Mocskos kampány, öngyilkosság, kiszolgáltatottság – Igaz történet a NER világából

Belpol

Majdnem bedöntötte települését anyagilag, mégis újraválasztották december 18-án a fideszes polgármestert.

Testületi felhatalmazás nélkül hozott súlyos, pénzügyi kötelezettséggel járó döntéseket, ismeretlen magánszemélytől akart 25 milliós kölcsönt felvenni a településnek, s ezzel veszélybe sodorta a szegény és nehéz helyzetben lévő Sarkadkeresztúr működőképességét Bakucz Péter (Fidesz–KDNP) polgármester. Ezért ősszel kihátrált mögüle a testület, feloszlatta magát. Új választást írtak ki, amelynek a kampányát öngyilkosság és az abszurditásig fokozott gyűlölködés kísérte. A közmunkások segítségével aztán újra polgármester lett az, aki bizonyította: nem tartja be a jogszabályokat, és az együttműködésre alkalmatlan.

Bakucz Péter

Bakucz Péter

Fotó: sarkadkeresztur.hu

„Ha ennek a jóembernek egy csöpp esze és erkölcsi érzéke lenne, akkor el sem indult volna az időközi választáson, hiszen a testületet megkerülő döntései miatt kezdeményezték a feloszlatást a képviselők. Most pedig azzal szembesülünk, hogy újra nyert. Ez felfoghatatlan” – mondta egy neve mellőzését kérő helybeli egy nappal a december 18-i voksolás után.

De mi történt 2014 októbere, a legutóbbi helyhatósági választás óta Sarkadkeresztúron, ebben a sarkadi kistérséghez tartozó roppant szegény, alig másfél ezres Békés megyei községben? A legutóbbi önkormányzati választáson 70 százalékos részvétel mellett a voksok 70 százalékát gyűjtötte be Bakucz Péter, aki egyébként nem sarkadkeresztúri, hanem a közeli Kötegyánban lakik. A hétfős képviselő-testületen belül masszív Fidesz-többség volt. Az elmúlt két év mégis folyamatos csatározásokkal telt, és 2016 szeptemberében a képviselők többsége azzal a magyarázattal oszlatta fel a testületet, hogy a testület véleményét semmibe veszi a polgármester, fontos döntésekben megkerüli őket. Mi több, testületi döntés és felhatalmazás nélkül intézkedett olyan ügyekben, amelyeknek súlyos anyagi következményei vannak. A Fidesz „A” csapata csapott össze a helyi Fidesz „B” csapatával – a testületen belül.

A feloszlott testület

A feloszlott testület

Fotó: sarkadkeresztur.hu

Egy sikertelen projekt miatt több millió forintot inkasszóztak az önkormányzattól, végül a közfoglalkoztatottak fizetése is veszélybe került, noha az arra szánt forrás mindig pontosan érkezik az önkormányzathoz. A gyanakvó képviselők kértek egy könyvvizsgálói jelentést is, ami alátámasztotta feltételezésüket, hogy valami nincs rendben.

Mindent lehet

A 70 oldalas könyvvizsgálói jelentés elképesztő helyzetet tárt fel, a jogszabályok és a legelemibb pénzügyi szabályok többszöri megsértése derül ki az anyagból. Ám mindez semmi ahhoz képest, hogy Bakucz Péter 2015-ben azt közölte a képviselő-testülettel, hogy egy megnevezni nem kívánt magánszemélytől két ütemben összesen 25 millió forint kölcsönt akar felvenni az önkormányzat nevében. Mindez nemcsak a képviselők véleményével, hanem az összes idevonatkozó jogszabályi rendelkezéssel is ellentétes.

Az ügy előzménye, hogy egy szennyvízberuházásnál Bakucz a nyertes kivitelezőt egyik napról a másikra partvonalon kívülre helyezte, és egy másikat bízott meg. A pályázaton nyertes cég közel 20 milliós kártérítést nyert utóbb a bíróságon, amit az önkormányzatnak kellett kifizetni. (Az ügy hátterében állítólag az állt, hogy szóltak a sarkadkeresztúri polgármesternek: nem Fidesz-közeli cég nyerte el a munkát, korrigáljon. Ő pedig korrigált.)

A közfoglalkoztatásra mindig időben érkezett a pénz, ám a könyvvizsgálói jelentésből kiderült, hogy ennek az összegnek egy meghatározó részét másra költötték. Összesen 50 millió forint hiányzott ebből a pénzből, közben az elmúlt két évben sem munkaruhát, sem bakancsot nem kaptak a közfoglalkoztatottak. Emellett más, az államtól érkezett támogatást sem a vállalt célokra fordította Bakucz Péter, hanem a korábbi adósságok kifizetésére. Mondani sem kell, teljesen szabálytalanul.

