Interjú

„Nyilvános, átlátható adatok kellenek”

Balkányi László orvosi tudásmérnök a Covid–19 negyedik hullámáról

Belpol

Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban, és mi várható az elkövetkezendő hetekben? Kellenek-e újabb szigorítások, lezárások, kellene-e maszkot hordanunk, távolságot tartanunk? Mi lehet a kiút a koronavírus-járványból?

Magyar Narancs: A legfrissebb adatok szerint (az interjú október 15-én készült) 1294 új fertőzöttet találtak, 800-an vannak kórházban és 124-en lélegeztetőgépen. Mennyire vagyunk benne a negyedik hullámban?

Balkányi László: Először is jegyezzük meg, hogy járvány nem akkor van, amikor a hatalom gyakorlói úgy döntenek. A vírus terjed a maga törvényei szerint. A Magyarországon közzétett adatokból nagyon nehéz bármire is következtetni. Ennek az az oka, hogy a kevés tesztelés és a nem konzekvens esetkövetés miatt a fertőzés terjedésének pontos számait nem tudjuk. A kontaktkutatás és a karantén betartásának ellenőrzése nem működik jól, még mindig nincs rá kapacitás és politikai hajlandóság. Minden hullámnál rövid idő alatt magasabb lesz a tesztpozitivitás aránya, mint 5 százalék. Ez jelzi, hogy túl kevés a járványvédelmi céllal végzett teszt. Szűrési célú, reprezentatív mintán végzett tesztelésről nincs nyilvános adat. A négy egyetem által szervezett szűrés óta nem tudunk ilyenről, pedig abból sok mindenre lehetne következtetni.

MN: Ha ezekből nem tudunk eleget, milyen adatokra érdemes figyelni?

BL: A kórházba kerültek, a halottak és a lélegeztetőgépen lévők száma kemény adat. Azokból lehet következtetni arra, hogy mi a helyzet, viszont azok meg a múltra vonatkoznak. A ma kórházban kezeltek száma a hetekkel ezelőtti terjedésről árulkodik, a lélegeztetettek és a halottak száma pedig az 5-6 héttel ezelőtti állapotról. Amit figyelnünk kell, az elsősorban a lélegeztetettek és a kórházban lévők számának a változása: ha nő a görbe meredeksége, akkor baj van. Jelenleg ez a hullám nem olyan ütemben gyorsul, mint az előző kettő, legalábbis még nem. Ez annak köszönhető, hogy sok az oltott és az, aki átesett a víruson. Ám a védettség sem olyan egyszerű, hogy vagy védett valaki, vagy nem; az emberek különböző mértékben védettek. Azok számát, akik valamilyen mértékben védettek, 7–8 millióra becsülném: majdnem 6 millió a beoltott, nagyjából egy-másfél millióan lehetnek azok, aki átestek a fertőzésen. A maradék népességből egymilliónyi az a fiatal, akiket elér a vírus, de nagy valószínűséggel nem érinti őket nagyon súlyosan. Viszont még mindig van egy réteg, amelyhez nem jutott el az oltás, és nem esett át a betegségen, közte egy több száz­ezres 60 év feletti réteg. Ők az igazán veszélyeztetettek, és főleg közülük fognak kikerülni a halottaink ebben a hullámban.

MN: Mely adatok hiányoznak az adatszolgáltatásból a leginkább?

BL: Indokolatlan, hogy nem hozzák nyilvánosságra, hogy az oltottak közül hányan lettek betegek, holott ez az oltási hajlandóságot is növelné. Itt a nemzetközi adatokból tudunk következtetni a magyar adatokra, hiszen nem nagyon különbözhetünk a környező országoktól, ahol 0,5–1 százalék alatt van a tünetes, oltott megfertőzöttek száma és bőven 1 ezrelék alatt az oltott, mégis megfertőződött halottak száma. Aki be van oltva, annak nem kell nagyon félnie, de minél idősebb, annál jobban kell vigyáznia, úgyszintén, ha dohányzik, krónikus betegségei vannak vagy túlsúlyos. Nagyon hiányoznak a területre lebontott adatok. Magyarországon elképesztően központosított a védekezés, nincsenek területi intézkedések, pedig ezekre szükség lenne. Minden ország, amely sikeresen védekezik, élen jár ebben: ha egy adott területen szabadul el a vírus, ott jönnek az intézkedések. Ez nálunk teljesen hiányzik, meg is van a következménye: ha nálunk elszabadul a vírus, mindenhol elszabadul. Pedig ezek az adatok megvannak valahol, hiszen az egészségügyi intézményeknek szigorú jelentési kötelezettségük van. Csak nem kötik az orrunkra, mint annyi minden mást sem. Ez szakmailag teljesen megalapozatlan: PR-védekezést látunk a felszínen, nem járványügyit. A területen hősiesen dolgozó járványügyi kollégák a járvány kezdete óta nem kapnak elég támogatást, szitával merik a vizet a védekezésben.

 
Fotó: Sióréti Gábor

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.