Az új háziorvosi ügyeleti rendszer az egészségügynek olyan részeire terhel majd pluszfeladatot, amik már eddig is roskatagok voltak, amiknek inkább a megerősítésére kellett volna törekedni – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a hvg.hu-nak a keddtől a fővárosban is életbe lépő új rendszerről.
Vidéken már másfél éve üzemel az a háziorvosi ügyeleti ellátás, ami Budapesten október 1-től annak ellenére, hogy korábban kérték az átállás halasztását.
Álmos szerint több probléma mellett két kritikus pontot azonosítottak: az már megoldódni látszik, hogy a felnőtteket ellátó pontokra eredetileg gyerekeket is be lehetett volna vinni, a másik, hogy a fővárosban összesen százhuszonkilenc olyan háziorvosi körzet van, ami tartósan betöltetlen. Ezeken a helyeken az ellátást csak helyettesítéssel lehet megoldani.
A MOK-elnök szerint a háziorvosi rendszer az egészségügy alapja, és „ha ez bajban van – és most óriási bajban van –, az az egészségügyi rendszer egészét teszi ingataggá”. A szakember elmondta, jelenleg nagyon korlátozott, hogy a háziorvos milyen gyógyszereket írhat fel és milyen vizsgálatokat kérhet, aminek a fő oka az, hogy az állam vissza akarja fogni a pénzkiáramlást.
A MOK-elnök hozzátette, mostanra négyszáz körül jár az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződések száma, de a Takács Pétere egészségügyi államtitkár által ismertetett létszámhoz képest minimum 675 felnőtteket ellátó és 135 gyerekorvosra lenne szükség. A kamara szerint az új ügyeleti rendszernek vannak azért előnyei is, például, hogy a munkafeltételek teljesüléséről mostantól nem az orvosoknak kell gondoskodnia.