Fideszes berkekben többen tudni vélik, hogy Bakucz Péter jó kapcsolatokat ápol a Békés Megyei Kormányhivatalt vezető Gajda Róberttel, aki korábban gyulai alpolgármester és országgyűlési képviselő volt. De ez sem mentette meg a sarkadkeresztúri önkormányzatot attól, hogy a Start közmunkaprogramot elvegyék a községi önkormányzattól, s átadják a sarkadi kistérségi szervezetnek. Ráadásul 15 millió forintot vissza kell fizetniük a Békés Megyei Kormányhivatalnak.

Sarkadkeresztúr teljes népességének 10 százaléka, a munkaképes korú lakosság közel 30 százaléka, körülbelül 150 ember dolgozik a közfoglalkoztatási programban.

Bakucz Péter a képviselőtársai és a sajtó felvetéseire rendre azt válaszolta: mindig mindenben Sarkadkeresztúr érdekét tartotta szem előtt. Arról is beszélt, hogy a magánszemélytől felvett 25 millió forintos kölcsön kamatmentes lett volna. Különben is, 2014-ben adóssággal vette át a település irányítását, ezen próbált úrrá lenni. Azt viszont nem tagadta, hogy hozzányúltak a közfoglalkoztatásra érkező pénzhez.

A képviselő-testület önfeloszlatása után Bakucz Péter többször, több helyen személyi ellentétekkel magyarázta a történteket. A tények nem ezt támasztják alá.

A választás

Nem sokkal a testület feloszlatása után, szeptember 30-án öngyilkos lett Tóth László képviselő, azok egyike, akik tiszta vizet akartak önteni a pohárba. A december 18-ra kiírt időközi választás baljóslatú kampányát ez a halálhír vezette be.

Egy kampány hangneme, stílusa és tartalma, valamint a polgármesterjelöltek személye nehezen választható el egymástól. Ami ennél fontosabb, hogy a magyar választástörténetben egyedülálló dolog történt Sarkadkeresztúron 2016 decemberében. Hiszen aligha fordult elő, főként ilyen kis közösségben, hogy az öt aspiráns közül csupán egy a helybéli. Kreidl Béláról van szó, aki aztán múlt vasárnap csupán 17 voksot kapott. Ám ez éppen 16-tal volt több mint a Munkáspárt orosházi jelöltjéé, Gál Ferencé, aki mindössze 1 szavazatot „gyűjtött be”.

Bakucz Péter simán megnyerte a választást, de a község többségét már nem tudhatja maga mögött. A részvétel 62 százalékos volt, és a megjelentek 45 százaléka, azaz 392 ember voksolt Bakuczra. (Kicsivel nagyobb részvétel mellett 2014 őszén még 657 szavazatot kapott.) A második helyre fő riválisa, a szomszédos Okány volt polgármestere, Fekete Zoltán futott be, valamivel több, mint 100 vokssal kevesebbet kapva. A harmadik helyen másfél száz szavazattal a gyulai, de az utóbbi hónapokban Sarkadkeresztúrra költözött Kásler Árpád végzett.

Fekete Zoltánt a kampányban végig pocskondiázták a Bakucz-csapat tagjai. Ebből a legenyhébb az „idegen” volt. Az időközi választás előtti utolsó napon, igazi gyöngyszemként A sarkadkeresztúriakért aggódó okányiak aláírással jelent meg egy Feketét lejárató anyag.

A testületbe hárman jutottak be Bakucz csapatából és hárman a másik oldalról. De ez nem veszélyezteti a régi-új polgármester további hatalmát, hiszen az ő szavazatával minden esetben biztosítható a minősített többség.

Miért nyert a régi polgármester?

A helyiek szerint a magyarázat egyszerű. Az okot annak ellenére a 150 közmunkásban kell keresni, hogy az ő fizetésükre folyósított állami pénz jó részét az elmúlt években másra költötte a polgármester. A polgármestert csak „Petinek” nevező közmunkások ugyanakkor sorra jönnek a hivatalba, és a villany- vagy gázkikapcsolás elkerüléséért 10-20 ezer forintokat kérnek, és általában kapnak is. Amikor az így kiosztott összeg felgyűlik, akkor a pénzügy kérésére számlákkal „fedezik le” ezeket a kiadásokat. A már említett könyvvizsgálói jelentésben egyebek között arról is olvasni, hogy a község első embere egy nap, sőt hatvan percen belül háromszor is tankolt a gépkocsijával, miközben költségtérítés jár neki – ez is a „lefedezés” egyik eszköze lehet.

