti réteg. Ők az igazán veszélyeztetettek, és főleg közülük fognak kikerülni a halottaink ebben a hullámban.
MN: Mely adatok hiányoznak az adatszolgáltatásból a leginkább?
BL: Indokolatlan, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hogy az oltottak közül hányan lettek betegek, holott ez az oltási hajlandóságot is növelné. Itt a nemzetközi adatokból tudunk következtetni a magyar adatokra, hiszen nem nagyon különbözhetünk a környező országoktól, ahol 0,5–1 százalék alatt van a tünetes, oltott megfertőzöttek száma és bőven 1 ezrelék alatt az oltott, mégis megfertőződött halottak száma. Aki be van oltva, annak nem kell nagyon félnie, de minél idősebb, annál jobban kell vigyáznia, úgyszintén, ha dohányzik, krónikus betegségei vannak vagy túlsúlyos. Nagyon hiányoznak a területre lebontott adatok. Magyarországon elképesztően központosított a védekezés, nincsenek területi intézkedések, pedig ezekre szükség lenne. Minden ország, amely sikeresen védekezik, élen jár ebben: ha egy adott területen szabadul el a vírus, ott jönnek az intézkedések. Ez nálunk teljesen hiányzik, meg is van a következménye: ha nálunk elszabadul a vírus, mindenhol elszabadul. Pedig ezek az adatok megvannak valahol, hiszen az egészségügyi intézményeknek szigorú jelentési kötelezettségük van. Csak nem kötik az orrunkra, mint annyi minden mást sem. Ez szakmailag teljesen megalapozatlan: PR-védekezést látunk a felszínen, nem járványügyit. A területen hősiesen dolgozó járványügyi kollégák a járvány kezdete óta nem kapnak elég támogatást, szitával merik a vizet a védekezésben.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
