Interjú

„Nyilvános, átlátható adatok kellenek”

Balkányi László orvosi tudásmérnök a Covid–19 negyedik hullámáról

Belpol

Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban, és mi várható az elkövetkezendő hetekben? Kellenek-e újabb szigorítások, lezárások, kellene-e maszkot hordanunk, távolságot tartanunk? Mi lehet a kiút a koronavírus-járványból?

Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint (az interjú október 15-én készült) 1294 új fertőzöttet találtak, 800-an vannak kórházban és 124-en lélegeztetőgépen. Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban?

Balkányi László: Először is jegyezzük meg, hogy járvány nem akkor van, amikor a hatalom gyakorlói úgy döntenek. A vírus terjed a maga törvényei szerint. A Magyarországon közzétett adatokból nagyon nehéz bármire is következtetni. Ennek az az oka, hogy a kevés tesztelés és a nem konzekvens esetkövetés miatt a fertőzés terjedésének pontos számait nem tudjuk. A kontaktkutatás és a karantén betartásának ellenőrzése nem működik jól, még mindig nincs rá kapacitás és politikai hajlandóság. Minden hullámnál rövid idő alatt magasabb lesz a tesztpozitivitás aránya, mint 5 százalék. Ez jelzi, hogy túl kevés a járványvédelmi céllal végzett teszt. Szűrési célú, reprezentatív mintán végzett tesztelésről nincs nyilvános adat. A négy egyetem által szervezett szűrés óta nem tudunk ilyenről, pedig abból sok mindenre lehetne következtetni.

MN: Ha ezekből nem tudunk eleget, milyen adatokra érdemes figyelni?

BL: A kórházba kerültek, a halottak és a lélegeztetőgépen lévők száma kemény adat. Azokból lehet következtetni arra, hogy mi a helyzet, viszont azok meg a múltra vonatkoznak. A ma kórházban kezeltek száma a hetekkel ezelőtti terjedésről árulkodik, a lélegeztetettek és a halottak száma pedig az 5-6 héttel ezelőtti állapotról. Amit figyelnünk kell, az elsősorban a lélegeztetettek és a kórházban lévők számának a változása: ha nő a görbe meredeksége, akkor baj van. Jelenleg ez a hullám nem olyan ütemben gyorsul, mint az előző kettő, legalábbis még nem. Ez annak köszönhető, hogy sok az oltott és az, aki átesett a víruson. Ám a védettség sem olyan egyszerű, hogy vagy védett valaki, vagy nem; az emberek különböző mértékben védettek. Azok számát, akik valamilyen mértékben védettek, 7–8 millióra becsülném: majdnem 6 millió a beoltott, nagyjából egy-másfél millióan lehetnek azok, aki átestek a fertőzésen. A maradék népességből egymilliónyi az a fiatal, akiket elér a vírus, de nagy valószínűséggel nem érinti őket nagyon súlyosan. Viszont még mindig van egy réteg, amelyhez nem jutott el az oltás, és nem esett át a betegségen, közte egy több száz­ezres 60 év feletti réteg. Ők az igazán veszélyeztetettek, és főleg közülük fognak kikerülni a halottaink ebben a hullámban.

MN: Mely adatok hiányoznak az adatszolgáltatásból a leginkább?

BL: Indokolatlan, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hogy az oltottak közül hányan lettek betegek, holott ez az oltási hajlandóságot is növelné. Itt a nemzetközi adatokból tudunk következtetni a magyar adatokra, hiszen nem nagyon különbözhetünk a környező országoktól, ahol 0,5–1 százalék alatt van a tünetes, oltott megfertőzöttek száma és bőven 1 ezrelék alatt az oltott, mégis megfertőződött halottak száma. Aki be van oltva, annak nem kell nagyon félnie, de minél idősebb, annál jobban kell vigyáznia, úgyszintén, ha dohányzik, krónikus betegségei vannak vagy túlsúlyos. Nagyon hiányoznak a területre lebontott adatok. Magyarországon elképesztően központosított a védekezés, nincsenek területi intézkedések, pedig ezekre szükség lenne. Minden ország, amely sikeresen védekezik, élen jár ebben: ha egy adott területen szabadul el a vírus, ott jönnek az intézkedések. Ez nálunk teljesen hiányzik, meg is van a következménye: ha nálunk elszabadul a vírus, mindenhol elszabadul. Pedig ezek az adatok megvannak valahol, hiszen az egészségügyi intézményeknek szigorú jelentési kötelezettségük van. Csak nem kötik az orrunkra, mint annyi minden mást sem. Ez szakmailag teljesen megalapozatlan: PR-védekezést látunk a felszínen, nem járványügyit. A területen hősiesen dolgozó járványügyi kollégák a járvány kezdete óta nem kapnak elég támogatást, szitával merik a vizet a védekezésben.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.