„A közmunkán kívül itt nincs más munkalehetőség. Ha a 150 közmunkást beszorozzuk csak kettővel és hozzáteszünk még egy kicsit, akkor rögtön kijön az a szám, amennyivel Bakucz Péter megnyerte újra a választást” – mondta egy helybéli. Egyébként amikor szeptemberben kitört a balhé Sarkadkeresztúron, a Fidesz gyorsan elhatárolódott korábban támogatott emberétől. „Most azt várom, hogy a Fidesz és személy szerint a körzet országgyűlési képviselője, Kovács József dr. mikor áll ki újra mellette. Ugyanis közeledik 2018 tavasza, a Fidesznek pedig szervezettségre és minden szavazatra szüksége lesz” – jegyezte meg.

A jogszabálysértésekre és hibákra hivatkozva többen időszerűnek tartanák az Állami Számvevőszék vizsgálatát. Amúgy meg azt találgatják, ha nincs gyors fideszes segítség, akkor mikor jelent csődöt az önkormányzat.

(A szerző korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, jelenleg az Együtt gyulai önkormányzati képviselője.)

Két ország

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) kutatása megrajzolta hazánk fejlettségi térképét. A trend teljesen egyértelmű: az ország egyik fele egyre jobban kezd lemaradni az EU-átlagtól. A szegényebb részeken nagyobb a munkanélküliség, több a hátrányos helyzetű tanuló, és kicsi a remény a javulásra, hiszen a beruházások kétharmada a fejlett térségekbe érkezett az elmúlt években is. Kettészakadt az ország: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, amely a fővárost és környékét, valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is.

A 176 magyar járásból fejlettség és életszínvonal szempontjából a 170. a sarkadi, amelyen belül ráadásul a fejletlenebb részhez tartozik Sarkadkeresztúr. Jellemző, hogy a sarkadi járás mellett található békéscsabai (61.) és gyulai (68.) 100-110 hellyel előzik meg szomszédjukat: vagyis egy nagyon kis földrajzi egységen belül hihetetlen nagyok a különbségek. Ezt nevezik szakadéknak.

Figyelmébe ajánljuk

Félmosoly

E sorok írója kevés nyomasztóbb filmet látott, mint ez a számos fesztiválon (egyebek közt a cannes-in) díjazott darab. Eleinte csak kicsit kényelmetlen a társtalan és mint lassan kiderül, családtalan szülésznő története, végül azonban szinte elviselhetetlen a sorstól kizsarolt, hamis idill feszültsége.

Buffalo Soldiers

  • - turcsányi -

Van ilyen film egy rakás, egytől egyig hősköltemények. Talán csak abban különböznek, hogy némelyeknek odaírják az elejére, hogy „igaz történet alapján”, némelyeknek meg nem.

És mindenki másnak

Az előadás Ken Loach 2016-os, Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert filmjének adaptációja. Nagy port kavart a mű, még a brit parlamentben is téma volt. A szívrohamon átesett asztalos (a színpadi adaptációban ácsmester) kilátástalan bolyongása az angol szociális és egészségügyi ellátó rendszerben ugyanis a döntéshozókkal szembeni vádiratként is felfogható.

Fénytörésben

  • Veres András

Kardos András gyakran él új könyvében (is) a skizofrénia kifejezéssel; szerinte édesapja, Pándi Pál „morális skizofréniában” élt és alkotott, a vele párhuzamba állított Fehér Ferencet pedig (akiről könyvet szándékozik írni a közeljövőben) a „szabadság-skizofrénia” jellemezte. Könyvét olvasva ő maga is úgy jelenhet meg előttünk, mintha valamifajta furcsa fénytörésben állítaná elő szövegeit.

Palotám Pesten

A Szabadság téri tőzsdepalota 1905. október 30-án kezdte meg működését egy valahai kaszárnya helyén. Az ünnepélyes avató elmaradt, és már egy hónappal a nyitás után kezdetét vették az 1907-ig eltartó átalakítási munkálatok.

Bűnözők között

Kedden frissítette az Egyesült Államok pénzügyminisztériumához tartozó Office of Foreign Assets Control, azaz a külföldiek vagyonát ellenőrző hivatal az ún. blokkolt személyek szankciós listáját, amelyen január 7-től immár Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője is szerepel.

Edward Young jóslata

  • Földényi F. László

Edward Young angol költő 1759-ben Vélekedések az eredeti kompozícióról című esszéjében feltette a kérdést: „Eredetinek születve hogyan lehetséges, hogy másolatokként halunk meg?” Válasza: mert majmokként viselkedünk és egymást utánozzuk.

Hogyan vágjunk át az aknamezőn?

Mi jöjjön 2026-ban a NER bukása után – a gazdaság területén? Cikkünk első részében, melyet a Narancs előző, 2024. december 19-i számában közöltünk, tudós szerzőnk az új, kívánatos kormányzati struktúra és az aprómunka kérdéseivel foglakozott, és a kibontakozás feltételeit az euró bevezetésében, valamint a gazdasági versenysemlegesség, a jogbiztonság és a közbeszerzések tisztaságának visszaállításában jelölte meg. Mi kéne még?