Mocskos kampány, öngyilkosság, kiszolgáltatottság – Igaz történet a NER világából

Belpol

Majdnem bedöntötte települését anyagilag, mégis újraválasztották december 18-án a fideszes polgármestert.

Testületi felhatalmazás nélkül hozott súlyos, pénzügyi kötelezettséggel járó döntéseket, ismeretlen magánszemélytől akart 25 milliós kölcsönt felvenni a településnek, s ezzel veszélybe sodorta a szegény és nehéz helyzetben lévő Sarkadkeresztúr működőképességét Bakucz Péter (Fidesz–KDNP) polgármester. Ezért ősszel kihátrált mögüle a testület, feloszlatta magát. Új választást írtak ki, amelynek a kampányát öngyilkosság és az abszurditásig fokozott gyűlölködés kísérte. A közmunkások segítségével aztán újra polgármester lett az, aki bizonyította: nem tartja be a jogszabályokat, és az együttműködésre alkalmatlan.

Bakucz Péter

Bakucz Péter

Fotó: sarkadkeresztur.hu

„Ha ennek a jóembernek egy csöpp esze és erkölcsi érzéke lenne, akkor el sem indult volna az időközi választáson, hiszen a testületet megkerülő döntései miatt kezdeményezték a feloszlatást a képviselők. Most pedig azzal szembesülünk, hogy újra nyert. Ez felfoghatatlan” – mondta egy neve mellőzését kérő helybeli egy nappal a december 18-i voksolás után.

De mi történt 2014 októbere, a legutóbbi helyhatósági választás óta Sarkadkeresztúron, ebben a sarkadi kistérséghez tartozó roppant szegény, alig másfél ezres Békés megyei községben? A legutóbbi önkormányzati választáson 70 százalékos részvétel mellett a voksok 70 százalékát gyűjtötte be Bakucz Péter, aki egyébként nem sarkadkeresztúri, hanem a közeli Kötegyánban lakik. A hétfős képviselő-testületen belül masszív Fidesz-többség volt. Az elmúlt két év mégis folyamatos csatározásokkal telt, és 2016 szeptemberében a képviselők többsége azzal a magyarázattal oszlatta fel a testületet, hogy a testület véleményét semmibe veszi a polgármester, fontos döntésekben megkerüli őket. Mi több, testületi döntés és felhatalmazás nélkül intézkedett olyan ügyekben, amelyeknek súlyos anyagi következményei vannak. A Fidesz „A” csapata csapott össze a helyi Fidesz „B” csapatával – a testületen belül.

A feloszlott testület

A feloszlott testület

Fotó: sarkadkeresztur.hu

Egy sikertelen projekt miatt több millió forintot inkasszóztak az önkormányzattól, végül a közfoglalkoztatottak fizetése is veszélybe került, noha az arra szánt forrás mindig pontosan érkezik az önkormányzathoz. A gyanakvó képviselők kértek egy könyvvizsgálói jelentést is, ami alátámasztotta feltételezésüket, hogy valami nincs rendben.

Mindent lehet

A 70 oldalas könyvvizsgálói jelentés elképesztő helyzetet tárt fel, a jogszabályok és a legelemibb pénzügyi szabályok többszöri megsértése derül ki az anyagból. Ám mindez semmi ahhoz képest, hogy Bakucz Péter 2015-ben azt közölte a képviselő-testülettel, hogy egy megnevezni nem kívánt magánszemélytől két ütemben összesen 25 millió forint kölcsönt akar felvenni az önkormányzat nevében. Mindez nemcsak a képviselők véleményével, hanem az összes idevonatkozó jogszabályi rendelkezéssel is ellentétes.

Az ügy előzménye, hogy egy szennyvízberuházásnál Bakucz a nyertes kivitelezőt egyik napról a másikra partvonalon kívülre helyezte, és egy másikat bízott meg. A pályázaton nyertes cég közel 20 milliós kártérítést nyert utóbb a bíróságon, amit az önkormányzatnak kellett kifizetni. (Az ügy hátterében állítólag az állt, hogy szóltak a sarkadkeresztúri polgármesternek: nem Fidesz-közeli cég nyerte el a munkát, korrigáljon. Ő pedig korrigált.)

A közfoglalkoztatásra mindig időben érkezett a pénz, ám a könyvvizsgálói jelentésből kiderült, hogy ennek az összegnek egy meghatározó részét másra költötték. Összesen 50 millió forint hiányzott ebből a pénzből, közben az elmúlt két évben sem munkaruhát, sem bakancsot nem kaptak a közfoglalkoztatottak. Emellett más, az államtól érkezett támogatást sem a vállalt célokra fordította Bakucz Péter, hanem a korábbi adósságok kifizetésére. Mondani sem kell, teljesen szabálytalanul.

Fideszes berkekben többen tudni vélik, hogy Bakucz Péter jó kapcsolatokat ápol a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető Gajda Róberttel, aki korábban gyulai alpolgármester és országgyűlési képviselő volt. De ez sem mentette meg a sarkadkeresztúri önkormányzatot attól, hogy a Start közmunkaprogramot elvegyék a községi önkormányzattól, s átadják a sarkadi kistérségi szervezetnek. Ráadásul 15 millió forintot vissza kell fizetniük a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

Sarkadkeresztúr teljes népességének 10 százaléka, a munkaképes korú lakosság közel 30 százaléka, körülbelül 150 ember dolgozik a közfoglalkoztatási programban.

