MOK: Elfogadhatatlan, hogy a rendes munkaidőnél alacsonyabb díjazás jár az ügyeletért

  • narancs.hu
  • 2021. február 23.

Belpol

Ha ez nem változik, sok egészségügyi dolgozó nem írja alá az új szerződését.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége levélben jelezte Jenei Zoltán országos kórházfőigazgatónak, hogy nem elfogadható számunkra az ügyeletnek a rendes munkaidőnél alacsonyabb díjazása, valamint elfogadhatatlan, ha az ügyelet a pihenőnap miatt jövedelemvesztéssel jár, írják közleményükben.

Az orvosoktól kapott információk alapján az új szerződések aláírásakor a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az ügyeletben, éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon a munkahelyükön töltött idő alatt az orvosoknak kevesebb lesz az órabére, mint a rendes munkaidőben, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a jogszabályban kötelezően elrendelt, az ügyeletet követő pihenőnap nem fizetett, így jövedelem vesztéssel jár.

Ahogy Jeneinek írott levelükben kiemelik:

"Nem elfogadható számukra az ügyelet 70-80-90%-os díjazása, hiszen okkal tartják a kollegák abszurdnak azt, hogy

az ügyeletben, éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon a munkahelyükön töltött idő alatt kevesebb az órabérük, mint a rendes munkaidőben.

Ez a legtöbb helyen visszalépést is jelent, azaz a béremelés jövedelemnövelő hatását csökkenti - bizonyos helyeken semmissé teszi.

Ugyanígy elfogadhatatlan, hogy az ügyelet jövedelemvesztéssel jár, mert az ügyelet utáni kötelezően kiadandó pihenőidő az OKFŐ kiegészítő utasítása szerint levonandó az alapbérből."

Ezért arra kérik a főigazgatót, hogy "ebben a két kérdésben, saját hatáskörében, még az aláírási periódus lezárulása előtt hozzon a kollégák számára megnyugtató, igazságos döntést a minimálisan adható ügyeleti díjak megemelésével, a pihenőidő anyagi elismerésével. Sokak számára ez a kulcskérdés az aláírás tekintetében."

A MOK levelében megjegyzi, ha ez nem történik meg, a hozzájuk eljutó hírek alapján "a legtöbb helyen már elkészült márciusi beosztások ellehetetlenülnek, az alá nem írók, illetve az önként vállalt túlmunkát nem vállalók száma miatt a folyamatos betegellátás veszélybe fog kerülni."

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, jelenlegi formájában nem hajlandók aláírni új szerződésüket a Debreceni Egyetem klinikáján a traumatológiai és kézsebészeti osztály dolgozói.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.