Bakucz Péter a képviselőtársai és a sajtó felvetéseire rendre azt válaszolta: mindig mindenben Sarkadkeresztúr érdekét tartotta szem előtt. Arról is beszélt, hogy a magánszemélytől felvett 25 millió forintos kölcsön kamatmentes lett volna. Különben is, 2014-ben adóssággal vette át a település irányítását, ezen próbált úrrá lenni. Azt viszont nem tagadta, hogy hozzányúltak a közfoglalkoztatásra érkező pénzhez.

A képviselő-testület önfeloszlatása után Bakucz Péter többször, több helyen személyi ellentétekkel magyarázta a történteket. A tények nem ezt támasztják alá.

A választás

Nem sokkal a testület feloszlatása után, szeptember 30-án öngyilkos lett Tóth László képviselő, azok egyike, akik tiszta vizet akartak önteni a pohárba. A december 18-ra kiírt időközi választás baljóslatú kampányát ez a halálhír vezette be.

Egy kampány hangneme, stílusa és tartalma, valamint a polgármesterjelöltek személye nehezen választható el egymástól. Ami ennél fontosabb, hogy a magyar választástörténetben egyedülálló dolog történt Sarkadkeresztúron 2016 decemberében. Hiszen aligha fordult elő, főként ilyen kis közösségben, hogy az öt aspiráns közül csupán egy a helybéli. Kreidl Béláról van szó, aki aztán múlt vasárnap csupán 17 voksot kapott. Ám ez éppen 16-tal volt több mint a Munkáspárt orosházi jelöltjéé, Gál Ferencé, aki mindössze 1 szavazatot „gyűjtött be”.

Bakucz Péter simán megnyerte a választást, de a község többségét már nem tudhatja maga mögött. A részvétel 62 százalékos volt, és a megjelentek 45 százaléka, azaz 392 ember voksolt Bakuczra. (Kicsivel nagyobb részvétel mellett 2014 őszén még 657 szavazatot kapott.) A második helyre fő riválisa, a szomszédos Okány volt polgármestere, Fekete Zoltán futott be, valamivel több, mint 100 vokssal kevesebbet kapva. A harmadik helyen másfél száz szavazattal a gyulai, de az utóbbi hónapokban Sarkadkeresztúrra költözött Kásler Árpád végzett.

Fekete Zoltánt a kampányban végig pocskondiázták a Bakucz-csapat tagjai. Ebből a legenyhébb az „idegen” volt. Az időközi választás előtti utolsó napon, igazi gyöngyszemként A sarkadkeresztúriakért aggódó okányiak aláírással jelent meg egy Feketét lejárató anyag.

A testületbe hárman jutottak be Bakucz csapatából és hárman a másik oldalról. De ez nem veszélyezteti a régi-új polgármester további hatalmát, hiszen az ő szavazatával minden esetben biztosítható a minősített többség.

Miért nyert a régi polgármester?

A helyiek szerint a magyarázat egyszerű. Az okot annak ellenére a 150 közmunkásban kell keresni, hogy az ő fizetésükre folyósított állami pénz jó részét az elmúlt években másra költötte a polgármester. A polgármestert csak „Petinek” nevező közmunkások ugyanakkor sorra jönnek a hivatalba, és a villany- vagy gázkikapcsolás elkerüléséért 10-20 ezer forintokat kérnek, és általában kapnak is. Amikor az így kiosztott összeg felgyűlik, akkor a pénzügy kérésére számlákkal „fedezik le” ezeket a kiadásokat. A már említett könyvvizsgálói jelentésben egyebek között arról is olvasni, hogy a község első embere egy nap, sőt hatvan percen belül háromszor is tankolt a gépkocsijával, miközben költségtérítés jár neki – ez is a „lefedezés” egyik eszköze lehet.

„A közmunkán kívül itt nincs más munkalehetőség. Ha a 150 közmunkást beszorozzuk csak kettővel és hozzáteszünk még egy kicsit, akkor rögtön kijön az a szám, amennyivel Bakucz Péter megnyerte újra a választást” – mondta egy helybéli. Egyébként amikor szeptemberben kitört a balhé Sarkadkeresztúron, a Fidesz gyorsan elhatárolódott korábban támogatott emberétől. „Most azt várom, hogy a Fidesz és személy szerint a körzet országgyűlési képviselője, Kovács József dr. mikor áll ki újra mellette. Ugyanis közeledik 2018 tavasza, a Fidesznek pedig szervezettségre és minden szavazatra szüksége lesz” – jegyezte meg.

A jogszabálysértésekre és hibákra hivatkozva többen időszerűnek tartanák az Állami Számvevőszék vizsgálatát. Amúgy meg azt találgatják, ha nincs gyors fideszes segítség, akkor mikor jelent csődöt az önkormányzat.

(A szerző korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, jelenleg az Együtt gyulai önkormányzati képviselője.)

Két ország

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kutatása megrajzolta hazánk fejlettségi térképét. A trend teljesen egyértelmű: az ország egyik fele egyre jobban kezd lemaradni az EU-átlagtól. A szegényebb részeken nagyobb a munkanélküliség, több a hátrányos helyzetű tanuló, és kicsi a remény a javulásra, hiszen a beruházások kétharmada a fejlett térségekbe érkezett az elmúlt években is. Kettészakadt az ország: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, amely a fővárost és környékét, valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is.

A 176 magyar járásból fejlettség és életszínvonal szempontjából a 170. a sarkadi, amelyen belül ráadásul a fejletlenebb részhez tartozik Sarkadkeresztúr. Jellemző, hogy a sarkadi járás mellett található békéscsabai (61.) és gyulai (68.) 100-110 hellyel előzik meg szomszédjukat: vagyis egy nagyon kis földrajzi egységen belül hihetetlen nagyok a különbségek. Ezt nevezik szakadéknak.

Figyelmébe ajánljuk